Kevesebbet kell várni a műtétekre

Egyre rövidebbek a műtéti várólisták hazánkban — nemzetközi összehasonlításban is az erős középmezőnybe kerültünk át —, ám az áprilistól bevezetett új rendszerrel még tovább zsugorodnak. A bevezetett intézkedés célja az, hogy minden orvos a kiadható legkorábbi időpontot adja a betegeinek, ellenkező esetben az intézmények szank­ciókra is számíthatnak. A tervek szerint jövőre a szakellátásban is nyilvánossá teszik a betegfogadási időket; a fejlesztések már elkezdődtek.

Korábban hosszú sorok voltak, ma az üres székek látványa sem ritka Fotó: Havran Zoltán

A kormány decemberben fogadta el azt a jogszabályt, amely ennek a feltételeit rögzítette, azóta volt idejük felkészülni az intézményeknek. – Ahol hosszabb várakozási idők voltak a rendszerben, ott a javítási hullám márciusban már elkezdődött; abban bízunk, hogy április végére ez nagyjából lezajlik – tájékoztatott Kiss Zsolt.

A NEAK állandó kapcsolatban van a kórházak várólista-kezelőivel és menedzsmentjével, így közösen együttműködve tudják az adatokat javítani. Ha az online rendszer azt érzékeli, hogy nem a lehető legkorábbi időpontot adta meg az intézmény, akkor tíz napon keresztül visszajelzést küld a hibáról. Ha ez alatt az idő alatt sem javítják ki, akkor esetenként a következő havi elszámolásból levonnak az intézménytől akár negyvenezer forintot – mondta el Kiss Zsolt.

Ugyanakkor a változtatás lényege nem a büntetés alkalmazása, hanem az, hogy a beteg ténylegesen azokkal a jelentősen lecsökkent várakozási időkkel szembesüljön, amelyet a kórház egyébként az elvégzett műtéti számok alapján vállalni képes.

– Ahogy korábban, úgy most is lehetősége van az orvosnak előrébb hozni vagy későbbre tenni egy műtétet, ha írásban indokolja szakmai döntését – tette hozzá a főigazgató.

– Már az első hét után látszik, hogy elkezdtek javulni az adatok, vagyis a tervezett várakozási idők elkezdtek idomulni a tényleges várakozáshoz. Ráadásul nemcsak a várakozási idő, hanem a várakozók száma is csökkent: 28 245-ről 25 240-re.

Ennek az lehet az oka, hogy frissítették az adatokat, újra felvették a kapcsolatot a betegekkel, így azok, akik például a legkorábbi időpontnál később szeretnének sorra kerülni, a várólistáról az előjegyzési listára kerültek át.

– A bevezetett intézkedések – az egészségügyi szolgáltatókkal való egyeztetésekre és tapasztalatokra támaszkodva – úgy gondoljuk, további javulást hoznak a várakozási idő és a várakozók számában – összegezte a tapasztalatait a NEAK főigazgatója.

A járóbeteg-szakellátásban betegfogadási listák működnek, folyamatban van egy projekt, amellyel várhatóan 2020-ra ezek az adatok is egységesen nyilvánossá válnak – hívta fel a figyelmet a főigazgató. Hozzátette: a műtéti várólistákkal szemben a járóbeteg-szakellátásnál jelentősen nagyobb a kihívás, hiszen sokkal több szakmával és sokkal nagyobb esetszámmal – évi hetvenmillióval – kell kalkulálni, amíg a kórházaknál évente nagyjából 200 ezer eset fordul elő.

– Amíg nincs egy rendszerben az összes adat, több intézmény honlapján már most is láthatók ezek a listák – zárta szavait Kiss Zsolt.

A járóbeteg-ellátás is reformra szorul

A Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség is arra hívta fel a figyelmet, hogy a kórházi várólisták kapcsán már sikeres módszerrel a járóbeteg-szakellátásban is eredményesen lehetne csökkenteni a betegek várakozási idejét. A szövetség tagjai körében ismét felmérte, hogy a betegeknek mennyit kell várakozniuk, ha be akarnak jutni egy szakrendelésre. Az eredmények szerint átlagosan több mint három hetet, azonban a kép szakmánként nézve jóval árnyaltabb. A tegnap közzétett 2018-as felmérés eredményei 28 intézmény adatainak átlagát mutatják: ezek alapján az összes szakterület összesített átlagos várakozási ideje 22,8 nap volt, ami két és fél nappal több, mint 2016-ban, az előző vizsgálat idején. A friss felmérés szerint a legrosszabb helyzetben a kardiológiai szakrendelések vannak, átlagosan több mint ötvennapos várakozási idővel, bár itt a helyzet legalább nem romlott tovább. Második a diabetológia (37 nap várakozás) és harmadik az érsebészet (36 nap várakozás). A legjobb a helyzet a fül-orr-gégészeti, a sebészeti és a gyermekgyógyászati szakrendeléseken, itt mindössze 3-5 nap a várakozás. A várakozást az is csökkentené, ha feloldanák az intézményi teljesítményvolumen-korlátokat, valamint ha a háziorvosok is kapnának gyógyszerfelírási jogosítványt azokon a területeken, ahol a szakellátás túlterhelt.