Tusványos: Cél a magyar identitás megerősítése

2018–2022 között a nemzetpolitika alapcélkitűzései: az identitás erősítése, a családok támogatása és a versenyképesség erősítése az egész Kárpát-medencében – mondta Potápi Árpád János.

A gyermekeket az eső sem zavarja. A kormánypolitika középpontjában évek óta a családok állnak Fotó: Havran Zoltán

Nemzetpolitikai szempontból a ­2010-es évek alapvető áttörést jelentettek, a magyarságot sikerült annyira megerősíteni, hogy bármilyen nehezebb időszakot át tudjon vészelni – állapította meg Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár az idén harmincéves, Tusványos néven ismertté vált Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor tegnapi megnyitóján. Az államtitkár szerint az elmúlt három évtizedben olyan iránymutató gondolatok születtek, amelyek nélkül elképzelhetetlen lenne a mai magyar nemzetpolitika.

– 2018–2022 között a nemzetpolitika alapcélkitűzései: az identitás erősítése, a családok támogatása és a versenyképesség erősítése az egész Kárpát-medencében – mondta Potápi, hozzátéve, a kormány a közép-európai népek összefogását és a térség megerősödését is fontosnak tartja.

A politikus arról is beszélt, hogy magyar gyermekek nélkül nem lehet magyar jövőről beszélni. A magyar nemzet alapját a magyar családok jelentik.

– Amikor az identitás megerősítéséről beszélünk, akkor egyúttal a családok megerősítéséről is szó van. A kormány pedig a magyar családpolitika minden elemét, amit lehet, szeretné a határon túlra is kiterjeszteni – tette hozzá.

A bálványosi nyári szabadegyetem alapítóinak egyikeként Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke rámutatott: harmincéves a szabadság iránt elkötelezett emberek összefogásán alapuló rendszerváltozás, a magyar nemzetpolitika, az utóbbi években „termőre fordult” közép-európai építkezés és Európa újraegyesítésének folyamata. – A nemzeti összetartozás érzése ma sokkal erősebben összeköti a Kárpát-medencei magyarokat, mint korábban bármikor, és ez egy kimeríthetetlen erőforrás a magyar kormánypolitika számára – mondta Németh Zsolt.

Az idei szabadegyetem az európai parlamenti választások értékelésével vette kezdetét. Németh Zsolt azt mondta: amellett, hogy az Európai Parlamentbe sok új párt bejutott, az látszik, hogy a régi pártok képviselőcsoportjai is jelentős mértékben kicserélődtek. A politikus szerint számítani lehet arra, hogy kedvező fordulat következik be az egyes pártokon belül is. Németh Zsolt szerint fontos, hogy a Fidesz és az RMDSZ az Európai Néppártban, az EP legnagyobb frakciójában van. Úgy vélte: a Fidesz néppárti pozíciói is erősödtek a választások után.

– A közép-európai gondolat is a választások győztese volt. Az emellett elkötelezett erők elsöprő sikert arattak – vélekedett Németh Zsolt, aki azt is fontosnak tartotta, hogy a választók nemcsak a csúcsjelölteket, hanem „a csúcsjelölti rendszert is hazaküldték”. Úgy vélte, az Európai Bizottság elnökévé választott Ursula von der Leyen kompromisszumkereső és koordinatív személyiség, és jól el fogja tudni látni majd a szerződések őre szerepet. Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője is úgy vélte, bár nem történt meg az Európai Parlament nagy átalakulása, a testületben megvan a jó irányú elmozdulás lehetősége, és a magyar képviselőkön is múlik, hogy a közösség javára tudják-e fordítani az új helyzetet.

A gyermekeket az eső sem zavarja. A kormánypolitika középpontjában évek óta a családok állnak
Fotó: Havran Zoltán

Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt, a migráció biztonsági kockázat, biztonság nélkül az európai jólét, az európai béke, a nemzetek léte fenntarthatatlan. Németh Szilárd úgy látja, a már 2015-ben megtapasztalt migrációs nyomással még sokáig kell foglalkozni, mert azok az okok, amelyek a migrációs folyamatokat gerjesztik Afrikában és Ázsiában, nem szűntek meg, s Európa, illetve a nyugati világ képtelen volt segíteni ennek felszámolásában.

– Azok a brüsszeli és egyéb bürokraták, akiket a májusi EP-választásokon az emberek elzavartak, továbbra is erőltetik a kötelező kvóta alkalmazását, céljuk, hogy Európába korlátlanul érkezzenek a migránsok. Ezzel szemben a magyar kormány azt képviseli, hogy Európa határait, ahogy azt az európai dokumentumok is rögzítik, meg kell védeni, és ennek Magyarország teljes mértékben eleget is tett – mondta.

A NATO-bővítés kilátásai című pódiumbeszélgetésen Kósa Lajos, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke arról beszélt, magyar érdek az, hogy a NATO erős, egységes, ütőképes szövetség legyen.

– Érdekünk, hogy a NATO minél hatékonyabban tudjon fellépni azokban a térségekben, amelyek a számára biztonsági kockázatot jelentenek – mondta Kósa, kiemelve a szomszédos Balkánt és Ukrajnát.

Oroszország és az észak-atlanti szövetség viszonyáról szólva közölte: hazánk betartja nemzetközi kötelezettségeit, így az Oroszországgal szemben elrendelt embargót is, annak ellenére, hogy az csak a magyar exportőröket sújtja, és távolról sem kényszeríti térdre az oroszokat.