Áder János: A Föld tőkéjét éljük fel

Szakítani kell a „Dobd el” kultúrával a klímavédelem és a fenntartható fejlődés érdekében — mondta Áder János köztársasági elnök tegnap Kaposváron, ahol a fenntarthatósági témahét részeként tartott interaktív előadást a diákoknak.

Nem szemétnek, hanem felhasználható nyersanyagforrásnak kell tekinteni a hulladékot – hangsúlyozta az államfő tegnapi rendhagyó tanóráján. A Kaposvári Szakképzési Centrum Eötvös Loránd Műszaki Szakgimnázium diákjainak tartott előadásán Áder János az MTI tudósítása szerint kiemelte: a klímaváltozás elleni küzdelemben alapvető fontosságú a nemzeti kormányok és a leginkább szennyező cégek vállalásainak teljesítése a szennyezés csökkentéséért, de komoly szerepe van a tudománynak, a hatékony gazdálkodásnak, a jó vállalati megoldások elterjedésének és a takarékoskodásnak is.

Úgy fogalmazott: az emberiség az elmúlt százötven évben a „kitermeljük, feldolgozzuk, rövid ideig használjuk, majd eldobjuk” logikára épülő közgazdasági szemlélet szerint élt. Hozzátette: míg száz évvel ezelőtt kétmilliárd ember élt a Földön, számuk már 7,5 milliárdra nőtt, 2050-re pedig elérheti a tízmilliárdot.

Áder János szerint a tudománynak megoldást kell találnia arra, hogyan tudjuk hosszú távon, környezet- és költségbarát módon biztosítani a megtermelt, de az adott pillanatban fel nem használt energia tárolását, s miként lehetne javítani a vízgazdálkodást a hatékonyabb mezőgazdaság érdekében.

Az érdeklődők a világhálón figyelhették a tanórát
Fotó: MTI/Varga György

Az államfő a vállalati megoldások között magyar fejlesztésű organikus és napelemes víztisztító művek működési elvéről beszélt, valamint kitért a klímavédelmi takarmányokra is, amelyekkel nyolcvan százalékkal csökkenthető a szarvasmarhatartásból eredő és a globális felmelegedés szempontjából a szén-dioxidnál sokkal veszélyesebb metángáz mennyisége. Rámutatott arra is: az egyén szintjén a megelőzés, a csökkentés, az újrahasználat, az újrahasznosítás, a komposztálás, a megjavítás elve mentén érdemes gondolkodni, s nagy gondot kell fordítani az energiatakarékosságra.

– Ötven évvel ezelőtt évente még annyi erőforrást használtunk el, amennyit a Föld reprodukálni tudott, ma 1,7 bolygónyit. Korábban a tőke kamataiból éltünk, ma a tőkét éljük fel – hangsúlyozta az államfő, aki szerint a népességnövekedés, az urbanizáció egyre nagyobb kihívást jelent az élelmezés és az energiaellátás tekintetében. Emlékeztetett arra is, hogy a földfelszín hőmérséklete az ipari forradalom óta nő, de az elmúlt százötven évben, különösen az elmúlt fél évszázadban, felgyorsult.

– Az elmúlt száz év legmelegebb húsz évét hagytuk magunk mögött az elmúlt 22 esztendő során – jegyezte meg. Áder János hangoztatta: ma már „kilencvenszázalékos a tudományos konszenzus” abban, hogy a klímaváltozás az emberi tevékenység következménye. A jelenségre példaként hozta fel a gyakoribb természeti katasztrófákat, a tengervíz savasodását, a megváltozott csapadék­eloszlást, hőmérsékleti rekordok megdőlését, a hosszú ideig tartó hőhullámokat és egyebek mellett az élővilág pusztulását is.

A kaposvári előadás volt az első rendhagyó fenntarthatósági, interaktív tanóra, amelyet interneten az egész országban követni lehetett.