Ugyan Kelet-Európában HIV-járvány alakult ki, az érintettek száma pedig picit nálunk is emelkedik, a helyzet egyáltalán nem rossz. Itthon például kifejezetten kevés a HIV-fertőzött prostituált és intravénás droghasználó. – Nagyjából két évente találunk egy-egy olyan érintettet, aki valóban intravénásan fertőződött, de többnyire külföldön. Hasonló az arány a prostituáltak között is. Ez a nagyságrend sok éve állandó. Ami viszont újdonság: évi egy-egy olyan hölgyet is felfedezünk, aki terhessége kapcsán fertőzte meg gyerekét – emeli ki Szlávik János infektológus főorvos. Mint mondja, ilyenkor az anya fertőzöttsége nem ismert, a baba viszont betegen születik. Érintettsége csak úgy derül ki, hogy a gyerekről hosszas kivizsgálás után megállapítják: problémáit HIV-fertőzés okozza. Erre elég nehezen lehet rájönni, hiszen a csecsemő tünetei nem tipikusak, HIV-fertőzöttségükre pedig lassan terelődik a gyanú. Ezt leszámítva a fertőzöttek összetétele nem változott: az ismert érintettek 85 százaléka homoszexuális férfi, aki szexuális kapcsolat során fertőződik meg, 15 százalék pedig heteroszexuális, kétharmadában nő. Külföldi fertőzöttet csak keveset találtak, a menekültek közül elvétve szűrtek ki ilyen személyt.
Nem változott az sem, hogy a fertőzöttek száma évi 5-10 százalékkal nő, ami számszakilag 200-250 új érintettet jelent évente. A diagnosztizáltak többsége 20-29 éves fiatal, a növekedés ebben a korcsoportban a legnagyobb.
Újdonság, hogy az AIDS végstádiumban felfedezett betegek száma picit emelkedik: most évi 50-70 ilyen eset van, ami nagyon aggasztó, ugyanis azt mutatja, hogy az érintett 10-15 éve fertőződött, azóta pedig nem szűrték ki. – A betegséget elég nehéz felismerni: az érintetteket általában hónapokig, nem ritkán fél-egy évig vizsgálgatják, mire erre rájönnek. Ez azért van így, mert az AIDS Magyarországon ritka, a háziorvosok nem gondolnak rá – magyarázza az infektológus. Hozzáteszi: annak azért nyoma sincs, hogy itthon olyan járvány alakulhatna ki, mint Kelet-Európában. Oroszországban és Ukrajnában főképp a droghasználat miatt állt elő milliós járvány, ami elég ijesztő. Viszont a világ más pontjain ellentétes folyamatok indultak be: Afrikában, Ázsiában és Amerikában már egyre kevesebb az új fertőződés. Ugyan nálunk picit nő ez a mutató, de összesen így is csak 3500 fertőzöttről beszélhetünk 35 év alatt. Közülünk nagyságrendileg 2 ezren élnek, tehát összesen ennyien tudják magukról, hogy fertőzöttek. A becslések szerint ugyanennyien, vagy talán picit többen vannak azok, akik érintettségükről nem tudnak. A szűrésekkel őket kellene megszólítani.
Az infektológus kiemeli, hogy a fertőzöttek között a homoszexuálisok magas aránya vélhetően csak látszólagos, oka pedig az, hogy a heteroszexuális emberek sokkal kevésbé járnak szűrésekre. Náluk az érintettségre sokáig nem derül fény, jellemzően csak akkor diagnosztizálják őket, amikor már komolyak a tüneteik. A főorvos sajnálatosnak tartja, hogy a szűrések száma öt éve nem emelkedik (jelenleg csupán évi 80 ezer HIV-tesztet végeznek), ilyesmivel nagyjából csak egy civil szervezet foglalkozik. – Ha a szűrések számát kiterjesztenék, ne adj isten lehetne végre gyorstesztet kapni a patikákban, biztosan több érintett szerezne tudomást fertőzöttségéről – mondja az infektológus. Viszont erre máig nincs mód: a gyógyszertárakban sem a nyáltesztet, sem az ujj megszúrásával eredményt adó tesztet nem lehet beszerezni. Ilyesmit csak internetről lehet rendelni.
Az HIV-fertőzés kezelése ma is ingyenes, az érintetteknek csak a 300 forintos dobozdíjat kell fizetniük. A főorvos kommentálja azt a korábbi hírt is, mely szerint a fertőzöttek terápiás költsége emelkedett: míg 2015-ben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) 6,1 milliárd forintot fordított az AIDS/HIV-betegek ellátása, tavaly ez az összeg egymilliárddal került többe. Ennek oka nem a betegszám emelkedése, hanem az, hogy ma már a terápiát nem az immunrendszer állapotának romlásakor kezdik meg, hanem abban a pillanatban, amint kiderül, hogy valaki HIV-fertőzött. Gyakorlatilag mindenki azonnal gyógyszert kap annak érdekében, hogy a fertőzést még véletlenül se adhassa tovább. Kezelés mellett a vírusszám ma már annyira alacsony, hogy a fertőzötteknek gyereke is születhet: itthon is évi 5-6 ilyen baba születik. A magzat a fertőzést 1 százalékos eséllyel kaphatja meg, de ez az egy százalék az az egy százalék, aki nem szedi rendesen a gyógyszereket. Ma már nem is fejlesztenek új készítményeket: a kutatási irány már a végleges gyógyítást célozza, a jelenleg alkalmazott terápiákból gyakorlatilag kihozták a maximumot.
A HIV fertőzés és az AIDS halálos kórból vált krónikus betegséggé az elmúlt 35 évben: amikor a kórképet 1981-ben különálló betegségként regisztrálták, még sorra szedte áldozatait. Az orvosok sokáig tehetetlenek voltak: gyógyszerek nem álltak rendelkezésre, ha valaki a fertőzés után eljutott az AIDS stádiumába, két éven belül meghalt. Változás a 90-es években történt, hatékonyabb gyógyszerek akkor kezdtek megjelenni. Ma már több mint 30 készítmény érhető el, és koktél sem kell feltétlenül: van olyan gyógyszer, amelyből elegendő napi egy tabletta.
Ma már azok a betegek nem igazán kerülnek végstádiumba, akiknél a fertőzést időben felfedezik, a kezelést pedig megkezdik. Legalábbis akkor nem, ha megfelelően szedik a készítményeket. Ebben az esetben a vírus szaporodását minimálisra, esetenként akár nullára is le lehet lecsökkenteni. Ilyenkor a szervezet nem kerül immunhiányos állapotba, az érintett nem is fertőzőképes. Az érintettek várható átlagos életkilátása nagyon kedvező: jó életminőség mellett, gond nélkül élhetnek 70 éves korukig is. A készítményeknek sem hosszú, sem rövid távú mellékhatásuk nincs.
Részben ez az oka annak, hogy a fertőzöttek száma emelkedik: mivel az emberek tudják, hogy a betegség jól kezelhető, nem rettegnek eléggé tőle, nem is védekeznek. A nemi úton átvihető betegségek száma általában drámaian emelkedik: egyre több a szifilisz, a gonorrhea (kankó vagy tripper) és a HPV-fertőződés. Ez világtendencia, ugyanez történik Kanadában, az Egyesült Államokban, gyakorlatilag mindenhol. A HIV vélhetően csak azért nem terjed drámaian – leszámítva Oroszországot és Ukrajnát –, mert a kezelés miatt a fertőzöttek nem fertőzőképesek, a vírust nem adják át partnereiknek sem. Magyarán csak az fertőz, akit még nem kezelnek. Aki már kap terápiát, az a HIV-et nem adja tovább, csak a szifiliszt, a gonorrheát és a HPV-t terjesztheti. Azt, hogy a nemi betegségek a kezelt HIV-fertőzöttek körében is gyakoribbak, a kórházak is érzékelik. Szlávik János kiemeli azt is, hogy a fiatalok körében ez a fertőzés nincs jelen: 10 éve járnak szűrni a Sziget Fesztiválra is, de ott a 14-20 éves korosztályban még egyszer sem találtak HIV-est.
