Fotó: Roscosmos
– Százezer galaxishalmaz felfedezését reméljük, egy bizonyos tömeghatár felett felderítjük az univerzum összes galaxishalmazát – magyarázta a BBC-nek Kirpal Nandra professzor, a német Max Planck Intézet munkatársa. (A galaxishalmazok a világegyetem legnagyobb kiterjedésű, gravitációsan összetartott rendszerei.) A tudósok egyéb eredményeket is várnak a missziótól, hiszen ilyen alapos, az egész égboltra kiterjedő röntgentérkép még nem készült. A Szpektr-RG egyik fő célja a „sötét anyagnak” és „sötét energiának” nevezett titokzatos kozmikus komponensek vizsgálata. Ez a két valami az univerzum tömegének 96 százalékát teszi ki, de semmit sem tudunk róluk. Az előbbi úgy tűnik, hogy a látható anyagot gravitációsan húzza össze, míg az utóbbi a kozmosz egyre gyorsuló tágulásáért felel. A szakemberek azt remélik, az orosz űrtávcsővel milliószámra fedezhetnek fel új égi röntgenforrásokat. A várhatóan megfigyelt objektumok nyolcvan százalékát ma még nem ismerjük!
Az új felfedezések alapján számos érdekes, részletesebben vizsgálandó célpont adódik majd a következő generációs nagy űrobszervatóriumok számára is. De lehet-e ennek a missziónak bármilyen gyakorlati eredménye? Felmérjük a röntgensugárzások forrását, de miért fontos ez? – A csillagászat alapkutatás, a természet törvényszerűségeinek felismerése érdekében végzik. Így fontos tudományos felfedezések igen, közvetlen és azonnali gyakorlati eredmények nem várhatók a röntgentartományban végzendő teljes égboltfelmérésből. Ez persze nem jelenti azt, hogy hosszabb távon a csillagászati ismereteknek nincsenek gyakorlati alkalmazásai.
Ellenkezőleg, nagyon is sok van, gondolhatunk például a navigációra, általában a műholdas alapú szolgáltatásokra. Sőt, szűkebben véve a röntgencsillagászati detektorokat és képfeldolgozási módszereket is alkalmazzák manapság például a rák diagnosztizálásában – állítja Frey Sándor.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!