Leplezetlenül gáncsolná az NVB a koordinált ellenzéki jelöltállítást

Törlik a pártok országos listáját, ha a minimum alá csökken az egyéni jelöltek száma. Az „iránymutatás” a Kúrián megtámadható.

Nehezebbé válik az ellenzéki pártok választási együttműködése, vagyis az egyéni képviselőjelöltek koordinált indulása az április 8-i országgyűlési választáson a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) pénteki döntése után. A kizárólag a kormánypártok által megválasztott parlamenti delegáltakból álló NVB iránymutatása szerint törölni kell egy párt országos listáját, ha egy vagy több egyéni képviselőjelölt kiesése – például visszalépése – miatt a szavazás megkezdéséig a jelöltek száma nem éri el a törvényi minimumot.

A választási eljárásról szóló törvény szerint országos pártlistát az a párt állíthat, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban, illetve legalább 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. Vagyis, ha egy párt vagy pártszövetség április 8. előtt visszalépteti jelöltjét egy adott választókerületben, ahol egy másik ellenzéki vagy független jelölt esélyesebbnek tűnik a győzelemre a Fidesz–KDNP jelöltjével szemben, akkor

azt kockáztatja, hogy akár az utolsó pillanatban is elbukhatja a listás szavazatokat.

A 2013-ban – kormánypárti kétharmados többséggel elfogadott – választási eljárási törvény szerint eddig csak három esetben volt törölhető egy párt országos listája: ha a párt azt visszavonja, ha a szavazás előtt a listán szereplő összes képviselőjelölt kiesik (például lemond), illetve ha a pártot törlik a nyilvántartásból.

A gyakorlatban tehát viszonylag kevés esély adódott a jogerősen kiállított országos listák törlésére. Az NVB elnöke,

Patyi András a pénteki döntés után nem is csinált belőle titkot, hogy a koordinált jelöltállítás ellen szól az új iránymutatás.

Patyi úgy fogalmazott, meggyőződése szerint az egyéni jelöltek visszalépése ellentétes egy országos listát állító párt érdekeivel, mert azzal a párt potenciális töredékszavazatokat veszíti el (a vesztes egyéni jelöltek szavazatait a jelölő párt listáján számítják be).

Az időzítés azonban nem lehet véletlen, ugyanis idén januárban felgyorsult az ellenzéki pártok eddig kínkeservesen haladó közeledése. Az MSZP és a Demokratikus Koalíció például mind a 106 választókerületben megegyezett, hogy nem indítanak egymással szemben jelölteket, és már fel is osztották a körzeteket. Továbbá nem zárta ki bizonyos pártokkal az együttműködést, illetve a visszaléptetések lehetőségét az LMP, a Jobbik és a Momentum sem.

Az NVB iránymutatása egyébként nem kötelező érvényű, vagyis ha a testület ez alapján törli egy párt listáját, a döntés a Kúrián megtámadható.

Az NVB-től hivatalosan a Nemzeti Választási Iroda kérte az iránymutatást, amelynek elnöke, Pálffy Ilona pénteken elmondta: egy választópolgár kérésére jártak el.

Az NVB pénteken emellett újabb pártokat vett nyilvántartásba az áprilisi választáson induló jelölőszervezetként. A testület eddig 54 pártot jegyzett be, amelyek között egyelőre

hat olyan szervezet található, amelyek már a 2014-es parlamenti választáson is indultak, de a mai napig nem fizették be a helyi választási bizottságok által kiszabott, sokmilliós bírságaikat.

A Magyar Nemzet korábban megírta, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az elmúlt négy év alatt – végrehajtható vagyon hiányában – mintegy 2 milliárd forintot nem tudott behajtani azon pártokon és független jelölteken, akik jellemzően a határidőre vissza nem szolgáltatott ajánlóívek miatt kaptak büntetéseket. Mivel 2014-től már 500 választópolgár aláírásával meg lehetett szerezni az egyéni jelölteknek járó, fejenként egymillió forintos állami kampánytámogatást, illetve egy választópolgár több jelölt ajánlóívét is aláírhatta, a pénz sokak fantáziáját megmozgatta. Így az ajánlóívek cserélgetésével, lemásolásával könnyen el lehetett érni a minimális ajánlást, hiszen azok hitelességét csak szúrópróbaszerűen ellenőrizték. Az eddig nyilvántartásba vett, idén is induló pártok közül a Magyar Demokratikus Unió a rekorder: 54,8 millió forintos bírság befizetését úszta meg büntetlenül.