Elfogyott a politikai erőtér Fenyő János körül

A nyomozás során tett tanúvallomások szólnak arról, hogy Fenyő János 1998-ra elvesztette a politikai támogatottságát, amit a kormányzó szocialista-liberális kormány és a mögöttük lévő pártok biztosítottak neki. Sokan elszabadult hajóágyúnak tartották, akinek nyereséges és komoly tömeghatással bíró sajtóbirodalma veszélyes tényező volt a választásokra készülve. Fenyő ráadásul egy önálló választási párt létrehozását is fontolgatta. Mindez hozzájárulhatott a halálához.

A Vico médiabirodalom ura egy választási párt létrehozásán gondolkodott Fotó: Rózsahegyi Tibor Forrás: MTI/Rózsahegyi Tibor

Lapunk értesülése szerint a szokásosnál is alaposabb nyomozást folytat a Nemzeti Nyomozó Iroda Fenyő János 1998-as meggyilkolása miatt.

A korábban többször is felfüggesztett eljárást 2012-ben, Portik Tamás elfogása után indították újra. Azóta jogerősen elítélték Jozef Rohácot Fenyő lelövése miatt, tavaly pedig meggyanúsították Gyárfás Tamást, hogy ő bujtotta fel Portik Tamást, ölesse meg a szlovák bérgyilkossal a médiavállalkozót.

A nyomozók jelenleg is folytatják a tanúkihallgatásokat. Így rajzolódik ki az egyre pontosabb kép a 21 éve történtekről. Például arról, hogy a Vico sajtóbirodalom egykori teljhatalmú tulajdonosa és Gyárfás között háború dúlt 1996-ig a Nap TV birtoklásáért, amit Gyárfás nyert, s Székely Ferenc, a köztévé egykori alelnöke vallomása szerint Fenyő tudomásul vett.

A Vico médiabirodalom ura egy választási párt létrehozásán gondolkodott
Fotó: MTI/Rózsahegyi Tibor

A két erős egójú üzletember megbékült egymással. Ezután Fenyő, tanúvallomások szerint, már Princz Gáborral, a Postabank tulajdonosával állt a megfogalmazások szerint „vérre menő” háborúban. Végül is Fenyő és a Vico döntő szerepet játszott a Postabank csődjében.

Egyes tanúvallomások szerint Fenyő halálához hozzájárult az is, hogy 1998-ra elfogyott körülötte a levegő, s a nagypolitika szereplői már nem támogatták. Székely Ferenc erről azt mondta a nyomozóknak:

„Fenyő János bukásának az volt az egyik oka, hogy a politikai erők eltávolodtak tőle, nem volt protektora, nem rendelkezett szövetségesekkel…”

A volt alelnök szerint az MSZP–SZDSZ-koalíció pártjai 1996-ra eltávolodtak egymástól különböző politikai kérdések és konfliktusok miatt, s ezért veszthette el Fenyő is a politikai támogatottságát.

A Magyar Nemzet tudósítójának háttérbeszélgetések során a korabeli politika alakítói közül többen megerősítették Fenyő politikai térvesztését. Perczel Tamás videóvallomásban fejtette ki, hogy a vállalkozó a kormányzó pártoktól eltávolodva egy választási párt létrehozásán gondolkodott.

Minderről lapunknak úgy fogalmaztak: amikor Horn Gyula miniszterelnök értesült erről, csak annyit mondott, „levesszük a kezünket erről az emberről”. Ez fontos kijelentés volt, hiszen Horn környezete szerint korábban három nagy hatalmú üzletember – Fenyő, Princz és egy másik bankár – rendszeresen előszobázott a szocialista miniszterelnöknél.

A legbeszédesebb azonban a már idézett Perczel Tamásnak az Élet és Irodalomban (ÉS) Fenyő meggyilkolása után kilenc nappal (!) megjelent publicisztikája. Úgy tudjuk, az írás fellelhető a nyomozati anyagban is.

A pszichológus leírja, hogy Fenyő elszabadult hajóágyúnak számított 1998-ra, amit ugye a hadihajós regula szerint azonnal a tengerbe kell lökni. A Vico állami támogatás nélkül nyereséges volt, óriási befolyással a közvéleményre, a cég és így Fenyő erejének, súlyának növekedésével egyre nőtt a tőle való félelem is.

„Ez az egy kézben összpontosuló erő, különösen ha a kéz szeszélyes, kiszámíthatatlan, ambiciózus emberé, akinek stratégiai döntését nem a hűség és a lojalitás határozza meg, bizony állandó fenyegetést jelent” – fogalmazott Perczel az ÉS-ben.

A pszichológus másik, ma már mellbevágó megállapítása, hogy „politikai gyilkosságra valószínűleg senki sem gondolt eredetileg, de az egyre sűrűbben és egyre magasabb szintről érkező cáfolatok felkelthetik a gyanút”. Perczel akkori állításai mellett a gyilkosság politikai háttere még ma is rendre visszaköszön a tanúvallomásokban.