Vicasz a tekintetben nyitott kapukat dönget, hogy a bizottság már egy tavaly szeptember 12-én közzétett tájékoztatásában leszögezte: az EP-nek és az Európai Tanácsnak mihamarabb meg kell állapodnia az áttelepítési keretről szóló EB-javaslatról. 2019. január 15-én pedig honfitársa, Dimitrisz Avramopulosz, az unió illetékes biztosa jelentette ki a parlament plenáris ülésén, hogy „mindannyian elkötelezettek vagyunk egy igazi európai szolidaritási mechanizmus létrehozása mellett”.
A kvótakérdés 2015 óta van napirenden. Az év áprilisában kérte fel először az EP a bizottságot egy kötelező érvényű migránselosztási rendszer kialakítására, majd az EB elfogadott egy átmeneti intézkedési tervet a már Európában tartózkodó illegális bevándorlók áthelyezésére. Az EU menekültügyi stratégiájának reformjára 2016. május 4-én tett javaslatot a testület, s abban már egy felső határ nélküli automatikus elosztási mechanizmus bevezetését szorgalmazta, és menedékkérőnként 250 ezer eurós büntetést irányzott elő azoknak a tagállamoknak, amelyek nem akarnak részt venni az áthelyezésben.
Ennek része az a Juncker-képlet is, amely alapján egy 2015-ös és 2016-os évekéhez hasonló migrációs hullám esetén évente több mint 15 ezer embert lehetne betelepíteni hazánkba.
A magyar kormány és a bevándorlást elutasító államok ellenállásán ez a kezdeményezés elbukott, de az EP 2017-ben ismét megszavazta.
Európa választhat
Áder János köztársasági elnök május 26-ra írta ki az európai parlamenti választás magyarországi fordulóját. A pártoknak április 23-ig van lehetőségük bejelenteni listáikat a Nemzeti Választási Bizottságnál. (MTI)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!