Genetikusok és kvantumfizikusok is esélyesek idén Nobel-díjra

Genetikusok és kvantumfizikusok is esélyesek idén Nobel-díjra a Clarivate Analytics nevű amerikai elemzőcég szerint, amely a kutatók által bemutatott, sokat idézett és az egyes szakterületek szempontjából mérvadó munkák alapján készítette el előrejelzését.

Ilyen módon 50 díjazottról vélik úgy, hogy esélyesek a Nobel-díjra. Az elismerések bejelentése hétfőn, október 7-én az orvosi-élettani díjjal kezdődik, kedden a fizikai, szerdán a kémiai elismerés díjazottjának nevét jelentik be. Csütörtökön hirdetik ki az irodalmi Nobel-díj 2018-as és 2019-es nyertesének nevét. Pénteken jelentik be a Nobel-békedíj díjazottját, majd október 14-én, hétfőn a közgazdasági Nobel-díj nyertesének nevét.

Az orvosi-élettani díjra esélyes a Clarivate Analytics szerint Gero Miesenböck osztrák idegtudós, Karl Deisseroth (Stanford Egyetem) és Ernst Bamberg (Max Planck Biofizikai Intézet) kutatók, akik az általuk kifejlesztett optogenetikával forradalmasították az idegtudományt. Az optogenetika kibővítette a Parkinson-kórról, a látás helyreállításáról, a szenvedélybetegségekről és hangulatzavarokról alkotott ismereteket.

Szintén nagy esélyes Hans Clevers holland molekuláris genetikus (Utrechti Egyetem) az úgynevezett wtn-jelátvitelen és ennek az őssejtben és a rákbetegségekben játszott szerepéről végzett kutatásaiért, valamint John Kappler és Philippa Marrack amerikai kutató-házaspár, akik molekuláris alapkutatásokat végeztek, többek között felfedezték a T-lymphociták immunitásban betöltött funkcióit és a szuperantigéneket.

A fizikai díjra három kutatót tartanak esélyesnek. Artur Ekert lengyel-brit fizikus, az Oxford Egyetem kutatója a kvantumszámítógépek és a kvantumkriptográfia területén elért eredményeiért, Tony Heinz amerikai fizikus (Stanford Egyetem) a kétdimenzionális nanoanyagok optikai és elektronikai tulajdonságai területén végzett úttörő munkájáért, John Perdew amerikai elméleti fizikus (Temple Egyetem, Philadelphia) az anyagok jobb megértését segítő sűrűségfunkcionál-elmélethez való hozzájárulásáért kaphat fizikai Nobel-díjat.

A kémia területén is több tudóst megnevezett a Clarivate Analytics: Rolf Huisgen, a Müncheni Egyetem tudósa és Morten Meldal, a Koppenhágai Egyetem kutatója a szerves kémia egy meghatározott reakciójának kifejlesztéséért esélyes az elismerésre.

Edwin Southern (Oxfordi Egyetem) az általa kifejlesztett, az emberi örökítőanyagban egyes géneket azonosítani képes eljárásért kaphatja meg a díjat.

Marvin Caruthers (Colorado Egyetem), Leroy Hood (Institute for Systems Biology, Seattle) és Michael Hunkapiller (Pacific Biosciences of California) a DNS-szekvenálás automatizálásához való hozzájárulásáért esélyese a kémiai Nobel-díjnak.

A közgazdasági Nobel-emlékdíjra Brian Arthur (Santa Fe Intézet), Sören Johansen és Katarina Juselius (Koppenhágai Egyetem) és Ariel Rubinstein (Tel Aviv-i Egyetem) esélyes. Arthur a hálózati hatásoknak a gazdasági rendszerekre kifejtett következményeit vizsgálta, Johansen és Juselius a gazdasági idősorokra ható rövid- és hosszú távú hatások vizsgálatára fejlesztett új módszert, míg Rubinstein formális elméleti gazdasági modelleket fejlesztett ki.

Az elismeréssel 2019-ben is 9 millió svéd korona jár. A díjakat, mint minden évben, december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.