Nemcsak hogy tömegével bukkannak fel az ismeretlen és vélhetően pusztán az állami támogatásra hajtó törpe pártok, de van köztük olyan is, ami rokonokat, házaspárokat indít egymással szemben a választásokon.
A Reflektor blog szúrta ki, hogy Csongrád megyében a 4. számú választókörzetben a Szimandl János a Családok Pártja, Szimandl Tamás a Medete párt és Szimandl Tamás felesége Szimandlné Nagy Ibolya a Szepessy Zsolt-féle Összefogás Párt jelöltje lett. Utóbbi alakulatról kiderült korábban, hogy nincs politika tartalma, csak a pénzlenyúlásra jött létre – írja a blog.
Mint ironikusan hozzáteszik, a Medete és a CSP versengése Vecsésen is „családokat szakított szét”, a két párt jelölésében itt Bagó Anita és Bagó György áll ki egymás ellen a választók bizalmáért. Nagykanizsán pedig Hollender Szabolcsot a Medete párt, Hollender-Lukács Anettet a CSP indította.
A Medetéről mint pártról vagy a programjáról egyébként túl sokat nem lehet tudni, a neten semmilyen információ nincs róluk, csak annyi, hogy néhol felkerültek a szavazólapra. A Családok Pártja létezését meg egy kitöltetlen üres aloldal jelzi.
Budapesten szintén előfordulnak ugyanilyen módon szerveződő családi vállalkozások, igaz, más kamupártok közreműködésével. A főváros harmadik kerületében például Berbekár István, az EMMO, míg Berbekárné Verebey Ida, a Kössz formáció jelöltje.
A nyolcadik kerületben pedig Pikács Mercédesz a Magyarországért Demokratikus Párt színeiben vágott neki a választásnak, Pikácsné Südi Beatrix meg a Jó Út MPP párt által delegálva. Jelen állás szerint a választási bizottság mindkét jelöltet törölte a listáról – teszi hozzá a Reflektor. A blogoldal szerint a legnagyobb baj mindezzel az, hogy a Fidesz által felállított választási rendszer nem engedi, hogy kiszűrjék a kamujelölteket, akik kizárólag a pénzszerzés esélye miatt indulnak el a választásokon, és indulásukkal leginkább az ellenzéki térfelet gyengítik.
A 2018-as választásokon pedig sokan ki is használják a fékek hiányát: minden korábbinál több párt és jelölt indul el, közöttük olyanok is, amiknek nincs ismert programjuk és alapvető információkat sem lehet tudni róluk. A kamupártok a kampány során több száz milliós támogatást vehettek fel, igaz, ha nem érik el az 1 százalékos támogatást, később vissza kell fizetniük a pénzt – legalábbis amennyiben be tudják rajtuk hajtani.