Élvezi a törődést a diaszpóra

Hazánk diaszpórapolitikája ugrásszerű fejlődésen ment keresztül az elmúlt években: a magyar kormány – régi adósságát törlesztve – 2010-től kezdve fontos célként határozza meg a diaszpórában élők és az anyaország közötti kapcsolatok rendezését, illetve a korábban meg nem szólított közösségekkel való viszony kiépítését, a szemléletmódváltás óta eltelt csaknem egy évtized pedig meghozta gyümölcsét.

Mostanra ugyanis a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkársága a diaszpórában élők minden korábbinál nagyobb létszámát éri el programjainak köszönhetően, amelyek az identitás megőrzésén túl annak is kiemelt figyelmet szentelnek, hogy megteremtsék a közösségek fennmaradását biztosító feltételeket, valamint bevonják őket a Kárpát-medencei folyamatokba, növelve ezzel aktivitásukat a magyarság sorsának alakításában.

A miniszteri biztos szerint a megmaradás záloga az anyanyelvi oktatás megerősítése
Fotó: Teknős Miklós

– Ezek zászlóshajójának tekinthető a Kőrösi Csoma Sándor-program, amelynek az a célja, hogy a kiküldött ösztöndíjasokon keresztül megszólítsuk a diaszpórában élő magyarokat, megszervezzük a közösségi és kulturális életüket és fejlesszük magyarnyelv-ismeretüket – magyarázta lapunknak Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos.

Emlékeztetett, hogy a 2013-ban induló program első évében 47 ösztöndíjas utazhatott 16 országba, 2018-ra azonban már 150 ösztöndíjas juthatott el 23 országba. Mint mondta, az idén márciustól pályázható ösztöndíjasok munkája rendkívül szerteágazó: valaki cserkészettel foglalkozik, míg más magyarnyelv-tanítással, tavaly pedig egyházi ösztöndíjasokkal bővült a csapat, segítve ezzel a diaszpórában működő katolikus, református és evangélikus magyar közösségek munkáját.

– Az eredmény pedig magáért beszél, hiszen egyre több szervezet igényel ösztöndíjast. Azt látjuk, hogy a sokáig elhanyagolt diaszpóra élvezi a törődést, és örömmel veszi az anyaországhoz való kapcsolódást – hangsúlyozta Szilágyi Péter.

A miniszteri biztos szerint hasonlóan élénkítő hatással van a diaszpórára a világ különböző szegleteiben működő hétvégi magyar iskolák megszólítása. Mint mondta, a családok több száz kilométert is hajlandók utazni a hétvégéken, hogy a gyermekeik ezekben a – kezdetben szülői önszerveződésen alapuló, később hivatalos formát öltő – intézetekben tanulhassanak.

– Több mint kétszáz ilyen magyar iskolával van kapcsolatban az államtitkárság, éppen ezért nem volt kérdés, hogy a tavaly első alkalommal megrendezett, rendkívül sikeres Hétvégi magyar iskolák találkozója című eseményt idén is megrendezzük – magyarázta Szilágyi Péter.

Hozzátette: a pénteki programra 110-120 főt várnak a világ minden tájáról, ezzel is elősegítve az állandó kapcsolatot az anyaország és az intézmények között, ugyanakkor cél az is, hogy a résztvevők technikai tudást szerezzenek arról, hogyan kell a világban szétszórtan élő gyermekeket anyanyelvi ismeretekre tanítani.

Szilágyi Péter örömének adott hangot, hogy a Magyar Diaszpóra Tanács mellett – amely 2011 óta évente ülésezik Budapesten – még egy magas szintű fórumot sikerült életre hívni a diaszpórában élő magyaroknak, ezúttal kifejezetten az oktatás területén dolgozókat szólítva meg. Hozzátette: a magyar nyelvű oktatás megerősítése a megmaradás záloga az anyaországtól távol élő magyarok számára, épp ezért az államtitkárság kiemelt figyelmet fordít erre a területre.

A diaszpórában működő hétvégi magyar iskolák vezetői a találkozót követő napon, február 23-án a Budapest Kongresszusi Központban megrendezett Pedagógusexpón is részt vesznek, ahova több ezer pedagógus érkezik az anyaországból és a határon túlról.