Újabb programok az egészségtudatos nevelésért

Zenére végzett szabad improvizatív mozgás vagy épp a káros szenvedélyek elleni küzdelemről szóló kis film közös rendezése — számtalan módja létezik annak, hogy a gyerekek mentális és fizikai jóllétét segítsenek megőrizni az iskolákban. A 21 Nő az Egészségügyért Alapítvány huszonegy egészségfejlesztő projektet díjazott, amelyek segítik a kicsiket abban, hogy természetessé váljon az egészségtudatos életmód. Közülük két nyertessel, a Kokas-módszer és a DACOLJ program képviselőjével beszélgettünk.

A helyes táplálkozást is megismertetik a gyerekekkel Fotó: Bach Máté

Szabad improvizatív mozgással kísért zenehallgatás: ez a Kokas Klára zenepedagógus által kialakított és elindított foglalkozások lényege, amely holisztikus szemléletű, hiszen nemcsak a fizikai, hanem a mentális egészség megőrzésére is hat. A Kokas-módszert az országban először a budakalászi Kalász Művészeti Iskolában alkalmazták, amelynek tanítója, Reikort Ildikó lapunknak elmondta: a foglalkozások során a gyerekek a zene és a mozgás fúziójában, a képzeletüket aktivizálva élhetik meg örömeiket, bánatukat, fájdalmaikat anélkül, hogy beszélniük kellene róla.

– Az óvodások és kisiskolások sok esetben még nem tudják megfogalmazni az érzéseiket. Nem azért, mert nincs szókincsük rá, hanem mert még éretlen a pszichéjük, illetve nincs mély önismeretük. Az improvizációs mozgás kiváló közvetítőeszköz arra, hogy a pedagógus számára megmutatkozzék a gyermekek pillanatnyi mentális állapota – fogalmazott a szakember, aki Kokas Klárától tanult.

– Nagyon hamar nyilvánvalóvá vált számomra, hogy a gyerekek személyiségfejlődésén túl az egészségvédelemben is nagy szerepe van ezeknek a foglalkozásoknak – mondta Reikort Ildikó, aki egyúttal zeneterapeuta is. – A zene által a gyerekek megélhetik a destruktív érzéseiket is. Akár az agresszió-­jukat is levezethetik biztonságos keretek között, miközben nem bántanak sem mást, sem önmagukat – hangsúlyozta a zeneterapeuta. A Kalász Művészeti Iskolában húsz éve folyik a Kokas-módszer oktatása, sőt azóta már a tanrendbe is bevették, majd ezt a példát követte több más iskola is az országban.

A Kokas-óra hatása a szakember szerint meghatározó a gyermekek életében. Ahogy az egymás felé irányított teljes figyelmet gyakorolják, úgy az empatikus képességük is nagymértékben fejlődik. Reikort Ildikó tovább fejlesztette a Kokas-órákat, így alakult ki a ReikArt összművészeti pedagógiai módszer, amelyet nemrég akkreditáltak. Ebben a módszerben új alkotórészek is megjelennek, mint például a hangszeres improvizáció és további dramatikus elemek.

– A technokommunikációs világban elsősorban virtuális csatornákon keresztül kommunikálunk, ahol viszont a nonverbális jelek nem jelennek meg, pedig fontosak, mert azok alkotják az információs közlés nyolcvan százalékát. A mai felnövekvő generáció sajnos egyre nehezebben tudja értelmezni az érzéseket. Ezek a módszerek ennek a feloldásában is sokat segítenek, de a speciális nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal küzdő gyerekek tanításában és szociális kompetenciájuk fejlesztésé-­ben is – hívta fel a figyelmet a módszer fontosságára a pedagógus. Azok a gyerekek, akik a foglalkozásokon részt vesznek, jobban tudják kezelni a lelki feltöltődésüket gátló feszültségeket – összegezte a hosszú távú hatásokat a szakember.

A DACOLJ program egy betűszó, célja a drog, az alkohol, a cigaretta és a túlzott online jelenlét elleni küzdelem. A projekt egy uniós pályázatra készült, amely előtt felmérték a szülők és a diákok körében, hogy milyen országos probléma érdekli őket a legjobban, ez alapján a káros szenvedélyek prevenciója volt az egyértelmű győztes – mondta el a háttérről Geigerné Szabó Ildikó, a Törökkoppányi Általános Iskola tanára.

A helyes táplálkozást is megismertetik a gyerekekkel
Fotó: Bach Máté

A programot hét lépésben valósítják meg. Az első a gyerekek, a szülők, a tanárok és a beszélgetésekre meghívott külső partnerek – például védőnő, pszichológus, háziorvos, rendőr, egykori szenvedélybeteg – között a párbeszéd megindítása. A második lépés, hogy a résztvevők igyekeznek bővíteni az ismereteiket a témában, majd harmadik pontként az érzékenyítés következik. Ez történhet a téma művészi megjelenítésével, például képekkel, dalokkal, festményekkel vagy éppen az érintettek megszólaltatásával. A negyedik lépés a gyerekeknek a problémával kapcsolatos saját érzéseinek megjelenítése, ez is lehetséges akár dalban, rajzban, versben.

A program fontos része – ötödik lépésként –, hogy az iskola olyan alternatívákat nyújt, amelyek lehetőségeket adnak a diákoknak a szabadidejük hasznos eltöltéséhez, hiszen gyakran az unalom, az üresség elől menekülnek a függőségekbe. Közös sportolás, vetélkedők, szakkörök, például íjászat, teljesítménytúra, aerobik közül választhatnak a gyerekek. A hatodik pont, hogy a témát a feldolgozás után kifelé is közvetítik a diákok, például cikket írnak róla a helyi újságba, flashmobot vagy kisfilmeket készítenek, mindezekkel megtanulják bátran képviselni a véleményüket. A hetedik és egyben utolsó lépés a projektzáró esemény, ahol összegzik a tapasztalatokat és bemutatják az alkotásokat – számolt be e folyamatról Geigerné Szabó Ildikó. A pedagógus kitért rá: a program alapvetően felső tagozatos tanulóknak szól, de már bevonnak kisebbeket is, hiszen ők is meg tudják osztani a tapasztalataikat.

– A gyerekek nagy lelkesedéssel vesznek részt a projektben, élvezik, hogy nagy önállóságot kapnak a téma feldolgozásában és hogy fontos a véleményük – hangsúlyozta a szakember. Geigerné Szabó Ildikó szerint a legfontosabb, hogy a gyerekek és a szülők között végre megindul az őszinte párbeszéd, és otthon is teret kapnak a függőséggel kapcsolatos beszélgetések. A visszajelzések alapján a gyerekek megerősödnek abban, hogy ne drogozzanak, megtanulják, ítélkezés helyett hogyan segíthetnek a függőségben élőknek, és az osztályközösség is összekovácsolódik – összegezte Geigerné Szabó Ildikó. A programot nemcsak folytatják, hanem ki is terjesztik az alsó tagozatosokra és még több témára az egészséges táplálkozástól a környezetvédelemig.