Minden hetedik fiatalra jellemző, hogy vitába keveredik a közösségi oldalakon, javarészt anonim módon: a konfliktusokban a kommentelők közel fele, 46 százaléka nem vállalja fel a személyes adatait – derült ki a Lounge Group megbízásából készített reprezentatív kutatásból.
– A 18–40 éves korcsoportban minden ötödik személyt ért már zaklatás közösségi oldalon – mondta el a Lounge Group kutatási divíziójának vezetője. Szabó Zsófia figyelmeztetett: ez rendkívül magas arány, és a cyberbullying – vagyis internetes zaklatás – a fizikai inzultusnál mélyebb sebeket képes maga után hagyni. Sőt, mivel az internet a világ legnagyobb archívuma, tartósabbat is. Ezen az segíthet, ha a fiatalok tudatosabban osztják meg a tartalmakat, adataikat – tette hozzá a divízióvezető.
Óriási a szülők felelőssége abban, hogy megóvják gyermekeiket az internetes zaklatásoktól: ehhez ismerniük kell azt az online közeget, amelyben a fiatalabb generáció mozog, valamint teret és időt biztosítani ahhoz, hogy gyermekük bármikor elmondhassa, ha valamilyen támadás éri – fejtette ki lapunknak Bereczki Enikő intergenerációs szakértő. Ha pedig már megtörtént a baj, nem szégyen szakembertől – például iskolapszichológustól, nevelési tanácsadótól – segítséget kérni, illetve ha egy osztályon belül történik a zaklatás, felvenni a kapcsolatot a pedagógusokkal is. Bereczki Enikő hozzátette, a Z generációnál a cyberbullyingon kívül az online függőség veszélyére is érdemes odafigyelni, legyen szó közösségi oldalakról, játékokról vagy éppen videobloggerek követéséről.
A kutatásból is kiderült, hogy minden negyedik válaszadó szókimondóbb online, mint a személyes beszélgetések során. Sokan vannak azonban, akik a közösségi médiában inkább mellőzik a személyeskedő kommentek írását a negatív következményektől tartva: hozzászólásaik általában egy szolgáltatást véleményeznek, nem pedig vitába szállnak másokkal.
A kutatás szerint a Facebookot a 18–40 évesek 90 százaléka naponta használja, viszont a válaszadók 70 százaléka nem ismeri személyesen minden online ismerősét.