A terhelt távollétében büntetőeljárást indított az Orosz Föderáció Nyomozóbizottsága (SZK) kedden Arszen Avakov ukrán belügyminiszter ellen, amiért elrendelte, hogy az ukrán hatóságok akadályozzák meg, hogy az orosz választópolgárok az elnökválasztás napján szabadon bejuthassanak az ukrajnai orosz külképviseleteken működő választókörzetekbe.
Az SZK közleménye szerint Avakov „személyek egy csoportjával előzetes összeesküvés alapján együttműködve” utasította erre a kijevi, a lvivi, az odesszai és a harkivi orosz diplomáciai képviselet őrzését ellátó belügyi alkalmazottakat. Avakov rendelete alapján a külképviseletekre csak a diplomatákat engedték be.
Döntését a belügyminiszter azzal indokolta, hogy Moszkva „hibrid háborút folytat Ukrajna ellen, annektálta a Krímet, és megszállta a Donyec-medencét”, és megengedhetetlennek nevezte, hogy „szuverén ukrán területen törvénytelen választást rendezzenek”.
Andrej Klimov, az orosz parlamenti felsőháznak az állami szuverenitás védelmével és a külföldi beavatkozás elhárításával foglalkozó ideiglenes bizottságának elnöke a testület keddi ülésén közölte, hogy az orosz elnökválasztási kampányba számos alkalommal próbáltak meg sikertelenül beavatkozni. Tízfajta hatásgyakorlási módozatot sorolt fel. Megemlítette a külföldről finanszírozott közvélemény-kutatásokat és – az elutasított Alekszej Navalnijra utalva – a törvény által kizárt elnökjelöltek indulásának „erőltetését”. Sérelmezte, hogy a kampánycsend idején folytatódott a „nyílt propagandának” a nemzeti kisebbségek nyelvén való sugárzása, hogy Ukrajnában hetvenkétezer orosz állampolgár szavazását „gátolták meg”, az Orosz Föderáció Központi Választási Bizottsága szerverei ellen a választás napján kibertámadásokat hajtottak végre, valamint „a választási folyamat aktív részvevői”, így agitátorok és megfigyelők külföldről anyagi támogatást, valamint ingyenes egyéb „szolgáltatásokat” biztosítottak.
Klimov kifogásolta, hogy Nyugaton eleve nem ismerték el a krími és a szevasztopoli választási eredményeket, hogy Vlagyimir Putyin elnök ellen kiterjedt, tiltakozásokra serkentő „befeketítési” kampány folyt, hogy a sajtón keresztül „tervszerűen” felfújták a sportbotrányokat. Ebben a sorban említette Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és lánya angliai megmérgezésének ügyét.
Az ideiglenes bizottság elnöke az általa beavatkozási kísérleteknek minősített esetekkel kapcsolatos részletes jelentés közzétételét májusra ígérte.
Alekszandr Kljukin, az Orosz Föderáció Központi Választási Bizottsága tagja a parlamenti bizottság ülésén közölte, hogy a választás eredményét tizennyolc választókörzetben nyilvánították semmisnek. Hozzátette, hogy további öt-hat körzet eredményét törölhetik még bírósági végzés alapján. Közölte, hogy a szabálysértésen ért választási tisztségviselőket el fogják bocsátani.
Ella Pamfilova, a testület elnöke kedden a Kremlben átnyújtotta Vlagyimir Putyinnak az új mandátumára szóló államfői igazolványát, és gratulált neki a „meggyőző és tiszta győzelméhez”. Putyin köszönetet mondott Pamfilovának „az ország története legátláthatóbb és legtisztább választásának” lebonyolításáért.
A bizottság elnöke az állami VCIOM közvélemény-kutató intézet adataira hivatkozva közölte, hogy az oroszok 88 százaléka hitelesnek tekinti a választások eredményét. A Központ Választási Bizottság által közreadott hivatalos végeredmény szerint Putyin a március 18-án megtartott elnökválasztást a voksok 76,69 százalékával nyerte meg 67,5 százalékos részvétel mellett.
