Súlyos következménye van annak, hogy már nem rettegünk a HIV-től

Nő az AIDS végstádiumában felfedezett betegek száma, a szűrés még mindig nem megfelelő.

Az infektológus kiemeli, hogy a fertőzöttek között a homoszexuálisok magas aránya vélhetően csak látszólagos, oka pedig az, hogy a heteroszexuális emberek sokkal kevésbé járnak szűrésekre. Náluk az érintettségre sokáig nem derül fény, jellemzően csak akkor diagnosztizálják őket, amikor már komolyak a tüneteik. A főorvos sajnálatosnak tartja, hogy a szűrések száma öt éve nem emelkedik (jelenleg csupán évi 80 ezer HIV-tesztet végeznek), ilyesmivel nagyjából csak egy civil szervezet foglalkozik. – Ha a szűrések számát kiterjesztenék, ne adj isten lehetne végre gyorstesztet kapni a patikákban, biztosan több érintett szerezne tudomást fertőzöttségéről – mondja az infektológus. Viszont erre máig nincs mód: a gyógyszertárakban sem a nyáltesztet, sem az ujj megszúrásával eredményt adó tesztet nem lehet beszerezni. Ilyesmit csak internetről lehet rendelni.

Az HIV-fertőzés kezelése ma is ingyenes, az érintetteknek csak a 300 forintos dobozdíjat kell fizetniük. A főorvos kommentálja azt a korábbi hírt is, mely szerint a fertőzöttek terápiás költsége emelkedett: míg 2015-ben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) 6,1 milliárd forintot fordított az AIDS/HIV-betegek ellátása, tavaly ez az összeg egymilliárddal került többe. Ennek oka nem a betegszám emelkedése, hanem az, hogy ma már a terápiát nem az immunrendszer állapotának romlásakor kezdik meg, hanem abban a pillanatban, amint kiderül, hogy valaki HIV-fertőzött. Gyakorlatilag mindenki azonnal gyógyszert kap annak érdekében, hogy a fertőzést még véletlenül se adhassa tovább. Kezelés mellett a vírusszám ma már annyira alacsony, hogy a fertőzötteknek gyereke is születhet: itthon is évi 5-6 ilyen baba születik. A magzat a fertőzést 1 százalékos eséllyel kaphatja meg, de ez az egy százalék az az egy százalék, aki nem szedi rendesen a gyógyszereket. Ma már nem is fejlesztenek új készítményeket: a kutatási irány már a végleges gyógyítást célozza, a jelenleg alkalmazott terápiákból gyakorlatilag kihozták a maximumot.

A HIV fertőzés és az AIDS halálos kórból vált krónikus betegséggé az elmúlt 35 évben: amikor a kórképet 1981-ben különálló betegségként regisztrálták, még sorra szedte áldozatait. Az orvosok sokáig tehetetlenek voltak: gyógyszerek nem álltak rendelkezésre, ha valaki a fertőzés után eljutott az AIDS stádiumába, két éven belül meghalt. Változás a 90-es években történt, hatékonyabb gyógyszerek akkor kezdtek megjelenni. Ma már több mint 30 készítmény érhető el, és koktél sem kell feltétlenül: van olyan gyógyszer, amelyből elegendő napi egy tabletta.

Ma már azok a betegek nem igazán kerülnek végstádiumba, akiknél a fertőzést időben felfedezik, a kezelést pedig megkezdik. Legalábbis akkor nem, ha megfelelően szedik a készítményeket. Ebben az esetben a vírus szaporodását minimálisra, esetenként akár nullára is le lehet lecsökkenteni. Ilyenkor a szervezet nem kerül immunhiányos állapotba, az érintett nem is fertőzőképes. Az érintettek várható átlagos életkilátása nagyon kedvező: jó életminőség mellett, gond nélkül élhetnek 70 éves korukig is. A készítményeknek sem hosszú, sem rövid távú mellékhatásuk nincs.

Részben ez az oka annak, hogy a fertőzöttek száma emelkedik: mivel az emberek tudják, hogy a betegség jól kezelhető, nem rettegnek eléggé tőle, nem is védekeznek. A nemi úton átvihető betegségek száma általában drámaian emelkedik: egyre több a szifilisz, a gonorrhea (kankó vagy tripper) és a HPV-fertőződés. Ez világtendencia, ugyanez történik Kanadában, az Egyesült Államokban, gyakorlatilag mindenhol. A HIV vélhetően csak azért nem terjed drámaian – leszámítva Oroszországot és Ukrajnát –, mert a kezelés miatt a fertőzöttek nem fertőzőképesek, a vírust nem adják át partnereiknek sem. Magyarán csak az fertőz, akit még nem kezelnek. Aki már kap terápiát, az a HIV-et nem adja tovább, csak a szifiliszt, a gonorrheát és a HPV-t terjesztheti. Azt, hogy a nemi betegségek a kezelt HIV-fertőzöttek körében is gyakoribbak, a kórházak is érzékelik. Szlávik János kiemeli azt is, hogy a fiatalok körében ez a fertőzés nincs jelen: 10 éve járnak szűrni a Sziget Fesztiválra is, de ott a 14-20 éves korosztályban még egyszer sem találtak HIV-est.