Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója lapunknak kifejtette: a 2015-ös migrációs válság közepén hazánk volt az első ország, amelyik betartotta az uniós jogot azzal, hogy lezárta az EU külső, schengeni határát, és nem engedte be a papír nélküli bevándorlókat. – A Stop, Soros! törvénycsomag szintén a bevándorlást megakadályozó, visszaszorító jogszabály betartatásához kapcsolódik, s az unió érdeke lenne, hogy hasonló törvénymódosításokat hozzanak létre a többi tagállamban is – húzta alá az igazgató.
Fotó: Kurucz Árpád
Szavai szerint a leköszönő, Jean-Claude Juncker-féle bizottságnak is az lett volna a feladata, hogy a szerződések őreként a többi tagállammal is betartassa az uniós jogot, ám ehelyett a törvényesen eljáró Magyarországot bírálta. – A november 1-én távozó Juncker-bizottság politikai indíttatását mutatja, hogy minden eszközzel erőltetik az illegális migráció intézményesítését, egyebek miatt ezért támadták meg a törvénycsomagot, indítottak kötelezettségszegési eljárást hazánkkal szemben és tettek javaslatot kvóták bevezetésére – sorolta. Törcsi Péter arra is kitért: vannak arra utaló jelek, hogy az ősszel felálló bizottság józanabbul közelíti majd meg ezeket a kihívásokat, hiszen az új EB-elnök Ursula von der Leyen arról beszélt, hogy a közép-európai régiót komolyabban kell venni annál, mint Juncker idejében tették. – Ha az EUB nem vesz részt a politikai vitában, és jogi-szakmai érvek alapján hoz döntést, fel sem merülhet, hogy Magyarország ellen szülessen ítélet – fogalmazott Törcsi Péter, megjegyezve: a múltban a bíróság gyakran jutott olyan döntésre, ami megfelelt az EB átpolitizált gondolkodásának.
Mint ismert, a Stop, Soros! a kormány által előkészített, három elemből álló törvénycsomag, amelynek elfogadásáról a tavalyi választás után alakult Országgyűlés döntött. A jogszabály 25 százalékos bevándorlási különadó megfizetésére kötelezi a bevándorlást segítő szervezeteket, és utóbbiak kapcsán elrendeli a nemzetbiztonsági kockázati tényezők vizsgálatát is. A törvénycsomag idegenrendészeti távoltartásról rendelkező része lehetőséget ad a belügyminiszternek arra, hogy az ország határvonalának nyolc kilométeres sávjától távol tartsa azokat, akiknek Magyarország területén tartózkodása vagy tevékenysége Magyarország nemzetbiztonsági érdekeivel ellentétes.
Piszkos munka
Az Európai Bizottság (EB) felszólító levél küldésével újabb kötelezettségszegési eljárást indított amiatt, hogy szerintük Magyarország nem biztosít élelmiszert a szerb határ mentén létesített tranzitzónákban elhelyezett menedékkérőknek. A magyar kormánynak egy hónapos ultimátumot adtak a válaszadásra, azt követően az eljárás továbbléphet a második szakaszba. A bejelentést Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke üdvözölte. – Az uniós eljárások rávilágítanak a hazai jogállam gyengéire. A mostani uniós döntések orvosolhatják a jogsértő helyzetet. Visszaigazolást nyert kitartó és színvonalas szakmai munkánk – fogalmazott. A Párbeszéd közleményében arról írtak: „Orbán és kormánya sokadszor bizonyítja, hogy embertelen és vállalhatatlan politikája méltatlan a hazánkhoz. Októberben mindannyian megmutathatjuk, hogy Magyarország és persze Budapest jobb és több ennél!” – A távozó brüsszeli bizottság még elvégzi a piszkos munkát a bevándorláspárti erőknek. Azt akarják elérni, hogy Magyarország vonja vissza a Stop, Soros!-t, a szigorúbb bevándorlási szabályokat és számolja fel a határvédelemben kulcsfontosságú tranzitzónát. Ezek a jogszabályok mind a magyar emberek akaratát érvényesítik, az illegális migráció elleni védelmet, Európa és Magyarország védelmét szolgálják, ezért a kormány áll minden eljárás elébe – reagált a kormányzat.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!