Csak a harmadik világban szedik áldozataikat a szervkereskedők

Ugyan sem a hazai bűnüldöző szervek, sem a transzplantációs sebészek nem tudnak egyetlen olyan esetről sem, amikor valakinek valamilyen szervét akarata ellenére eltávolították, vagy akár csak bizonyíthatóan ilyen veszély fenyegette volna, a szervkereskedőkről szóló városi legendák időről időre újraélednek. Tény azonban, hogy világszerte sokkal többen szorulnak új vesére, májra, szívre, mint amennyi legálisan felhasználható donorszerv van, és ez a feketepiac kialakulásához vezetett, ahol évente dollárszázmilliókban mérhető a forgalom.

Budapest, 2019. január 28. Mónus Márton, az MTI/MTVA fotóriportere Élet a halál után című képriportjának második felvétele. A szívátültetettekről szóló fotósorozat a 37. Magyar Sajtófotó Pályázat Képriport kategóriájában harmadik helyezést ért 2019. január 28-án. A fotóriporter kapta a Szalay Zoltán-díjat, a legjobb teljesítményt nyújtó 30 év alatti fotográfusnak járó elismerést is. MTI/Mónus Márton Fotó: MTI Fotószerkesztőség/Mónus Márton Forrás: MTI/Mónus Márton

A gyerek a rendőröknek elmondta, a gyermekrablás kísérletének történetét ő találta ki azért, hogy magyarázatot adjon szüleinek arra, miért ért később haza az iskolából. Hasonló történt Visegrádon is, ahol focizó kisiskolások állították, hogy be akarták rángatni őket egy sötét autóba. A kamaszok végül elárulták, társaikat akarták megviccelni.

A rendőrség az ilyen és hasonló esetek miatt is azt kéri az internethasználóktól, hogy az általuk látogatott közösségi oldalakon és egyéb nyilvános fórumokon ne terjesszenek és osszanak meg felelőtlenül bármilyen híresztelést, mert ezzel adott esetben indokolatlan félelmet és pánikhangulatot kelthetnek.

Ellenben minden esetben jelezzék a hatóságoknak, ha úgy gondolják, valóban megtörtént, amiről a gyerek beszél. Amennyiben nem szeretnének feljelentést tenni, akkor legalább lépjenek kapcsolatba a rendőrséggel együttműködő bűnmegelőzési szakemberekkel, akik el tudják dönteni, valós volt-e a veszélyhelyzet vagy valamit félreértelmezett a gyerek.

Különösen fontos mindez, ha sportolás közben éri furcsa helyzet a gyermeket. Hiszen csak Budapesten öt éven belül két egyedül futó nőt is megtámadtak és szexuálisan bántalmaztak, az egyik áldozat, a soroksári futónő bele is halt a támadásba.

Misztikus szervátültetések

– A magyar transzplantációs sebészek közül senkit sem ismerek, aki találkozott volna olyan pácienssel, aki hazánkban szervkereskedők áldozata lett volna, vagyis illegálisan és akarata ellenére távolították el a veséjét – mondta lapunk megkeresésére a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Sebészeti Klinika transzplantációs osztályának vezetője.

Szakály Péter arról sem tud, hogy a rendőrség kereste volna meg bármelyik kollégáját szakértőként azért, mert egy holttestnél esetleg felmerült volna ilyen beavatkozás gyanúja. Amíg nincs kézzelfogható bizonyíték, addig minden, az illegális szervkereskedelemről szóló hír a városi legenda kategóriájába sorolandó, amit kétségkívül több minden táplál – fogalmazott az egyetemi docens.

A szervátültetés sok évtizedes múltját számos legenda, misztikum, illetve ezekre alapuló könyv és film kíséri. Közülük talán a leghíresebb a Kóma, ami szintén nem valós történeten alapult. Napjainkban a szervátültetés a világ fejlett országaiban rutin sebészeti eljárásnak számít, ami mind orvosi, mind jogi oldalról szigorúan szabályozott – hangsúlyozta.

Azonban az átlagéletkor emelkedésével folyamatosan nő azon betegek száma, akiknek idült szervelégtelenség miatt vesére, májra, tüdőre vagy éppen szívre lenne szükségük. Ám jelenleg sehol a világon nincs annyi szerv, amennyire szükség lenne. Így mindig lesznek, akik a várakozás során meghalnak vagy alkalmatlanná válnak a beavatkozásra. Hazánk az Eurotransplant tagja, más országból is kaphatunk szerveket, ennek ellenére még mindig nőnek a várólisták, ez vese esetében például átlagosan három és fél évet jelent.

Az európai szabályozás nem teszi lehetővé, hogy pénzért vegyen valaki szervet, de vannak olyan országok, ahol gyakorlatilag soron kívül lehetővé teszik a szervhez jutást a fizetőképes betegek számára.

Ez a legalizált szervkereskedelem egyfajta „turizmust” indított el – hívta fel a figyelmet Szakály Péter. Azt is elmondta, hogy időről időre őket is megkeresik emberek azzal, hogy eladnák az egyik veséjüket, mert pénzre van szükségük. Ilyenkor elmagyarázzák nekik, hogy Magyarországon erre nincs mód. A törvény csak családtagok, közeli hozzátartozók vagy érzelmileg egymáshoz közel álló emberek esetében ad lehetőséget szerv adományozására.

Szakály Péter rámutatott: az illegális szervkereskedelemről szóló híreszteléseknek ellentmond az is, hogy a szervátültetés nem csupán abból áll, hogy valakiből kioperálunk egy szervet, majd azt valaki másba beültetjük. Számos – főleg immunológiai – vizsgálat szükséges ahhoz, hogy a beültetett szerv működőképes legyen. Emiatt a donor kiválasztása sem egyszerű. Nem elég a vércsoport egyezése. Ismerni kell az úgynevezett szöveti antigéneket, előzetes keresztpróbával ellenőrizni kell, hogy a beteg szervezete egyáltalán befogadná-e a donorszervet.

A városi legendát tovább árnyalja, mondta, hogy ezeket a vizsgálatokat nem lehet egy egyszerű laborautomatával elvégezni, és például egy eltávolított vesét 24 órán belül be kell ültetni. – Gondoljunk csak bele, ezek tudatában mennyire valószerű, hogy egy gyanútlan járókelőt leütnek, elkábítanak, fekete furgonnal valami titkos föld alatti objektumba szállítanak, az egyik veséjétől megfosztanak, összevarrnak, majd újra autóba raknak és valahol kidobnak. Aki szervkereskedelemre adja a fejét, az sokkal biztosabbra mehetne, ha ezt a tevékenységet a világ valamely nagyon szegény államában végezné, ahol gyakorlatilag nincs közbiztonság és nem működik a jogállamiság – véli Szakály Péter.

Egy emberi élet ára

Sokkal nagyobb a kereslet az emberi szervek iránt, mint amekkora a kínálat, aminek az eredménye a szervkereskedelemmel foglalkozó illegális hálózat kiépülése. Nem véletlenül zajlanak évek óta komoly erőfeszítések emberi szervek, szövetek mesterséges előállítására (Nyomtassunk emberi szívet! Magyar Nemzet, 2019. augusztus 8.). Ám amíg ez csupán terv, addig él és virul a feketekereskedelem.

A Global Financial Integrity (GFI) becslésére hivatkozva a pénzügyi bűncselekmények megelőzését elősegítő Acamstoday.com arról számolt be, hogy az összes szervátültetés tíz százaléka a feketepiacról származó szervvel történik. A WHO adatai alapján a legkeresettebb szerv a vese, amelyből akár tízezer is gazdát cserélhet évente a nemzetközi feketepiacon. Az átültetéseket jellemzően a szegény régiókban, a donorok lakókörnyezetében, „összetákolt” műtőkben hajtják végre.

Arról is beszámolnak, hogy az áldozatokat gyakran nem vetik alá a szükséges orvosi vizsgálatoknak, így a transzplantáció beláthatatlan kockázatokkal jár. A donorra szoruló, kétségbeesett pácienseket könnyen megtéveszthetik a szervcsempészek, akik előszeretettel mondják magukat jótékonysági szervezetek képviselőinek.

A szervkereskedők jellemzően embercsempészettel is foglalkoznak, közreműködnek az áldozatok prostitúcióra vagy egyéb munkára kényszerítésében.

A legtöbb országban illegális az emberi szervek adásvétele, Irán kivételével, amely az állampolgárai számára lehetővé teszi ezt. Pakisztánban 2010-ben tiltották be hivatalosan a szervkereskedelmet, de a szakértők szerint az ország még mindig kedvelt célpontja a szervkereskedőknek.

2015. január 1-jéig Kínában a halálra ítélt rabok szerveit a kivégzés után eltávolították és átültették anélkül, hogy az előzetes beleegyezésüket kérték volna. A szervátültetési turizmus azonban – az, hogy valaki külföldre utazva végeztesse el az operációt – jogilag szürkezónának minősül, erről a kérdésről kevés jogszabály foglal állást.

A weboldal szerint világszinten évi 840 millió és 1,7 milliárd dollár közötti összeget tehet ki a pénzmozgás az illegális szervkereskedelemben. Az Acamstoday.com szerint egy tüdőért 150, egy szívért 130, egy veséért pedig 62 ezer dollárt is megadnak a feketepiacon.