Keleti járadékturizmus: hogyan kapnak ukrán nácik szülei magyar nyugdíjat?

Egy fideszes országgyűlési képviselő körzetében furcsán megugrott a falvak lélekszáma.

Sankó József viszont szívesen mesélt nekünk arról, hogy miként lett 100 négyzetméteres háza 97 ember lakhelye. Be van jelentve hozzá „93 ukrán, akiket az életünkben nem láttunk”. Csak a vastag kötegnyi, bontatlan nemzeti konzultációs ív maradt utánuk.

– Az egész azzal kezdődött, még a 2014-es önkormányzati választások előtt, hogy Magyar Sándorné azt mondta: megkérdezte a rendőrségen, hogy be lehet-e jelenteni az ukránokat. Így tettem én is, mire a polgármester asszony megígérte, hogy bejutok képviselőként testületbe. Nem így lett, aminek igen egyszerű az oka. Mikor jöttek „a magyarul is tudó ukránok” szavazni, akkor Sankó József nevét nem mondták nekik. Így nyilatkozónk nem jutott be a testületbe, de amióta a Hír TV-nek beszélt, közmunkára sem hívják sem őt, sem senkit a családjából. Sőt aznap, amikor a Célpont stábjának nyilatkozott, a rendőrség is megjelent nála, többek között a bejelentett ukránok és az értük kapott juttatás után érdeklődve.

– Mi ezért nem kaptunk pénzt, csak csokoládét – mondja Sankó, aki biztos benne, hogy miután megjelenik a cikkünk, illetve a televízió riportja, munkát sem kap majd Kispaládon. Állítják továbbá azt is: Magyar Sándorné megüzente nekik, hogy tehetnek, amit akarnak, neki nem esik majd bántódása.

– Így van Tilki Attila országgyűlési képviselővel is – mutatja ujjait összefonva Sankó József. A fiktív bejelentkezők által felhizlalt Szabolcs-Szamár-Bereg megyei falvak további két másik választókerületben is megtalálhatók, de kétségtelen, hogy Tilki szatmári kerületét érinti a legjobban ez a jelenség.

Meg a magyar nyugdíjkasszát. Mert az ukrán–magyar kettős állampolgárok jó része nemcsak szavazni jár át a szatmári falvakba, hanem a nyugdíjáért is. Jelenleg is hatályos ugyanis az 1963. évi 16. számú törvényerejű rendelet, amely kihirdette a Szovjetunióval kötött szociálpolitikai egyezményt. Ennek értelmében az 1991-ben felbomlott Szovjetunió jogutódai, Oroszország és Ukrajna állampolgárai jogot formálhatnak a magyar szociális ellátásra, így például az öregségi nyugdíjra is, méghozzá járulékbefizetés nélkül. Ehhez annyit kell tenniük az igénylőknek, hogy lemondanak az ukrán nyugdíjukról, kiváltanak egy lakcímkártyát, és letelepednek Magyarország területén. Az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság 2015. decemberi adatai szerint közel tízezren éltek ezzel az opcióval, amiből majdnem nyolcezren kaptak öregségi nyugdíjat. 2016-ban Rétvári Bence, az Emmi államtitkára képviselői kérdésre válaszolva közölte, hogy a Szovjetunióval kötött megállapodás értelmében összesen 1,117 milliárd forintot fizettek ki összesen 9288 igénylőnek. Rétvári levelében azt is írja, hogy „a magyar–szovjet egyezmény alapján a nyugdíj-megállapító határozatok száma évente változó, de általában növekedést mutat”. Ezt megerősítették szatmári forrásaink is, hozzátéve, hogy a lehetőséggel korántsem csak kárpátaljai magyarok élnek. Egy Kárpátalja közéletével foglalkozó, magyar nyelvű blog arról írt a minap, hogy több olyan ukrán náci is tüntetett a magyarok ellen november közepén Beregszászon, akik szülei hazánkból kapják a nyugdíjukat.

Talány, hogy ők miként kaptak magyar állampolgárságot. Mindenesetre sokatmondó, hogy információnk szerint több szatmári zsákfalu polgármesteri hivatalát meglátogatták már a hatóságok, mivel szemet szúrt nekik, hogy egy nap alatt hogyan tudtak 70 személynek állampolgárságot adni.

Adorján Béla, a Jobbik Szabolcs-Szamár-Bereg megyei elnöke szerint ez az összjáték egyedül a magyar adófizetőknek nem jó. Úgy látja, szükség van arra, hogy valamiféle szociális egyezség szülessen Ukrajnával és Oroszországgal, de semmi esetre sem ilyen egyoldalú. Már csak azért sem, mert becslése szerint jövőre kétmilliárd forinthoz közelít majd az az összeg, amit ki kell majd fizetni a paktum alapján a kérvényezőknek.

– Nem értem, hogy ezt a pénzt miért nem a járulékot befizető, ténylegesen Magyarországon élő nyugdíjasok kapják meg – mondta Adorján a Magyar Nemzetnek.

Ráadásul jelentős a különbség a lemondott ukrajnai nyugdíj és a Magyarországon készhez kapott öregségi nyugdíj között. Néhány példa: a magyar minimálnyugdíj körülbelül annyi, mint az átlagnyugdíj északkeleti szomszédunknál – ez körülbelül 25 ezer forint.

A magyar átlag 70 ezer forint körül van, hazánk legkeletibb csücskében viszont gyakran ennél is kevesebbet, 50-60 ezer forint visz házhoz a postás. Ám az átjelentkezők rendszerint jóval 100 ezer fölötti jutatatásban részesülnek, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy sokan valótlan adatokat adnak meg munkaviszonyukról.

A Kispalád egyetlen kocsmája előtt ácsorgók is erről panaszkodnak. – Most mondja meg: ledolgozik valaki egy életet, kap 50 ezret, aztán megjelenik itt valaki havonta, és hazavisz 140 ezret, úgy, hogy egy kapavágást nem csinált a téeszben – a férfi hangsúlyozza, hogy nem a saját példáját mondja, ő egy vállalatban dolgozta le az életét, nem a földön. – De akkor is – teszi hozzá olyan halkan, hogy közelebb kell lépni hozzá, hogy hallani lehessen a hangját.

A helyváltoztatás pillanatában SMS érkezik a mobilszolgáltatótól. „Üdvözöljük Ukrajnában.”