Csütörtök délután 101. kormányinfóját tartotta Lázár János kancelláriaminiszter. Köszöntője után rögtön az október 23-i ünnepségre tért rá: az állami megemlékezésekre invitált mindenkit, így a kilenc órakor a Kossuth téren várható zászlófelvonásra és Orbán Viktor Terror Háza előtti, délután háromkor kezdődő beszédére.
Lázár ezután értékelte a V4 aktuális találkozóját is: szerinte a megbeszélés eredményes volt, és az Európai Bizottság küldöttségének is bizonyították, hogy sikeres, gazdaságilag eredményes régióról van szó. „Orbán Viktor azt is jelezte Jean-Claude Junckernek, hogy nem lehet kettős mérce Magyarország és a nyugat-európai uniós tagállamok között – amit a Nyugatnak szabad, az Közép-Európának sem lehet tilos, legyen szó az egyforma élelmiszer-minőség biztosításáról vagy a kötelezettségszegési eljárások megítéléséről” – mondta a miniszter.
Lázár emlékeztetett: Orbán az ukrán oktatási törvény kapcsán is kérte az Európai Bizottság elnökétől, segítsen abban, hogy minden, a kárpátaljai magyar kisebbséget érintő szabályozást vonjanak vissza – a miniszterelnök szeretne védelmet nyújtani a helyi magyarságnak.
Lázár János a kormány időspolitikájára is kitért: mint mondta, egy többgenerációs családi házként képzeli el a magyar társadalmat, ahol az időseket is támogatni kell.
A támogatás ebben az értelemben egy újabb nyugdíjemelés lesz – 0,8 százalékos emelésre számíthatnak az idősek (27 milliárd forint értékben), ami a korábbi, 1,6 százalékos emeléssel együtt már kompenzálja a 2,4 százalékos inflációt.
Emellett nyugdíjprémiumot is fizet a kormány az idén: ez 20-23 ezer forintot jelent majd (újabb 30 milliárdos ráfordítással), az emelést pedig fejenként 10 ezer forintos Erzsébet-utalvány egészíti ki. A kormány így 60 milliárd forintot ad a nyugdíjasoknak fél évvel az országgyűlési választás előtt.
A menekültválsággal kapcsolatban Lázár ismét hangsúlyozta, a közép-európai kormányok elutasítják a betelepítést és a migráció megszervezését. Szerinte emiatt óriási a nyomás a régiós kormányokon az Európai Parlament részéről, és már van olyan terv is, amelynek értelmében Törökországból 50 ezer bevándorlót hoznának át Európába.
A kancelláriaminiszter szerint a betelepítési célt szolgálja a Soros-terv is, a tervre pedig van pénz, hiszen az amerikai üzletember központi alapítványának adta 18 milliárdos magánvagyonát.
Mint Lázár János fogalmazott, „beleakadt” abba a hírbe, hogy Czeglédy Csaba Gyurcsány Ferenc pénzbeli támogatását élvezte; ráadásul Gyurcsány cége, az Altus révén EU-források is érintettek lehettek az ügyben.
Lázár emiatt bejelentette, hogy az Európai Bizottság segítségét szeretné kérni, „kifogásolva, hogy egy aktív politikus milyen alapon kap támogatást”. Lázár szerint az EU-s pénzek zavaros hálózaton keresztül pártpolitikai célokra is fordítódtak.
Az Európai Bizottság paksi bővítéssel kapcsolatos álláspontját is ismertette Lázár János: szerinte egyértelműen pozitív az értékelés, amely elismeri, hogy 7–9 százalékos megtérüléssel működhet majd az orosz közreműködéssel bővített erőmű, a folyamat pedig minden szempontból szabályos és törvényes – így már nincs uniós akadály a beruházás előtt.
A kancelláriaminiszter ismertette, hogy az Alkotmánybíróság törvényesnek találta az állami földeladások folyamatát. Lázár János emlékeztetett, hogy a Nemzeti Földalap földkeretéből 200 ezer hektár került állami tulajdonból magántulajdonba, 30 ezer gazdálkodó jutott így földhöz, és ez 270 milliárdos bevételt jelentett az államnak. Az Alkotmánybíróság pedig úgy döntött, hogy a Földet a gazdáknak program jogszerűen zajlott le. Az AB viszont pontosítást is kért: tisztázni kell, hogy a földeladásból származó állami bevételeket milyen célokra csatornázzák be.
A miniszter hangsúlyozta azt is, hogy az AB a Natura 2000-es földek értékesítését is jogszerűnek találta azzal a feltétellel, hogy a védett besorolású földek az értékesítés után is megőrzik minősítésüket.
Lázár János ezután rátért a CEU ügyére: szerinte a kormány a felsőoktatási törvény módosításával épphogy időt és lehetőséget nyújtott a Közép-európai Egyetemnek jogi helyzete rendezésére, épp ezért nem érti, hogy az intézmény miért tiltakozik az ellen, hogy a kormány egy évvel kitolta a lex CEU végrehajtási határidejét.
Arra az újságírói felvetésre, hogy a CEU már megfelel a magyar kormányzati elvárásoknak, és felsőoktatási képzést indít majd New York állam területén is, Lázár azt mondta, a cél az, hogy valós oktatás induljon, ne papírforma szerint próbáljanak megállapodni.
A kéményseprők ügyéről Lázár János kiemelte: a kötelező ellenőrzés bürokratikus folyamat volt, ami rengetegbe került – ezért törölték el. Aki viszont kéri, annak továbbra is ingyen biztosítják az ellenőrzést, ígérte. A miniszter szerint ezentúl eltekintenek az új építésű házak kötelező kéményellenőrzésétől is.
A kancelláriaminiszter szerint az amerikai ügyvivő „tücsök és bogár” kategóriájú kijelentéseket tesz a hazai politikai ügyekben, és valószínűleg a magyar ügyekről csak az angol nyelvű sajtót olvassa. Lázár János szerint David Kostelanciknek érdemes lenne megtanulnia magyarul, ha már a magyar sajtószabadságot félti – ekkor látná, hogy mennyi kormánykritikus cikk jelenik meg napról napra a sajtóban.
Lázár János a kabinetülések eredményét is összegezte: mint mondta, állami elővásárlási jogot fognak adni a világörökségi területeken, így előnybe kerülnének a kereskedelmi ingatlanvásárlókkal szemben. A fúrt kutak témájában a kormány ugyanakkor nem döntött még arról, hogy milyen mélységben lehet kutat fúrni Magyarországon, de a 80 métert már egyértelműen soknak tartják a szakértők.
Az uniós források kapcsán Lázár János arról beszélt, hogy 9700 milliárd forintos keretösszegből már 6700 milliárdot lekötöttek – ebből 1000 kilométeres autóútrendszert terveznek és egy 2500 milliárdos vasúti fejlesztési projektet. Közlekedésfejlesztésre tehát 4000 milliárd forint jut a következő években részben állami forrásbevonással is – ígérte Lázár János.
A kancelláriaminiszter szerint a kormány következő hetekben hat oltás ingyenessé tételéről vagy kiemelt támogatásáról is dönt, ilyen lesz a bárányhimlő elleni oltás is.
Lázár János nem akarta véleményezni Tarlós István keddi döntését a római-parti népszavazás elkaszálásáról: mint mondta, a főpolgármesterrel sok kérdésben van vitája, de Tarlós szerinte ebben az esetben valamilyen észszerű megoldásra törekedett.
A csoktámogatások ellenőrzése kapcsán Lázár bürokráciamentesítést ígért: – Hozzánk is eljutnak a lakossági panaszok arról, hogy sok pénzintézet túl bürokratikusan jár el, a bankszövetséggel együttműködve ezt az akadályt is szeretnénk elhárítani.
Lázár a használt lakások ügyére is kitért: szerinte 300 ezer üres lakás található Magyarországon, ebből 250 ezer lakható lenne – és állami támogatással ezen ingatlanokat is újra használhatóvá tehetik majd.
Az Mfor kérdésére a miniszter megerősítette: a kormány jövőre 2,5 százalékos inflációval számol. Azt is hozzátette, hogy a posta fogja kiszállítani az Erzsébet-utalványt az időseknek.
– Scheer Sándor hülyeségeket beszél, bár más téren jó szakembernek tartom – így reagált a kancelláriaminiszter arra, hogy a Market Zrt. vezérigazgatója a Világgazdaságnak azt mondta: hamarosan vietnámi és pakisztáni vendégmunkásokat kell hívni, hogy feltöltsék a magyar építőipar munkaerőhiányát. Lázár János hangsúlyozta, arra kell törekedni, hogy hazai munkaerővel oldják meg a hiányt.
A Hír TV-nek válaszolva Lázár a feneketlen-tavi ingatlaneladás ügyében azt mondta: a sajtóértesülések olyan részleteket is tartalmaztak, amelyek miatt ki kellett vizsgálni az értékesítést – a Kehinek pedig tisztáznia kell, hogy történt-e bűncselekmény az értékesítés során. „Mindenkit elkaszáltunk, akit kellett a vezetőségből” – tette hozzá arra a felvetésre, hogy lesznek-e további személyi változások az újbudai ingatlant áron alul eladó cégnél.
A veronai buszbalesetről Lázár azt mondta, családos emberként őt is mélyen megrázta a tragédia, és a felelősségre vonást egyetlen érintett sem kerülheti majd el. – Arra pedig törekedni fogunk, és rendeletet is hoztunk, hogy minimalizáljuk a buszos iskolai túrák kockázatát – tette hozzá.
Lázár János arra az egyszerű kérdésre, hogy szerinte van-e sajtószabadság vagy nincs, meglepően bonyolultan válaszolt: politikusként nem tudja megítélni az egyre mélyülő szakmai vitát, az viszont egyértelmű, hogy a médiatevékenységet és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság munkáját is törvények szabályozzák. Az NMHH munkáját viszont attól függetlenül is pártatlannak tartja, hogy a hatóság többnyire egyszerűsített eljárásban hagyja jóvá a Mészáros- és Vajna-médiabirodalmak bevásárlásait, terjeszkedését.
Meg lehetne védeni az atrocitásoktól a három nemzeti ünnepet? – tolmácsolta egy olvasó kérdését a Pannon Lapok újságírója. Lázár János szerint a véleménynyilvánítás joga is demokratikus alapjog, a rendőrség pedig 2010 óta civilizáltan lép fel a rendezvények biztosításakor, és megakadályozza a rendbontásokat. A tiltakozásnak is helyet kell adni, egy politikus pedig viselje el, hogy kifütyülik – ez a szakmával jár, vélte a kancelláriaminiszter.
Beszélt-e Jean-Claude Juncker és Orbán Viktor személyesen a szerdai V4-találkozó során, rákérdezett-e arra, hogy az Európai Bizottság tényleg Soros tervét hajtja végre? – érdeklődött az ATV.
Lázár úgy tudja, hogy a találkozón és az azt követő díszvacsorán nem esett szó Soros Györgyről, és úgy érzi, hogy Orbán és Juncker személyes megbeszélése nem rá tartozó téma.
– Azt már elértük, hogy minden 2000 fős településen van zárt csatornarendszer, de a rendszerváltás óta sem tudtunk minden magyar utcát és utat leaszfaltozni, Budapesten is vannak még sáros földutak – mondta a kancelláriaminiszter, aki szerint reális és elvárható, hogy a következő években ezt a problémát is megoldják.
Lázár János szerint hamarosan várható a 3-as és a 4-es főút felújítása is, amelyek foltozgatása eddig is milliárdokat vitt el.
– Adminisztrációs hiba miatt küldhettek elhunyt személyeknek is konzultációs kérdőívet, ezért elnézést kérünk a hozzátartozóktól – kért bocsánatot a kormányinfón Lázár János.
