Tovább pusztul a romák iskolája: életveszélyes a tarnazsadányi épület

Bár évek óta tudnak az egyre súlyosbodó problémákról, még csak nem is pályázott felújításra az állami intézményfenntartó.

Az ombudsman tavaly októberi helyszíni vizsgálata viszont megállapította, hogy az udvari mosdók továbbra is csak lépcsőn közelíthetők meg. Jelentős gondot okoz az is, hogy éjszakánként a rossz, lyukas kerítésen a helyiek egy része bemászik az udvarra, és használja a vécét, ám gyakran nem a funkciójának megfelelően.

Több helyen megrongálódott az iskola tetőszerkezete is, valamint néhol beszakadt. Hasonló deformitások vannak az életveszélyessé nyilvánított tornaterem tetőszerkezetén is. Szintén akad gond a sportudvaron található bitumenes pályával: felső rétege elhasználódott, cserélni kellene a salakos pálya és a futópálya burkolatát is. A sportudvar mellett az alsó tagozatosok részére egy modern játszótér kialakítására is szükség volna; jelenleg csak régi, fából készült játékok vannak, ezek korhadtak, elavultak, és folyamatosan felújításra szorulnak.

Az iskolafolyosón a falak burkolata hullámos, illetve több helyen hiányos, a tantermek ajtajai korhadtak, szálkák és szögek állnak ki belőlük, az eredetileg üveges ajtókban sok esetben üveg helyett farostlemezek találhatók. Erősen elavult a tantermek bútorzata. Az udvaron található egy igen magas, évek óta használaton kívüli fűtőkémény, aminek lebontása – szintén pénz hiányában – nem történt meg. A több méter magas szerkezetet számos ponton le kellett zárni, mert az iskola udvarán az éjszakánként behatolók gyakran fölmásznak rá, és szándékosan rongálják.

Forráshiány miatt nem korszerűsítették a fűtést, és az épület külső hőszigetelése sem készült el; a vizsgálat idején csak az egyik kazán működött. A tagiskola vezetője szerint a környéken mindenhol felújították az iskolát, csak itt tanulnak a gyerekek hatvanas évekbeli körülmények között.

Az ombudsman megjegyezte: 2016 végén a tarnazsadányi polgármester még utalt rá, hogy ha lehetőségük adódik, pályázni fognak. Egy évvel később már azt mondta, az állami fenntartású iskola fejlesztésére nem tudtak pályázatot benyújtani a terület- és településfejlesztési operatív programban, mert ezek felhasználásával saját fenntartásukban működő óvodájukat kellett bővíteniük. Az is kiderült, hogy 2016 márciusa óta – korábbi válaszukkal ellentétben – a tarnazsadányi tagiskola infrastrukturális fejlesztésére az Egri Tankerületi Központ nem nyújtott be pályázatot. A központ igazgatója szerint a települési önkormányzatnak kellett volna pályáznia fejlesztési forrásra. Elmondta, 2016 márciusa előtt nem volt rá esély, hogy a tankerületi központ beépítse saját büdzséjébe a felújítás költségét, és 2017-ben sem állt rendelkezésükre ilyen összeg. A 2018-as költségvetésbe ugyanakkor már betervezték az új vizesblokkot (az intézmény teljes korszerűsítéséről ugyanakkor nem esett szó – a szerk.).

Bár a tantestület létszáma elegendő, a százszázalékos szakos ellátottság évek óta nincs biztosítva. Hiányzik a kémia, a fizika, a rajz és a technika szakos pedagógus is. Összességében Székely László szerint a tárgyi és a személyi feltételek hiánya miatt sejthető, hogy az iskolában a pedagógusok és a tagintézmény-vezető legjobb szándéka ellenére sem szavatolható a minőségi oktatás, a megfelelő oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés, ráadásul az ezek kialakításához szükséges források, valamint a lehívásukhoz szükséges kapacitások is hiányoznak.

Az intézmény teljes körű felújítása az oktatási feltételek jelentős javulásához vezethet az iskolában – szögezte le az ombudsman. Megjegyezte: a deszegregációs politika legfontosabb eszköze az ilyen elszigetelt településeken a minőségi oktatáshoz szükséges tárgyi és személyi fejlesztések megteremtése. Székely László ezért felkérte az iskolát fenntartó Egri Tankerületi Központ igazgatóját, hogy – korábbi ígéretének megfelelően – a felújítási munkálatokat mielőbb végezze el, a Klebelsberg Központ elnökét pedig arra szólította föl, vizsgálja meg, hogyan oldható meg az iskola soron kívüli, teljes körű felújítása.