Az adatbázisok építése rosszindulatú célokra csak az egyik gond a szakember szerint, sok hacker nem is áll meg itt. Nem alaptalan attól tartani, hogy a számítógép webkamerájának ki- és bekapcsolásával figyelhetik meg a felhasználót, illetve sokszor naplózzák a leütött billentyűket a programok, ami alapján nemcsak jelszavakhoz, de akár a bankkártyás vásárlásaink nyomán a számlánkhoz is hozzáférhetnek.
Az online vásárlások népszerűsége jelentősen emelkedett, ugyanis felnőtt egy olyan generáció, amelyet már alig kell tanítgatni a használatra, de biztonsági szempontból bőven van kockázat. – A legalapvetőbb, hogy biztonságos, „https” kezdetű weboldalon keresztül intézzük a tranzakciókat, ugyanis e kód már bizonyos szintű védettséget jelent adatainknak – emlékeztetett a szakértő. A bankkártyaadatokat legjobban veszélyeztető megoldás a „spoofing”, amikor egy hacker pontosan olyan megjelenésű oldalt hoz létre, mint a felhasználók által ismert megbízható felületek. Az álcának bedőlő felhasználók önként adják meg kártyaadataikat, amelyeket pedig azonnal „gondjaikba vesznek” a hackerek programjai, és költekezésbe kezdenek.
– Az adataink ugyanakkor egy internetes feketepiacra, a „deepweb”, más néven „darkweb” felületére is kerülhetnek, ahol vagy adatbázisok részét képezve adják tovább, vagy ha az információk alapján vonzónak találnak minket – például egy multinacionális cég alkalmazottaiként hozzáférünk céges adatokhoz –, akkor külön-külön is értékesíthetik a rólunk gyűjtött információkat – derült ki a Szirmay Kristóf által elmondottakból.
