Döntően befolyásolja a hétvégi országgyűlési választások kimenetelét a részvételi arány: a szavazásra jogosultak legalább 70 százalékának kell az urnákhoz járulnia ahhoz, hogy szoros legyen a kormány és az ellenzék közötti verseny – hangzott el számos alkalommal a kampány során. Ezért sok múlik a magyar társadalom politikától leginkább elzárkózó rétegén, a 18–29 éves korosztályon. Ez nagyjából 1,3 millió szavazópolgárt jelent. A kutatások eredményei alapján általában a fiatalok fele szokott részt venni a voksolásokon. Ez egyben azt is mutatja, hogy amelyik párt túl szeretne nőni a megszokott támogatottságán, érdemi növekedést a fiatalok bevonzásától remélhet – ezt erősítette meg lapunknak adott interjújában Szabó Andrea, az MTA ifjúságkutatója is.
– A fiatalok mozgósításában rejlenek a legnagyobb tartalékok az áprilisi választások során – mondta a Magyar Nemzetnek az Aktív fiatalok Magyarországon kutatás vezetője. Szabó Andrea úgy tapasztalja, hogy
bár a fiatalok továbbra is jóval elutasítóbbak a politikával szemben, az idén tapasztalható „rendkívül élénk kampány” ugyanúgy hat rájuk, mint a társadalom politikailag aktívabb rétegeire.
Emellett az ő korosztályukat is éri az a társadalmi nyomás, hogy négyévente „azért el kell menni szavazni”. A fiatalokat ráadásul új felületeken is mozgósíthatják, a Facebookon, a YouTube videómegosztón és Viberen is találkozhatnak a pártok üzeneteivel.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a pártok programjai döntően befolyásolnák, kire szavaznak majd a fiatalok – mondta a kutató. Bár az ellenzéki pártok foglalkoztak az őket érintő kérdésekkel (oktatás, elvándorlás), az idősebbekhez hasonlóan a fiatalok is a saját identitásukon és a pártok imázsán alapuló döntéseket hozhatnak. – A jelenlegi 18–26 évesek számára a „hatalom” megtestesülése a Fidesz – hívta fel a figyelmet egy lényeges elemre Szabó.
Az ifjak általában a regnáló hatalommal szemben határozzák meg identitásukat, ezért az aktív fiatalok között általában több az ellenzéki, mint az idősebbek között.