MVM ZENERGIA – játék és ragyogás (x)

Amikor Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész, Liszt- és Prima-díjas érdemes művész augusztus 31-én a Szent István-bazilika előtti téren játszani kezdte Liszt 2. magyar rapszódiáját, a jelenlévők közül talán sokan felidézték, hogy amikor a művész évekkel ezelőtt ugyanitt ugyanígy egy szál zongorán Liszt-darabokat játszott, tízezer ember gyűlt ide, igazi katartikus találkozással példázva a zene erejét. Azóta már a negyedik MVM ZENERGIA koncertre gyűltek össze a zenerajongók, hogy hasonlóan felemelő pillanatokat élhessenek át.

„Az MVM Csoport számára a sokszínűség érték. Társaságcsoportunk tevékenysége igen sokrétű, közel hatvan tagvállalatának hatékony együttműködése, fúziója eredményességünk alapja. Ezért is gondoltuk, hogy a mostani ZENERGIA-n különböző zenei műfajok fúziójával valami újat alkotunk” – mondta Kóbor György, az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója. „Az MVM ZENERGIA már hagyományosnak nevezhető szabadtéri koncertje megtestesíti mindazon alapértékeket, amelyek az MVM-csoport társadalmi tevékenységét jellemzik: a fiatal tehetségek, a hátrányos helyzetűek, a kultúra támogatását, az innovációt, illetve az értékteremtést” – tette hozzá Jákó Eszter, az MVM Zrt. kommunikációs igazgatója.

A szabadtéri koncert másik hívószava a fúzió volt – a közönség láthatta hogyan nyit távlatokba vezető asszociációs utakat, ha egymást követően csendülnek fel Liszt Ferenc, a Queen, Mozart, Edith Piaf, a Margaret Island, Piazzolla vagy éppen Paganini művei. Ráadásul úgy, hogy a legkiválóbb művészeink tolmácsolják őket: az esten az eddig említettek mellett fellépett Miklósa Erika Kossuth-, Liszt- és Prima Primissima-díjas operaénekesnő, Vigh Andrea Liszt- és Prima-díjas hárfaművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora, Harcsa Veronika Fonogram-díjas énekesnő, dalszerző, Snétberger Ferenc Kossuth-díjas gitárművész; Devich Gergely Junior Prima-díjas gordonkaművész és Pálfalvi Tamás Junior Prima-díjas trombitaművész.

Sok réteg épült egymásra ebben a különleges produkcióban, a zenei virtuozitás méltó kísérője volt a jól komponált fényjáték, mely nemcsak vibráló intenzitást közvetített, hanem gondolati síkon is segítette a közönség kapcsolódását, például a bazilika falán fényből rajzolt tollak hulltak alá, miközben Saint-Saëns A hattyúját hallhattuk, vagy Piaf La vie en rose című sanzonja alatt a fényfestők rózsával futtatták be a falakat. Másik izgalmas réteg az előadók és a művek kapcsolata volt: többször sajátos kapcsolódási pontokat fedezhetett fel a közönség az emblematikus alakítások és az eddig sosem látott, új kísérletek váltakozásában. Kicsit mindenki a saját történetét is a színpadra hozta, mint például Vigh Andrea, amikor Hasselmans A forrás című darabját játszotta. A műsorvezető, Bősze Ádám, a Bartók rádióból jól ismert zenei antikvárius fel is hívta a figyelmet arra, hogy a kamarazene egyik megújuló törekvése szintén a forrás szimbólumhoz kötődik: 1993-ban Vigh Andrea kilenc fiatal muzsikussal megalakította a Forrás Kamarazenei Műhelyt, mellyel a következő években kiemelkedő sikereket értek el. Izgalmas fúzió volt J. Strauss A denevér című operettjének Kacagó áriája Miklósa Erika előadásában, Balázs János zongorakíséretével, majd ahogy a koloratúrszoprán a Margaret Island rádióból is ismert slágerét, a Ringatót énekelte el zongora-, cimbalom-, nagybőgő- és hegedűkísérettel, miután Sárközy Lajos és zenekara is csatlakozott hozzájuk.

Meglepetésként az esten szereplő kiválóságok egyszerre léptek színpadra, és a több ezres közönséget is éneklésre késztetve adták elő a Tavaszi szél vizet áraszt kezdetű népdalt.

„A ZENERGIA-koncertek sikere évről évre bizonyítja, hogy a komolyzene éppen úgy megállja a helyét, mint tette azt akár évszázadokkal ezelőtt. Az idei koncert tematikája a modern és a klasszikus művek ötvözéséből egy új zenei élmény létrehozása volt, amely hatalmas sikert aratott, ismét elkápráztatta a közönséget” – mondta Balázs János, ennek a ravasz koncepcióval és nagy játékos kedvvel összeállított zenei műsornak a megálmodója.