Jelentősen, mintegy hatvan százalékkal csökkent a várólistán lévő betegek száma 2013 óta, amikortól a kormány bevezette a központi nyilvántartó rendszert – közölte lapunkkal az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Míg az indulásakor a különböző várólistákon 70 170-en szerepeltek, addig 2018 végén ez a szám 28 245-re csökkent.
Emlékezetes, az országos intézményi várólista-nyilvántartás bevezetése óta a kórházaknak egy országos online rendszerben kell jelenteniük a műtétre váró betegeket. Korábban nem volt egységes és kontrollálható kimutatás az intézményi várólistákról.
Az eredeti cél – a döntéshozók és a szakma egyetértésével – 2013-ban az volt, hogy a betegeknek nagyobb műtétek esetében se kelljen száznyolcvan napnál, a kisebb beavatkozásoknál pedig kilencven napnál többet várakozniuk – emlékeztetett az Emmi. Ezt már jóval sikerült túlteljesíteni: a leghosszabb várakozási idejű listák esetén is megfeleződött az az időtartam, ami a műtétre kiírás és a konkrét beavatkozás között ténylegesen eltelik, ezzel elértük az Európai Unió országainak átlagos szintjét – hívta fel a figyelmet a tárca.

Fotó: Kurucz Árpád
A 2018-as országos adatok szerint a 13 nyilvántartásba vett várólistacsoportból hétnél egy hónapnál rövidebb az átlagos várakozás idő, és mindössze egy várólistán hosszabb kilencven napnál. A legkisebb átlagos érték nyolc nap, a legnagyobb 126 nap – közölte a minisztérium.
Az OECD-országokkal összevetve a szürkehályog-műtétek tekintetében kiemelkedően kedvezők a magyar adatok: a 15 ország között 45 nappal nálunk a második legrövidebb várakozási idő. A lista első helyén Hollandia áll, ott 43,4 napot, míg a sereghajtó Lengyelországban 484 napot kell várniuk a betegeknek erre az operációra.
Hazánkban a térd- és csípőműtétekre várakozók száma 2012-höz viszonyítva kevesebb mint a felére csökkent, így nemzetközi viszonylatban az erős középmezőnybe kerültünk át. Mindeközben az évente végzett beavatkozások száma az érintett listákon átlagosan 14,4 százalékkal növekedett.
Az elmúlt években az egészségügyi vezetés kiemelt figyelmet szentelt a hosszú várakozási idők miatt kialakult ellátási feszültségek megoldására, 2014 és 2018 között mintegy 22,2 milliárd forint többletforrást nyújtott a legrégebben várakozók ellátására, illetve a legnagyobb várakozási idejű műtétekre. A program 2019-ben is folytatódik hatmilliárd forintos keret biztosításával.