Töretlen a gimnáziumok népszerűsége

Pénteken utoljára van lehetőségük az általános iskolából kikerülő diákoknak, hogy módosítsanak továbbtanulási terveiken. Szakiskolába idén mindössze az érintettek egy százaléka szeretne járni; a kormány a jövőben leginkább ezen szeretne változtatni. Alapjaiban újítják meg a szakmatanulás rendszerét, hogy minél több fiatalt sikerüljön a szakképzés felé irányítani.

A vizsga már megvolt, a beiratkozás júniusban lesz Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Lapunk kérdésére az Oktatási Hivatal közölte: a feldolgozás jelenlegi állása szerint a 2018/2019-es tanévben nyolc évfolyamos gimnáziumba 4980-an, hat évfolyamosba 7754-en, kilencedik évfolyamra pedig 78 764-en jelentkeztek. Mindez nagyjából megfelel az elmúlt tanév arányainak, bár az idén mintegy három és félezerrel kevesebb az összlétszám 2018-hoz képest.

Ami a képzéstípusok szerinti megoszlást illeti, a nyolcadikosok legnagyobb hányada, 42 százaléka gimnáziumba szeretne bekerülni, összesen 33 161 fő választott ilyen intézményt. Népsze­rűek a szakgimnáziumok is, ezeket 28 ezren, vagyis mintegy 36 százalék jelölte meg első helyen, míg szakközépiskolát az érintettek 20 százaléka, szakiskolát pedig mindössze 1,3 százalék választott. Készségfejlesztő iskolába mindösszesen 337 fő, a diákok kevesebb, mint fél százaléka jelentkezett.

Fontos tudnivaló, hogy a tanulóknak ma utoljára van lehetőségük módosítani a megjelölt tanulmányi területek sorrendjét, illetve újakat is felvehetnek. Korábban nem választott iskolába ugyanakkor már nem lehet jelentkezni, és tanulmányi terület sem törölhető – hívta fel a figyelmet a hivatal.

Központi írásbeli vizsgát matematikából és magyarból kellett tenni a diákoknak, de nem mindenkinek, csak azoknak, akik olyan gimnáziumot vagy szakgimnáziumot választottak, amely megköveteli ezt. Idetartoznak például a „szerkezetváltó”, azaz a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok, amelyekben szinte mindig túljelentkezés van, a legtöbb speciális gimnázium ezért a központi írásbeli mellett még szóbeli vizsgát is tart. Szóbelit összesen 41 nyolc évfolyamos, 52 hat évfolyamos gimnázium, valamint 240 kilencedik évfolyamra felvételiztető intézmény hirdetett, ezek a számonkérések a múlt héten zajlottak le. A jelentkezőket április 30-ig fogják értesíteni, hogy sikerült-e bejutniuk a választott iskolába.

A vizsga már megvolt, a beiratkozás júniusban lesz
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Azokban az intézményekben, ahová a felvehető létszám 90 százalékánál kevesebb tanuló jutott be, rendkívüli felvételit is kell tartani, ami május 6. és 17. között zajlik majd. Ekkor ismét próbálkozhatnak azok, akik első körben sehová sem kerültek be. A beiratkozások időpontja június 20–22. között lesz.

Ismeretes, a kormány szándéka, hogy a jövőben változzanak a tanulmányterületi arányok, és lehetőleg minél több fiatalt sikerüljön a szakképzés felé irányítani, ennek érdekében alapjaiban újítják meg a szakmatanulás rendszerét. A jelenleg is formálódó szakképzési stratégiáról Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára a napokban közölte lapunkkal, hogy a ­2020-as tanévtől már érzékelhető változások lépnek életbe, amelyek nyomán a szülők és a gyerekek végre valós karrierlehetőséget láthatnak majd a szakképzésben.

A reform egyik nagy újítása lesz, hogy a jelenlegi szakgimnáziumi 4+1 struktúra helyébe az ötéves technikumi képzés lép, a hátrányos helyzetű ­diákok felzárkóztatása érdekében pedig bevezetnek egy orientációs évet, ami a bizonytalanokat segíti a pályaválasztásban. Újdonság lesz az egységes szakmai ösztöndíj bevezetése is: míg korábban csak a hiányszakmák tanulói részesülhettek ösztöndíjban, ezentúl mindenki – tanulmányi eredménytől ­függően – folyamatosan emelkedő juttatásra számíthat, aki a szakképzést választja. E mellé később gyakornoki jellegű jövedelem is társulhat, ha a diák szerződést köt egy vállalattal.