Hajszálra azonos ítéletet hozott tegnap a Fővárosi Törvényszék a megismételt elsőfokú eljárásban a kitiltási botrányt kiváltó úgynevezett Bunge-ügyben, mint 2016 nyarán. Tábor Viktor Andrást két év börtönre ítélték befolyással üzérkedésért, s a büntetés végrehajtását három évre függesztették fel.
A döntés nem jogerős, mert azzal szemben a vádhatóság tegnap a büntetés súlyosítását indítványozva jelentett be fellebbezést, a vádlott pedig közölte: szintén fellebbezni fog, mert nem követte el azt, amit az ügyészség a vádiratban megfogalmazott. A perben másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla dönthet.
A vád szerint Tábor 2014 májusában saját cége rendezvényén azt állította az amerikai étolajgyártó, a Bunge Zrt. lobbistájának, Torba Tamásnak: kétmilliárd forintért hivatalos személyeknél eléri, hogy a termék áfája 27-ről 5 százalékra csökkenjen, egy, a cég vetélytársának számító társaság áfa-visszaigénylését pedig visszatartsa az adóhatóság. Torba Tamás tanúvallomása szerint a kétmilliárd forintot több számla ellenében „a Századvég-csoporthoz tartozóan kellene kifizetni”, Tábor pedig megnevezte Heim Pétert, aki akkor a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke volt. A Vénusz és a Floriol étolaj hazai gyártója és forgalmazója, a Bunge 2012 óta alkalmazta Torbát Magyarországon, mivel a kiemelkedően magas áfa miatt növekvő feketekereskedelem komoly károkat okozott az amerikai cégnek.
Az ügyészség szerint Tábor Viktor András ajánlata színlelt volt. A 2016-ban zárult első elsőfokú eljárásban a törvényszék arra a következtetésre jutott, hogy a vádlott valós érdekeket képviselt, a megbízó pedig ismeretlen maradt az eljárásban. A megismételt eljárásban – mint azt Fehér Szabolcs bíró az ítélet indoklásában hangsúlyozta – a nyomozás során nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a vádlott ajánlatának volt-e igazságalapja. A nyomozó hatóság pedig nem tudta bizonyítani, hogy Tábor ismerte volna Heim Pétert, aki ugyancsak tagadta, hogy ismerné a vádlottat.
Fotó: Teknős Miklós
Emlékezetes, hogy a Bunge-ügyben egy magánszemély tett feljelentést egy olyan újságcikk alapján, ami nem is a korrupciós ügyről szólt, hanem arról, hogy magyar kormánytisztviselőket, köztük az adóhatóság akkori elnökét kitiltották az Egyesült Államokból. A kitiltási botrányról a sajtóban nyolc személy érintettségéről cikkeztek, köztük Heim Pétert is megemlítve, ám a Századvég volt elnöke tagadta, hogy neve szerepelne a listán.
