Környezetkárosítás és büntetőjogi tényállás lehet majd a szemetelés

Abban bízunk, hogy a TeSzedd! akcióval sikerül az emberek szemléletét jó irányba formálni, és egyre többen megértik, a szemetet nem összeszedni, hanem eldobni kínos — jelentette ki a Magyar Nemzetnek Weingartner Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium fenntarthatóságért felelős államtitkára. A politikus beszélt arról is: azon dolgoznak, hogy a szemetelés környezetkárosításnak minősüljön és büntetőjogi következményei legyenek.

Több rekord is megdőlhetett az idei TeSzedd! akción Fotó: Katona Vanda

– Vasárnap befejeződött a TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért hulladékgyűjtő akció. Hogyan értékeli az egyhetes programot?

– Már az akció elindítása előtt láttuk, hogy a „legek” hete következhet a programban, mert már előzetesen is rekordszámú önkéntes jelentkezett, annyi helyszínen regisztráltak, mint eddig soha, de rengeteg olyan önkéntes csatlakozott a szemétszedőkhöz, aki előzetesen nem regisztrált. Az önkéntesek pontos létszámáról csak a napokban lesz meg az összesítés, az összeszedett hulladék begyűjtése pedig még jelenleg is zajlik, de nagyon sok helyről kaptunk hírt rekordmennyiségről. Arra törekszünk, hogy legkésőbb a jövő héten mindenhonnan elszállítsák az összegyűjtött hulladékot.

– Sokan sokféleképpen magyarázzák a program jelentőséget. Ön szerint mi a kezdeményezés legfőbb célja?

– Az akció egyik legfontosabb üzenete az önkéntesség, ráadásul az emberek sok esetben nem is a közvetlen, hanem a tágabban vett természeti környezetük megtisztításában vesznek részt. Ebben az motiválhatja őket, hogy ott szoktak kirándulni vagy a családdal kikapcsolódni, de a kampány olyanokat is megszólított, akik még soha nem kapcsolódtak hasonló kezdeményezésekhez vagy idegenkedtek a szemétszedéstől. Abban bízunk, hogy a TeSzedd! akció­val sikerül az emberek szemléletét jó irányba terelni, és egyre többen megértik: a szemetet nem összeszedni, hanem eldobni kínos. Éppen ezért jó lenne, ha az idén megdőlt rekordok után jövőre már kevesebb hulladékot kellene összeszedniük az önkénteseknek.

– Nagyon sokan vélik úgy, hogy az illegális hulladéklerakás visszaszorítása miatt a jogszabályok szigorítására lenne szükség. Egyetért ezzel?

– Akkor járunk el jól, ha megvizsgáljuk, hogy még mit tudunk tenni a helyzet javításáért. A TeSzedd! kampány is akkor lehet sikeres, ha a gazdasági szereplők, a társadalom és a kormányzat együttműködik az ügyben. Az egyik oldalról a gazdasági szereplőknek tudatosabban, kevesebb csomagolóanyagot felhasználva kell ­előállítaniuk a termékeiket, vagy a gyártástechnológiákat kell úgy fejleszteniük, hogy csökkentsék az ökológiai lábnyomukat. A vásárlóknak is tudatosabban kellene terméket választaniuk, arra is gondolva, hogy azok kicsomagolása után mennyi hulladék keletkezik. Itt kell megjegyezni, hogy az Európai Unió a csomagolóanyagok csökkentését és az azokkal kapcsolatos intézkedések átalakítását várja el a tagállamoktól.

Több rekord is megdőlhetett az idei TeSzedd! akción
Fotó: Katona Vanda

– Mi lehet ebben a folyamatban az állam szerepe?

– Ha a piac nem tudja megoldani a problémákat, akkor az államnak kell megnéznie, hogy miként tud ebben segíteni ösztönző vagy éppen szabályozó eszközeivel, vagy hol kell közvetlenül beavatkoznia. El kell érni, hogy a keletkező hulladék kezelése és elhelyezése ne történhessen szabálytalanul. Ha ez mégis bekövetkezik, akkor ismertek legyenek ezeknek a szigorú következményei. Meggyőződésem, ha nagy a visszatartó erő, kevesebben rakják le illegálisan a hulladékukat. A jogszabályi környezet alakításával is gondoskodni kell arról, hogy az üzenet eljusson az emberekhez. Azon dolgozunk, hogy a szemetelés környezetveszélyeztetésnek minősüljön, és büntetőjogi következményeket vonjon maga után. Ehhez a nemzeti parkokat és a polgárőrséget is bevonva tetten kell érni az elkövetőket, és úgy meg kell büntetni őket, hogy annak elrettentő hatása legyen.

– A közelmúltban zárult le az önkormányzatoknak az illegális hulladéklerakók felszámolására kiírt pályázat, amelyet óriási érdeklődés kísért. Van arra lehetőség, hogy többletforrást vonjanak be a programba?

– Nagyon beszédes, hogy a ­január ­28-án megnyitott pályázatot február 8-án le kellett zárnunk, mert kimerült a forrás. A beérkezett támogatási igény 45 millió forinttal meghaladja a meghirdetett 240 millió forint forráskeretet. A lezárást követően még számos önkormányzat küldte meg támogatási kérelmét. Ebből is látszik, hogy igaz lehet a becslés, amely szerint akár 10-12 ezer illegális lerakópont is lehet hazánkban. S az önkormányzatok igénye még növekedhet, mert a TeSzedd! akcióban újabb felszámolásra váró helyszíneket azonosíthattak az önkéntesek. Azon dolgozunk, hogy lehetőség szerint további forrásokat vonjunk be a programba.

– A lakosság egy része nemcsak a felszámolhatatlannak látszó illegális hulladéklerakás miatt aggódik, hanem amiatt is, hogy a szelektíven gyűjtött papír, fém, műanyag nem megfelelően hasznosul. Jogos a félelmük?

– A szelektíven összegyűjtött hulladék utókövetése, válogatása és az előállt anyagok hasznosítása ellenőrzött folyamat, ebben nem látok kockázatot. Ahol a lakosok gondosan, szelektíven gyűjtik a hulladékot, azt úgy is viszik el. Nekünk most abban van a feladatunk, hogy az elmúlt évtizedek tapasztalatait leszűrve – részben éppen a tévhitek eloszlatása érdekében – megpróbáljunk egy legalább középtávú stratégiát megfogalmazni arról, hogy miként gyűjtsük a szemetet a lakosoktól. Felül kell vizsgálni a meglevő gyűjtési rendszereket, és egy nemzeti szintű tartalmat kell összeállítanunk, hogy a gyakorlat átlátható és érthető legyen.

– Hogyan értékeli a hulladékgazdálkodási rendszer átalakítását?

– A kérdés azért nem olyan egyszerű, mert a rendszer folyamatosan alakult az elmúlt évtizedben. A rezsicsökkentés eredményeit mindenképpen meg kívánjuk őrizni, ugyanakkor érdemes lenne a hulladékgazdálkodási rendszerben egységesebb feltételeket teremteni. Bár a szolgáltatás elindult az integráció útján, és több százezres területeken sikeresen működik, de még így is szétaprózottnak tekinthető. Nem biztos, hogy a kisebb ellátási területeken megéri üzemeltetni a szolgáltatást. ­Emiatt érdemes újra felülvizsgálni a rendszert, már csak azért is, hogy jobban megfeleljünk azoknak az elvárásoknak, amelyeket az Európai Unió támaszt velünk szemben. A felülvizsgálat után pedig egy olyan, akár ­2035-ig szóló hulladékgazdálkodási metodikát kell kidolgozni, amely hosszú távon is működőképes lesz.