Újabb részleteket közölt a magyarországi közvilágítási projekteket vizsgáló Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) jelentéséből a 24.hu. A jászberényi projekt már akkor zajlott, amikor Tiborcz István, a miniszterelnök veje hivatalosan már eladta érdekeltségét az Elios Innovatív Zrt.-ben, ezért egy kicsit másként alakult a beruházás: vetélytársakat kapott a korábban mindig egyedül induló cég.
A jászberényi ügy azért is érdekes, mert ez az egyetlen dokumentált eset, hogy a Miniszterelnökség közbeszólt, és nem hagyta jóvá az eredetileg kifejezetten az Eliosnak kedvező közbeszerzési kiírást. A megváltoztatott kiírásnak köszönhetően összesen három ajánlat érkezett a korszerűsítésre, de a nyertes ilyen körülmények között is az Elios lett, mégpedig a legdrágább ajánlattal, hiszen a másik két ajánlattevőt különféle szabálytalanságokra hivatkozva kizárták.
Az OLAF-vizsgálók nehezen magyarázható kavarásra bukkantak a lámpák árazása körül. A hazai lámpanagyhatalom, a Tungsram-Schréder Zrt. három előzetes ajánlatot adott az Eliosnak 2789 darab lámpára, minden alkalommal 174 millió forint értékben. Ugyanettől a cégtől kért árajánlatot ugyanennyi lámpára az Elios versenytársa, a SAG Hungária Kft. is, ők azonban csak egy ajánlatot kaptak a Tungsram-Schrédertől, 238 millió forintért.
Vagyis a Tungsram-Schréder 90 millió forinttal drágábban szállította volna a lámpát a konkurenciának, mint az Eliosnak.
A SAG Hungária Kft. ezért a Tungsram-Schréder helyett a Tweet Eclatec lámpákat választotta, és végül 215,5 millió forintos ajánlatot tett az önkormányzatnak. A harmadik pályázó, a Hungaro Lux Light Kft. Prolan lámpákkal 249 millió forintért vállalta volna el a munkát. De nem ezek a cégek futottak be, hanem az Elios nyert a már említett Tungsram lámpákkal és a jóval drágább, 306 millió forintos vállalási árral.
A Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) ki kell adnia azokat az összefoglaló jelentéseket, amelyeket az OLAF magyarországi koordinációs irodája 2007. január 1. és 2017. február 13. között küldött a kormánynak – döntött első fokon a Fővárosi Törvényszék, írja az Index. A pert, amelyben még január 11-én született döntés, dr. Szakács László MSZP-s képviselő indította, miután a politikus közérdekű adatigénylésére az NGM nem volt hajlandó kiadni ezeket az anyagokat.
