Egyre alacsonyabb a diplomások aránya Magyarországon

A felsőoktatási hallgatók száma is évről évre csökken.

Hutter Marianna
2018. 03. 01. 20:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tavaly is tovább csökkent a diplomások aránya Magyarországon – derül ki az Eurostat legfrissebb, lapunk által megismert adataiból. Az európai unió felmérése azt vizsgálta, hogy a 30-34 éves korosztály hány százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Ugyan hazánk más tagországokkal egyetemben vállalta, hogy 2020-ra 34 százalékra növeli ezt az arányt, jelenleg éppen csökkenő tendenciát lehet tapasztalni. Bár 2014-ben és 2015-ben már elérte Magyarország a kívánt mutatót, ez 2016-ra 33 százalékra, míg 2017-re 32,2 százalékra esett vissza.

2005 és 2015 között évről évre arányaiban egyre több nő szerzett felsőfokú végzettséget, ez a tendencia is megtorpant 2016-ra. Vagyis míg 2015-ben 41 százalékos csúcson volt a női diplomások aránya, ez a tavalyi évben már csak 37,8 százalék volt. Ami az érintett korosztály férfi tagjait illeti, ott a 2014 óta csökkenő trend megállt: 2016-ban csak 26,4 százalékuk volt diplomás, tavaly viszont 26,9 százalékra nőtt a mutató.

Míg Magyarországon összességében csökkent a diplomások aránya, az unió 28 országában javulás tapasztalható: a tavalyelőtti 39,1 százalékról 39,7-re nőtt az arányszám. A vizsgált országok közül hazánkon kívül csak Bulgáriában, Horvátországban, Portugáliában, Finnországban, Litvániában és Luxemburgban tapasztalható romlás. Igaz, az északi országoknak így sincs okuk szégyenkezni, ugyanis az arány a finneknél 45,3 százalék, a litvánoknál 58,2 százalék, míg a luxemburgiaknál 54,5 százalék.

A kormány felsőoktatási cselekvési tervében arról írt 2017-ben: a felsőfokú végzettségűek arányának növelése elsősorban a végzési arány növelésével, vagyis a lemorzsolódás mértékének csökkentésével érhető el. Ebben elismerték azt is: az egyetemek bemeneti igényeinek jobban megfelelő középiskolai oktatás nagyban csökkentené az esetleges felzárkóztatáshoz szükséges időt és a lemorzsolódás mértékét.

Magyarországon a kutatások szerint egyébként évről évre csökken a felsőoktatási hallgatók száma. Míg a csúcspontot a 2005/2006-os tanév jelentette, amikor is 380 ezer hallgató volt, addig az Oktatási Hivatal 2016/2017-es tanévre vonatkozó adatai szerint már csak 250 ezren tanultak a felsőoktatásban.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.