Tápiószentmártonban a település országgyűlési képviselőjének, Czerván Györgynek a veje kizárólagosan használja azt a több mint 45 millió forintból kibővített „lovas oktatóbázist”, amit eredetileg szakmai továbbképző centrumnak, valamint arra szántak, hogy majd általános iskolások sportolhassanak és ismerkedhessenek a magyar lovas kultúrával a „nemzeti kerettantervvel összhangban” – írja a Hvg.hu.
A portál szerint Tápiószentmártonon is a Darányi Ignác terv egyik pályázatán keresztül kértek és kaptak 2014–15-ben közpénzt egy térségi egyesületen keresztül a helyben régóta istállóként működő, állami tulajdonban lévő ingatlan felújítására, hogy abból papíron az egyik jól hangzó projektleírás szerint olyan „lovas oktatóbázis jöjjön létre, ami nemcsak térségi, hanem országos és nemzetközi objektum” lesz.
A Hvg.hu munkatársa meglepetésszerűen jelent meg a beruházás helyszínénél, ám sem iskolásokat, sem képzésen részt vevő lovassportolókat nem talált. Csak egy alkalmazottat, aki többször elismételte, hogy ne őt kérdezze, hanem a vezetőt, aki nem sokkal később meg is érkezett. A szóban csak „főnökének” nevezett férfi ifjabb Galbács Ferenc fogathajtó volt, és vele volt felesége, Czerván György lánya is.
A portál felidézi, hogy Czerván gazdászként dolgozó veje korábban a környéken öt trafikra is koncessziót nyert. Akkor azt nyilatkozta a Hvg.hu-nak, hogy apósának semmi köze nincs ahhoz, hogy ő nyerte el a koncessziós jogokat. Mint írják, szó szerint ugyanerre hivatkozott, amikor rákérdeztek, hogy mit keres a lovas központban, és hol vannak a többiek, valamint miért őt tartja vezetőnek az alkalmazott. Bár helyi forrásaiktól származó információik szerint kizárólagosan ő használja napi szinten az ingatlant, azt állította, hogy csak egy sima bértartó. Ám mivel forrásaik szerint a lovak nem a sajátjai, sőt azok is a közvagyon részét képezik, végül elismerte, hogy valóban mindegyik a szilvásváradi Állami Ménesgazdaság tulajdonában van. Ezeket tartja és használja a ménesgazdasághoz tartozó, közpénzből felújított „képző központban”.