Formálódik a néppárt alternatívája

A balra húzó vagy épp a baloldallal együtt kormányzó jobbközép pártok gyengülésével párhuzamosan — a migrációs válság miatt — több országban megerősödhetnek az európai parlamenti választáson a radikális jobboldali és nemzeti konzervatív erők a Magyar Nemzet elemzése szerint. A Nemzet és Szabadság Európája és az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciói komoly alternatívát nyújthatnak akár a bevándorláspárti irányba nyitó Európai Néppárttal, illetve a baloldallal kötendő kényszer­koalíciójával szemben.

A Matteo Salvini olasz belügyminiszter vezette Liga akár 27-28 mandátummal számolhat az új uniós parlamentben Fotó: MTI/EPA/Giuseppe Lami

A józan ész Európája felé című mai, milánói találkozóval indul el a Matteo Salvini belügyminiszter vezette olasz kormánypárt, a Liga európai parlamenti választási kampánya. A konferenciára – amellyel az Európai Néppárttal vitában álló, önmaga tagságát felfüggesztő Fideszt is hírbe hozták – több európai szuverenista párt vezetőjét várják. A kampánynyitóra meghívást kapott a Marine Le Pen vezette francia Nemzeti Tömörülés, a Geert Wilders vezette holland Szabadságpárt, a Heinz-Christian Strache elnökölte Osztrák Szabadságpárt, a német Alternatíva Németország­ért (AfD), a Flamand Érdek, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja, valamint finn és svéd szuverenista erők.

Az olasz Liga lehet a legnagyobb

Olaszországban a 2018-as választás eredményeként kormányra került, Salvini vezette Liga számít ma a legnépszerűbb pártnak. Az Északi Liga néven politizáló erőt 2006-ban még csak 4,6 százalékon mérték, azonban a déli tartományok irányába is nyitva, mostanra már közel 33 százalékon áll a közvélemény-kutatások szerint. Az elmúlt tizenöt évben a jobbközép Forza Italia és a balközép szociáldemokraták folyamatosan vesztettek támogatottságukból. Berlusconi pártját jelenleg csak 9,8 százalékra mérik a közvélemény-kutatók, míg a balközép a 2018-as 19 százalékos támogatottsági szinten ragadt be.

A Matteo Salvini olasz belügyminiszter vezette Liga akár 27-28 mandátummal számolhat az új uniós parlamentben
Fotó: MTI/EPA/Giuseppe Lami

A Liga a május 26-i EP-választást követően 27-28 mandátummal az uniós testület legnagyobb pártja lehet, ami megerősíti szerepét a radikális jobboldali-euroszkeptikus táborban. A mai találkozóra meghívott Marine Le Pen által vezetett francia Nemzeti Tömörülés (korábban Nemzeti Front) ­1999-es 5,7 százalékos eredményével szemben akár 21 százalékot is szerezhet idén, holtversenyben Macron elnök új politikai formációjával.

Az osztrák Szabadságpártot jelenleg 23,2 százalékra mérik, amellyel a párt 2004 óta a legjobb EP-választási eredményét érheti el. Hollandiában a Wilders-féle Szabadságpárt 11 százalékon áll. A tagállami negyedéves felmérések adataira épülő mandátumbecslések alapján a Ligát, Le Pen pártját, az osztrák és a holland Szabadságpártot is magába foglaló Nemzet és Szabadság Európája (ENF-) frakció a korábbi 42 mandátum helyett akár 59-62 mandátumot is szerezhet a 705 fős EP-ben.

Új pártok a radikális és szuverenista táborban

Az is elképzelhető, hogy végül a Salvini által vezetett csoporthoz csatlakozik a jelenleg a megszűnés előtt álló Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája frakciót erősítő német AfD, amelynek gazdasági programja részben eltér a Liga elképzeléseitől, de a német párt is ott lesz ma Milánóban. Az AfD a 2013-as Bundestag-választáson még éppen nem lépte át az ötszázalékos küszöböt, 2017-ben már 12,6 százalékot kaptak. A felmérések szerint jelenleg is tartják ezt a szintet. Az AfD a 2014-ben nyert hét helyett 12-13 mandátumot is szerezhet idén májusban, s így a Liga vezetésével egy akár 72-75 fős radikális jobboldali politikai csoport is alakulhat az új EP-ben.

Az ENF erősödése mellett a nemzeti szuverenitás erősítése és az ­uniós intézmények reformja mellett kiálló Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) szintén számottevő erőt fognak képviselni május 26-a után. A konzervatív frakció vezető ereje immár a lengyel kormánypárt, a Jog és Igaz­ságosság (PiS), amely az EP harmadik-negyedik legnagyobb pártja lehet 21-22 mandátum megszerzésével. Az ECR felé több, nemrég megerősödött új jobboldali erő is nyitott, köztük az az új spanyol nemzeti konzervatív formáció, a Vox is, amelynek támogatottságát már most is 11 százalékra mérik.

A holland szenátusi választáson élre törő Fórum a Demokráciáért (FvD) 12 százalékot szerezhet az EP-választáson, noha a 2017-es parlamenti voksoláson csak 1,8 százalékot kapott, ami jól szemlélteti, hogy Hollandiá­ban is látványos a balra húzó jobbközép erők gyengülése az új jobboldal erősödésével párhuzamosan. Korábban a Svéd Demokraták is ehhez a frakcióhoz igazoltak, s miközben a 2004-es EP-választáson csak 1,1 százalékot kaptak, jelenleg 19 százalékos támogatottságot könyvelhetnek el. Dániában gyengült ugyan a nemzeti konzervatív Dán Néppárt, de így is közel 16 százalékra számíthatnak, és az ECR táborát erősíti az Olasz Testvérek (FdL), valamint a szuverenista Talpra, Franciaország! (DLF) is.

Betöltik a britek helyét

Az ECR-frakció az előrejelzések szerint 64-65 mandátumot szerezhet, ami valamivel kevesebb, mint az eddigi 70 hely, de különösen figyelemreméltó annak tükrében, hogy 2014-ben még 20 brit konzervatív képviselő ült a frakció­ban, akik a brexit miatt ezúttal már nem indulnak a választáson.

Összességében az ECR- és a radikális jobboldali ENF-frakció erősödését mutatja, hogy a két politikai csoport együttesen a mandátumok 17-20 százalékát szerezheti meg. Így könnyen lehet, hogy az Európai Néppárttól jobbra ülő két politikai csoportnak együtt több képviselője lesz, mint a szocialista frakciónak, mely a felmérések szerint 18-19 százalékos mandátumarányra esélyes, szemben a ­2014-es 25 százalékos aránnyal. Az is figyelmeztető jel a centrista pártcsaládok számára, hogy a bal- és jobboldali, elitkritikus frakciók együttesen az EP-mandátumok harmadát szerezhetik meg, szemben a 2014-es 29 százalékos aránnyal.