A bizottság 2018 júliusában az uniós menekültügyi és visszatérési jogszabályoknak való meg nem felelés miatt indított keresetet hazánk ellen az uniós bíróság előtt. Kifogásolta a tranzitközpontok működési elvét, amely a testület szerint nem teszi lehetővé a menedékkérelem tényleges igénybevételét.
Junckerék múlt héten hozták nyilvánosságra, hogy a Stop, Soros! törvénycsomag miatti kötelezettségszegési eljárás is a következő, bírósági szakaszba lép. Indoklásuk szerint a magyar szabályozás korlátozza a menedékkérők azon jogát, hogy kommunikáljanak az érintett nemzeti, nemzetközi és nem kormányzati szervekkel. A bizottság egyúttal kötelezettségszegési eljárást indított a szerbiai határnál lévő tranzitzónákban lévő személyek helyzete miatt.
A fenti példák ellenére hazánk még mindig csak a középmezőnyben van, ha a tagállamokkal szemben indított, összes kötelezettségszegési eljárást vesszük számba. 2018-ban 1571 eljárás volt folyamatban: az éllovas Spanyolország ebből 97-et tudhatott magáénak, majd Németország következett nyolcvan esettel. Magyarország ötven eljárással szerepelt a listán. Az ügyek javát a környezetvédelemre, mobilitásra, illetve a belső piac működésére vonatkozó kérdések tették ki, és a belügyi-migrációs dimenzió „csak” 145 eljárásra korlátozódott.
Hatásköri túllépés, megszegett uniós jog
A kötelezettségszegési eljárás az Európai Bizottság klasszikus eszköze arra, hogy a testület „az uniós alapszerződések őreként” betartassa a tagállamokkal az európai jogot. Ideális esetben a bizottság szakmai tekintélyére is ügyelve, a számára meghatározott jogi kereteken belül jár el – vázolta lapunk kérdésére Gát Ákos Bence. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének szakértője szerint a kötelezettségszegési eljárások esetében a bizottság és az eljárás alá vont tagállam értelemszerűen jogi, illetve szakpolitikai vitában áll egymással, ugyanakkor a bizottságot szigorú eljárási keret köti. Ha pedig a felek nem jutnak megállapodásra, pluszgaranciát jelent, hogy a vitát nem egy politikai szerv, hanem egy bírósági fórum, az Európai Unió Bírósága dönti el.
– A kötelezettségszegési eljárások lefolytatásához nem elég egy politikai vádakat megfogalmazó Sargentini-jelentés vagy bizottsági kommüniké, precíz jogi munkát kell végezni – fogalmazott a szakértő, aki szerint a bizottság ezektől a kötöttségektől akart szabadulni, amikor 2014-ben a kötelezettségszegési eljárás mintájára létrehozta az úgynevezett jogállamisági mechanizmust, amiből hiányoznak az említett jogi, eljárási garanciák. Ez teljes mértékben politikai jellegű eljárás, amelynek keretében a bizottság a „jogállamiságra” hivatkozva egy ország belpolitikájának minden területét felügyelni akarja, túllépve saját hatáskörén, és nem utolsósorban megszegve az uniós jogot. A két eljárás közötti különbségtételt árnyalja, hogy a Juncker-féle Európai Bizottság erősen átpolitizált jellege miatt a kötelezettségszegési eljárásokat is felhasználta ideológiai csatákhoz, amit a bevándorlással kapcsolatban indított kötelezettségszegési eljárások is mutatnak. A szakértő szerint a november 1-jével munkába álló, immár új összetételű Európai Bizottsággal kapcsolatos egyik legfontosabb kérdés, hogy a testület nagyobb pártpolitikai semlegességre törekedve visszaállítja-e szakmai tekintélyét.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!