Arctalanul vitáznak az internetezők

Minden hetedik fiatalra jellemző, hogy vitába keveredik a közösségi oldalakon, javarészt anonim módon: a konfliktusokban a kommentelők közel fele, 46 százaléka nem vállalja fel a személyes adatait – derült ki a Lounge Group megbízásából készített reprezentatív kutatásból.

– A 18–40 éves korcsoportban minden ötödik személyt ért már zaklatás közösségi oldalon – mondta el a Lounge Group kutatási divíziójának vezetője. Szabó Zsófia figyelmeztetett: ez rendkívül magas arány, és a cyberbullying – vagyis internetes zaklatás – a fizikai inzultusnál mélyebb sebeket képes maga után hagyni. Sőt, mivel az internet a világ legnagyobb archívuma, tartósabbat is. Ezen az segíthet, ha a fiatalok tudatosabban osztják meg a tartalmakat, adataikat – tette hozzá a divízióvezető.

Óriási a szülők felelőssége abban, hogy megóvják gyermekeiket az internetes zaklatásoktól: ehhez ismerniük kell azt az online közeget, amelyben a fiatalabb generáció mozog, valamint teret és időt biztosítani ahhoz, hogy gyermekük bármikor elmondhassa, ha valamilyen támadás éri – fejtette ki lapunknak Bereczki Enikő intergenerációs szakértő. Ha pedig már megtörtént a baj, nem szégyen szakembertől – például iskolapszichológustól, nevelési tanácsadótól – segítséget kérni, illetve ha egy osztályon belül történik a zaklatás, felvenni a kapcsolatot a pedagógusokkal is. Bereczki Enikő hozzátette, a Z generációnál a cyberbullyingon kívül az online függőség veszélyére is érdemes odafigyelni, legyen szó közösségi oldalakról, játékokról vagy éppen videobloggerek követéséről.

A kutatásból is kiderült, hogy minden negyedik válaszadó szókimondóbb online, mint a személyes beszélgetések során. Sokan vannak azonban, akik a közösségi médiában inkább mellőzik a személyeskedő kommentek írását a negatív következményektől tartva: hozzászólásaik általában egy szolgáltatást véleményeznek, nem pedig vitába szállnak másokkal.

A kutatás szerint a Facebookot a 18–40 évesek 90 százaléka naponta használja, viszont a válaszadók 70 százaléka nem ismeri személyesen minden online ismerősét.

Jelentős különbségek lehetnek az egyes generációk internetezési szokásaiban: tanuljunk egymástól!
Fotó: 123RF

Az Y generációhoz a 24-25 évesektől egészen a 39-40 évesek tartoznak, míg a Z generációhoz a 10-11 évesektől a 23 évesek. – Fontos rugalmasan kezelni a generációs megkülönböztetéseket, mert ezt az egyéni jellemzők sokszor felülírhatják, ám megfigyelhetők általános jellemzők az egyes nemzedékekre – mondta Bereczki Enikő. Míg az Y generáció tagjai a hosszabb szövegekre nyitottak online, addig a Z generációhoz tartozók sokkal vizuálisabbak, képekkel, rövidebb információkkal kommunikálnak. A közösségi oldalak funkcióját is másképpen látják: az Y-osok sok esetben eladásra, marketingre használják, míg a fiatalabb Z generációsok szórakozásra, kapcsolattartásra.

A kutatás is rávilágít a nemzedékek jellemzőire: az idősebb Y generációnál több az élő kapcsolat, köztük kétszer annyian ismerik személyesen minden online ismerősüket, mint a Z generáció-hoz tartozók. Észrevehető azonban a tudatos szelekció: a fókuszcsoport résztvevői közül többen is említették, hogy ahogy idősödtek, egyre nagyobb igényük lett arra, hogy szelektálják az ismerőseiket, ennek során törlik a már nem aktív kapcsolatokat. A felmérésből az is kiderült, hogy chatelés közben minden negyedik fiatal kiadja a személyes adatait. – Láthatóan az Y generációsok óvatosabbak ezen a téren, de az még nem egyértelmű, hogy ez életkori sajátosság vagy valóban generációs különbség – vetette fel Szabó Zsófia.

A munkahelyen minden második válaszadónak van lehetősége közösségi oldalakat látogatni, ezt a 18–40 évesek 45 százaléka napi rendszerességgel meg is teszi. A közösségi oldalak munkahelyen történő böngészése a magasabban képzettek és a fővárosiak körében intenzívebb.

A kollégákkal történő online kapcsolattartás, ami akár a munkán túlra is kiterjed, a válaszadók felére jellemző.

– A kollégák ösztönösen keresik ezeket a csatornákat. A cégeknél emiatt célszerű a belső kommunikációs megoldásokat informális alternatívákkal is kiegészíteni, amivel az összetartozás is erősíthető – mondta a kutatási divízióvezető.

Bár úgy tűnik, a fiatalok bátran és felelőtlenül osztanak meg magukról mindenféle információt, a kutatás ennél árnyaltabb képet fest. A biometrikus adatok például életkortól függetlenül szenzitív adatnak számítanak, és a válaszadók elzárkóznak ezek megadásától. Ezek közül a legismertebb az ujjlenyomat, de ilyen adatnak számít az arckép, a retina, illetve a saját hang is.