Sajátosan értelmezi a számokat az Akadémia

Miközben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a kutatóintézetek az intézmény égisze alatt maradjanak, maguk a kutatók mintha nem különösebben aggódnának a tervezett változtatások ­miatt — derül ki egy felmérésből. Az MTA elnöksége mindenesetre írásban kér tájékoztatást az átszervezéssel kapcsolatos elképzelésekről, azok szakmai, jogi és gazdasági indokolásával együtt az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól.

Eddig leginkább a természettudományi területeken elért eredményekről kaptunk képet Fotó: Teknős Miklós

„Támogatja-e ön, hogy az MTA kutatóhálózata a jövőben is az MTA-hoz – ne pedig egy vagyonkezelői alapítványhoz – tartozzon?” – így szólt az a kérdés, amit az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) küldött ki a múlt hétvégén a tizennégy kutatóintézet 4299 dolgozójának. (A fórumot alig egy hónapja alakították az Akadémia egységéért és auto­nómiájáért való fellépés céljából.)

A felmérésben az érintettek fele sem vett részt, és bár a válaszadók 93 százaléka a status quo mellett foglalt állást, a szavazást az Akadémia honlapján mégis úgy interpretálják, hogy „Az MTA kutatói a jövőben is az Akadémia kutatóhálózatában dolgoznának”.

Eddig leginkább a természettudományi területeken elért eredményekről kaptunk képet
Fotó: Teknős Miklós

Az ADF azzal magyarázta az alacsony részvételt, hogy sokan nem néztek e-mailt a hétvégén, illetve, hogy mivel a kimutatásuk szerint csupán 36 fő hiányzik ahhoz, hogy meglegyen az ötvenszázalékos részvétel, „bizonyosak vagyunk benne, hogy a dolgozók több mint fele vett részt a szavazáson”.

A felmérés felemás eredményével szemben a MTA elnöksége továbbra is egyöntetű álláspontot képvisel, amelynek alapvetése: a kutatóintézet-hálózatnak az MTA égisze alatt kell maradnia. A testület keddi ülésén jelezte, írásban kér tájékoztatást az átszervezéssel kapcsolatos elképzelésekről, azok indokolásával együtt az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól.

A kutatóhálózat körüli vita sajátos megvilágításba helyezi azt a felerősödött kommunikációs aktivitást, ami az elmúlt napokban a Társadalomtudományi Kutatóközpont (MTA TK) részéről tapasztalható. Az MTA TK, amelyhez olyan intézmények tartoznak, mint a Jogtudományi, a Politikatudományi vagy a Kisebbségkutató Intézet, korábban ritkán adott hírt magáról, most egymás után két kutatásukat is a nyilvánosság figyelmébe ajánlották.

Az MTA kommunikációs vezetője megkeresésünkre elmondta: az, hogy az MTA TK most több kutatási eredményt is publikál, főképpen az új főigazgatónak és munkatársainak köszönhető, akik tisztában vannak az intézet láthatóságának fontosságával, és nincs közvetlen összefüggésben az átalakítási tervekkel.

Simon Tamás úgy fogalmazott, évek óta nagy hangsúlyt helyeznek az MTA nemzetközi szinten is kiemelkedő teljesítményű, 2012-ben modernizált kutatóhálózatában születő eredmények bemutatására, mert fontosnak tartják, hogy az adófizetők is értesüljenek arról, hogyan hasznosulnak a kutatásokba fektetett források.

Talán a témák miatt is, a nyilvánosság eddig inkább a természettudományi területeken elért eredményekről kapott képet, ezért is feltűnő most a Társadalomtudományi Kutatóközpont aktivitása – tette hozzá.

Sokan büntetnék a hálapénzt

A magyarok többsége (56 százaléka) még a hálapénz elfogadását is büntetné, ugyanakkor csak egyharmaduk van tisztában azzal, hogy az orvos bűncselekményt követ el, ha már a műtét előtt elfogadja a borítékot. Ez is kiderül az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének tavalyi kutatásából, amelynek során a mindennapokban, illetve a médiában gyakrabban előforduló jogi esetekkel kapcsolatos ismeretekre kérdeztek rá.