Döntően befolyásolja a hétvégi országgyűlési választások kimenetelét a részvételi arány: a szavazásra jogosultak legalább 70 százalékának kell az urnákhoz járulnia ahhoz, hogy szoros legyen a kormány és az ellenzék közötti verseny – hangzott el számos alkalommal a kampány során. Ezért sok múlik a magyar társadalom politikától leginkább elzárkózó rétegén, a 18–29 éves korosztályon. Ez nagyjából 1,3 millió szavazópolgárt jelent. A kutatások eredményei alapján általában a fiatalok fele szokott részt venni a voksolásokon. Ez egyben azt is mutatja, hogy amelyik párt túl szeretne nőni a megszokott támogatottságán, érdemi növekedést a fiatalok bevonzásától remélhet – ezt erősítette meg lapunknak adott interjújában Szabó Andrea, az MTA ifjúságkutatója is.
– A fiatalok mozgósításában rejlenek a legnagyobb tartalékok az áprilisi választások során – mondta a Magyar Nemzetnek az Aktív fiatalok Magyarországon kutatás vezetője. Szabó Andrea úgy tapasztalja, hogy
bár a fiatalok továbbra is jóval elutasítóbbak a politikával szemben, az idén tapasztalható „rendkívül élénk kampány” ugyanúgy hat rájuk, mint a társadalom politikailag aktívabb rétegeire.
Emellett az ő korosztályukat is éri az a társadalmi nyomás, hogy négyévente „azért el kell menni szavazni”. A fiatalokat ráadásul új felületeken is mozgósíthatják, a Facebookon, a YouTube videómegosztón és Viberen is találkozhatnak a pártok üzeneteivel.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a pártok programjai döntően befolyásolnák, kire szavaznak majd a fiatalok – mondta a kutató. Bár az ellenzéki pártok foglalkoztak az őket érintő kérdésekkel (oktatás, elvándorlás), az idősebbekhez hasonlóan a fiatalok is a saját identitásukon és a pártok imázsán alapuló döntéseket hozhatnak. – A jelenlegi 18–26 évesek számára a „hatalom” megtestesülése a Fidesz – hívta fel a figyelmet egy lényeges elemre Szabó.
Az ifjak általában a regnáló hatalommal szemben határozzák meg identitásukat, ezért az aktív fiatalok között általában több az ellenzéki, mint az idősebbek között.
Szabó úgy véli, a Jobbik, az LMP és az MSZP–Párbeszéd tudja leginkább felszívni a fiatal szavazókat az ellenzéki térfélen. De megjelent a Momentum is, mint fiatal generációs párt, ám egyelőre nehéz mérni, hogy eredményesen eljutottak-e a célcsoportjukhoz. A kutató hozzátette, a Momentum jól éri el a fiatalokat, a külföldön élő 30 év alattiakat is hatékonyan mozgósíthatja az új párt.
A Fidesz gyűjtőpártként ugyanakkor várhatóan sok fiatal szavazót vonzhat magához, véli Szabó. A migránskampány és a „védjük meg az országot” üzenetek ugyanúgy eljutottak a fiatalokhoz, mint a szülőkhöz, a felnőttek gyerekekre gyakorolt hatása pedig megerősítheti őket, hogy a kormányt támogassák. – Mindig a legnehezebb forradalmárnak lenni – mondta kutató arról, hogy a fiataloknak is nagy energiabefektetést igényel, ha pártot akarnak váltani.
A korcsoport jelentős részének távolmaradásával is számolni lehet Szabó Andrea szerint. Kutatásai azt mutatják, hogy a politikában megjelenő indulat taszítóan hat rájuk. Az ellenzéknek az sem kedvezhet, hogy hiába emlegeti a kormány korrupcióját, a „korrupt politika” képét minden párttal azonosítani szokták a fiatalok. – Nem lehet tudni, hogy taszító hatás lesz-e erősebb, vagy a szülők és a barátok támogató ráhatása nyomán elmennek-e szavazni a fiatalok,
de a most tapasztalható tényezők alapján idén váratlanul sok fiatal vehet részt a választáson – állítja a kutató.
– Erős aktivitást látunk a hallgatók körében a választások kapcsán, szervezetünk ezért nem látta indokoltnak, hogy külön mozgósítást kezdeményezzen a hallgatók körében – nyilatkozta lapunknak Vámosi Péter, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnökhelyettese. Az aktív fiatalok jelentős részét a felsőoktatásban tanuló hallgatók teszik ki. A kutatások azt jelzik, kétharmaduk részt szokott venni a választásokon. Vámosi Péter közölte: arra számít, ez az arány várhatóan idén inkább növekedhet.
