Nem találták nehéznek a magyar érettségi feladatokat a diákok

A Váci Mihály Gimnázium igazgatója arról számolt be, hogy a vizsgázók érdekesnek ítélték a szinkronizált filmről szóló érvelést és a régészeti leletről szóló hivatalos levél írását.

A dombóvári tanulók többsége a filmszinkronizálásról szóló, érvelő szövegalkotást és Mándy Iván Nyaralás című novellájának elemzését választotta. A pedagógus megjegyezte: utóbbi feladathoz szükség volt a 20. századi magyar történelem ismeretére is.

Többségében elégedetten, jókedvűen távoztak a magyar nyelv és irodalom érettségiről a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája végzős diákjai – mondta az MTI érdeklődésére Czimer Györgyi intézményvezető-helyettes, magyartanár.

A középszintű vizsgáról megjegyezte: a gyakorlati szövegalkotásból az érvelési feladatot valamivel többen választották, mint a hivatalos levélírást, de egyik feladat sem okozott nehézséget, komolyabb meglepetést a tanulóknak. A szövegértési feladatsort könnyebbnek találták az előző éviekhez képest. A debreceni gimnáziumban a műelemzések közül nagyon sokan a Mándy Iván-novella mellett döntöttek, a magyartanár szerint elsősorban azért, mert sok elbeszélő szöveggel találkoztak tanulmányaik során, így az elemzésnél biztonsággal alkalmazták a műfajra jellemző szempontokat.

Az összehasonlító verselemzés kapcsán kiemelte: József Attila Kertész leszek című versét ugyan ismerték már a diákok, de annak mondanivalóját nem biztos, hogy 18 évesen kellő mélységben képesek befogadni. Elmondta: mivel az utóbbi években nem voltak jellemzőek az évfordulókhoz kapcsolódó kérdések, így erre külön nem is készültek, inkább a típusfeladatokat gyakorolták a diákokkal. A vizsgázók a szövegértési és szövegalkotási feladatokra rendelkezésre álló 90 percet kicsit kevésnek tartották, a műelemzésre kapott idő viszont elegendő volt – jelezte Czimer Györgyi.

Sipos Mihály, az egri Neumann János Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium igazgatója szerint diákjain nem tapasztalt ijedtséget a magyar érettségi feladatsora láttán. Nyugodtak, felkészültek voltak, a témaválasztásukban nem dominált egyik, vagy másik szerző, illetve feladat: előbbiek közül volt, akinek a verselemzés, másoknak inkább Mándy Iván novellája „ízlett”.

Az elmúlt időszakban egyre kevésbé jellemző, hogy „ki lehet előre sakkozni” témaköröket, illetve írókat, költőket – fogalmazott. Ezzel együtt József Attila például nem tartozott a feladatsorban váratlanul felbukkanó költők kategóriájába – tette hozzá. Ami az időkorlátokat illeti, a fiatalok közül viszonylag sokan jelezték: az első rész a korábbi éveknél szárazabbnak tűnő témáinak kidolgozása „elbírt volna” még plusz 15-20 percet – mondta az igazgató. Megjegyezte, hogy bár az érettségizők közül többen is utaltak rá: „maradt még bennük papírra vethető gondolat”, ám ez munkájuk végeredményét várhatóan nem fogja számottevően befolyásolni.