Az államtitkár veje használja az iskolásoknak szánt lovas központot

A Hvg.hu riportere ellenőrizni akarta a több mint 45 millió forintból megvalósított beruházást.

MN
2018. 04. 04. 5:25
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tápiószentmártonban a település országgyűlési képviselőjének, Czerván Györgynek a veje kizárólagosan használja azt a több mint 45 millió forintból kibővített „lovas oktatóbázist”, amit eredetileg szakmai továbbképző centrumnak, valamint arra szántak, hogy majd általános iskolások sportolhassanak és ismerkedhessenek a magyar lovas kultúrával a „nemzeti kerettantervvel összhangban” – írja a Hvg.hu.

A portál szerint Tápiószentmártonon is a Darányi Ignác terv egyik pályázatán keresztül kértek és kaptak 2014–15-ben közpénzt egy térségi egyesületen keresztül a helyben régóta istállóként működő, állami tulajdonban lévő ingatlan felújítására, hogy abból papíron az egyik jól hangzó projektleírás szerint olyan „lovas oktatóbázis jöjjön létre, ami nemcsak térségi, hanem országos és nemzetközi objektum” lesz.

A Hvg.hu munkatársa meglepetésszerűen jelent meg a beruházás helyszínénél, ám sem iskolásokat, sem képzésen részt vevő lovassportolókat nem talált. Csak egy alkalmazottat, aki többször elismételte, hogy ne őt kérdezze, hanem a vezetőt, aki nem sokkal később meg is érkezett. A szóban csak „főnökének” nevezett férfi ifjabb Galbács Ferenc fogathajtó volt, és vele volt felesége, Czerván György lánya is.

A portál felidézi, hogy Czerván gazdászként dolgozó veje korábban a környéken öt trafikra is koncessziót nyert. Akkor azt nyilatkozta a Hvg.hu-nak, hogy apósának semmi köze nincs ahhoz, hogy ő nyerte el a koncessziós jogokat. Mint írják, szó szerint ugyanerre hivatkozott, amikor rákérdeztek, hogy mit keres a lovas központban, és hol vannak a többiek, valamint miért őt tartja vezetőnek az alkalmazott. Bár helyi forrásaiktól származó információik szerint kizárólagosan ő használja napi szinten az ingatlant, azt állította, hogy csak egy sima bértartó. Ám mivel forrásaik szerint a lovak nem a sajátjai, sőt azok is a közvagyon részét képezik, végül elismerte, hogy valóban mindegyik a szilvásváradi Állami Ménesgazdaság tulajdonában van. Ezeket tartja és használja a ménesgazdasághoz tartozó, közpénzből felújított „képző központban”.

Mindemellett azt mondta, hogy

Egyébként maga ifjabb Galbács Ferenc hivatkozott arra, hogy a lovas centrumot rajta kívül korábban Bozsik József fogathajtó bajnok is használta, akinek szintén lovas szakemberként dolgozó fiát korábban pont az ő apósa fenyegette meg – mint a portál felidézi, Czerván államtitkár nekiment ifjabb Bozsik Józsefnek, amiért szövetségi kapitányként kendőzetlenül elmondta véleményét a Mészáros Lőrinc cége által kivitelezett szilvásváradi lovarda minőségéről. Ifjabb Bozsikot utána leváltották, jelenleg a Jobbik képviselőjelöltjeként indul az országgyűlési választáson.

Bozsik József a Hvg.hu kérdésére megerősítette, hogy valóban használta tavalyig a tápiószentmártoni lovas centrumot, aminek eredetileg ő volt az egyik ötletgazdája is. Miután azonban fia nyíltan szembekerült Czervánnal, ő is kegyvesztett lett, végül tavaly lovaival együtt kitették a központból. Szerinte egyenesen Galbács cseréltette le korábban a zárakat, hogy Bozsik többé ne tudjon bemenni korábbi edzőhelyére.

Idősebb Bozsik arról is beszélt, hogyan zajlott az állami-uniós támogatásból a lovas központ megnyitása: azt állítja, Czerván vejének és egy másik közeli családtagjának közreműködésével „mindent úgy dobtak össze” arra az időre, míg az ünnepélyes átadás le nem zajlik, illetve míg az uniós támogatás felhasználását le nem igazolják. Több felszerelés is mások tulajdona volt, csak erre az időszakra odavitték, mintha az országos képző központhoz tartozna. Végül amit nem tudtak „összedobni”, azt megvásárolták.

A Hvg.hu-nak a független tápiószentmártoni polgármester, Györe László azt mondta, ő már azt sem értette, miért kell egyáltalán még egy lovascentrum, hiszen ott van a Kincsem Lovaspark. „Nem hallottam róla, hogy egyáltalán működne itt bármi” – jelentette ki. A polgármester tudomása szerint az eredeti tervek közt valóban szerepelt a gyerekek képzése, amit bizonyít, hogy az önkormányzaton keresztül fizettek ki 7,5 millió forintot a kifejezetten erről szóló tanulmány szerzőjének. Györe László információi szerint ez teljes egészében támogatási pénz, vagyis közpénz volt, csak technikailag ment az önkormányzaton keresztül, amikor átvette Tápiószentmárton irányítását, ő intézkedett arról, hogy az összeg még hátralévő részét különítsék el a szerző, illetve örökösei számára. De arról nem tud, hogy a milliókért felvázolt képzési tervek megvalósultak volna.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.