Arctalanul vitáznak az internetezők

A 18-40 évesek online sokkal szókimondóbbak, sokszor az arcuk vállalása nélkül nyilvánítanak erőteljes véleményt a digitális térben, ezzel akár megbántva másokat. Hetven százalékuk nem ismeri személyesen minden online ismerősét, a kollégákkal pedig meglepően sokan tartanak kapcsolatot a virtuális térben is — derült ki az Y és Z generáció internethasználatát feltérképező reprezentatív kutatásból.

Jelentős különbségek lehetnek az egyes generációk internetezési szokásaiban: tanuljunk egymástól! Fotó: lev dolgachov Forrás: 123RF

Jelentős különbségek lehetnek az egyes generációk internetezési szokásaiban: tanuljunk egymástól!
Fotó: 123RF

Az Y generációhoz a 24-25 évesektől egészen a 39-40 évesek tartoznak, míg a Z generációhoz a 10-11 évesektől a 23 évesek. – Fontos rugalmasan kezelni a generációs megkülönböztetéseket, mert ezt az egyéni jellemzők sokszor felülírhatják, ám megfigyelhetők általános jellemzők az egyes nemzedékekre – mondta Bereczki Enikő. Míg az Y generáció tagjai a hosszabb szövegekre nyitottak online, addig a Z generációhoz tartozók sokkal vizuálisabbak, képekkel, rövidebb információkkal kommunikálnak. A közösségi oldalak funkcióját is másképpen látják: az Y-osok sok esetben eladásra, marketingre használják, míg a fiatalabb Z generációsok szórakozásra, kapcsolattartásra.

A kutatás is rávilágít a nemzedékek jellemzőire: az idősebb Y generációnál több az élő kapcsolat, köztük kétszer annyian ismerik személyesen minden online ismerősüket, mint a Z generáció-hoz tartozók. Észrevehető azonban a tudatos szelekció: a fókuszcsoport résztvevői közül többen is említették, hogy ahogy idősödtek, egyre nagyobb igényük lett arra, hogy szelektálják az ismerőseiket, ennek során törlik a már nem aktív kapcsolatokat. A felmérésből az is kiderült, hogy chatelés közben minden negyedik fiatal kiadja a személyes adatait. – Láthatóan az Y generációsok óvatosabbak ezen a téren, de az még nem egyértelmű, hogy ez életkori sajátosság vagy valóban generációs különbség – vetette fel Szabó Zsófia.

A munkahelyen minden második válaszadónak van lehetősége közösségi oldalakat látogatni, ezt a 18–40 évesek 45 százaléka napi rendszerességgel meg is teszi. A közösségi oldalak munkahelyen történő böngészése a magasabban képzettek és a fővárosiak körében intenzívebb.

A kollégákkal történő online kapcsolattartás, ami akár a munkán túlra is kiterjed, a válaszadók felére jellemző.

– A kollégák ösztönösen keresik ezeket a csatornákat. A cégeknél emiatt célszerű a belső kommunikációs megoldásokat informális alternatívákkal is kiegészíteni, amivel az összetartozás is erősíthető – mondta a kutatási divízióvezető.

Bár úgy tűnik, a fiatalok bátran és felelőtlenül osztanak meg magukról mindenféle információt, a kutatás ennél árnyaltabb képet fest. A biometrikus adatok például életkortól függetlenül szenzitív adatnak számítanak, és a válaszadók elzárkóznak ezek megadásától. Ezek közül a legismertebb az ujjlenyomat, de ilyen adatnak számít az arckép, a retina, illetve a saját hang is.