Pecsét nélkül nem érvényes a szavazólap

A vasárnapi önkormányzati és nemzetiségi választásokon a szavazatszámláló bizottságoknak a szavazólapokat a választópolgár jelenlétében le kell pecsételniük, a pecsét nélküli szavazólap érvénytelen. Az azonban, ha a bélyegzőlenyomat esetleg nem az erre kijelölt helyre kerül, nem teszi érvénytelenné a szavazólapot.

A szavazólapokat tilos előre lebélyegezni; csak a választópolgár jelenlétében pecsételheti le, azaz „érvényesítheti” a bizottság egyik tagja. Amikor a választó megjelenik a szavazatszámláló bizottság előtt, a bizottság először ellenőrzi a személyazonosságát és a lakcímét vagy a személyi azonosítóját (személyi számát), valamint azt, hogy szerepel-e a szavazóköri névjegyzékben.

Ha a szavazásnak nincs akadálya, akkor a bizottság egyik tagja a szavazólapokat a hivatalos bélyegzővel lepecsételi a szavazólap bal felső sarkában, és a hozzá tartozó borítékkal együtt átadja a választópolgárnak.

Miután a választópolgár kitöltötte a szavazólapokat, borítékba teszi és az urnába dobja. Ha az urnába helyezés előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, kérésére a bizottság az elrontott szavazólap helyett újat ad. A cserére egy esetben, és csak az urnába helyezés előtt van mód.

Fontos szabály, hogy az urna felbontása után, a szavazatok ellenőrzésekor a szavazatszámláló bizottság nem veszi figyelembe azokat a szavazólapokat, amelyeken nem szerepel pecsét.

Ha a szavazólapon szerepel pecsét, de nem a szavazólap bal felső sarkában, a szavazólap érvényesnek számít.

Aki rászorul, segítséget vehet igénybe a szavazáshoz

Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, akit testi fogyatékosság vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, igénybe veheti más választópolgár vagy a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes segítségét. Az önkormányzati választáson 10 278 szavazatszámláló bizottság működik. A szavazatszámláló bizottságok egyik feladata a szavazás törvényes lebonyolítása, ennek részeként pedig a szavazókörben a választópolgárok tájékoztatása és a segítségnyújtás.

Az írásképtelen választópolgár helyett – ennek a ténynek a feltüntetésével – a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket. Szükség esetén – a választópolgár befolyásolása nélkül – a szavazatszámláló bizottság elmagyarázza a szavazás módját is.

Ha az olvasni nem tudó vagy a szavazásban egyéb ok miatt akadályozott választópolgár a szavazólap kitöltéséhez segítségül más választópolgárt nem tud megkérni, kérésére a szavazatszámláló bizottság két tagja együttesen segítséget nyújt.

A látássérült választópolgár Braille-írással ellátott szavazósablont vehet igénybe annak érdekében, hogy önállóan adhassa le szavazatát. Ilyen sablon csak ott áll rendelkezésre, ahol legalább egy választópolgár október 4-ig azt igényelte. A Nemzeti Választási Iroda tájékoztatása szerint 176-an kértek Braille-sablont a helyi önkormányzati választástípusban való voksoláshoz, és 52-en pedig a nemzetiségiben.

Délig még lehet mozgóurnát igényelni

Vasárnap délig még igényelhetnek mozgóurnát a mozgásukban gátolt választók az önkormányzati és nemzetiségi választásra. Aki még nem tette meg, de szeretne mozgóurnával szavazni, a kérelmét még benyújthatja online, ügyfélkapus azonosítással vasárnap délig. Emellett el lehet juttatni a kérelmet a szavazatszámláló bizottsághoz írásbeli meghatalmazással rendelkező meghatalmazottal, valamint kézbesítővel, például futárral vagy hozzátartozóval.

A mozgóurna iránti kérelmet a szavazóköri névjegyzékben szereplő, mozgásában egészségi állapota, fogyatékossága vagy fogva tartása miatt gátolt választópolgár nyújthat be. A kérelemnek tartalmaznia kell a mozgóurna-igénylés okát is, arra hivatkozva például nem lehet mozgóurnát kérni, hogy valaki a munkája miatt nem tud elmenni a szavazókörbe. Ha a mozgóurnát nem a választópolgár lakcímére kérik, akkor a kérelemnek tartalmaznia kell a pontos címet.

A feltüntetett személyes adatoknak meg kell egyezniük az igénylő választópolgár lakcímkártyáján szereplőkkel, különben a kérelmet elutasítják. A mozgóurnát a szavazatszámláló bizottság két tagja viszi ki a szavazókör területén belül úgy, hogy az urna a szavazókör este 7 órai zárására visszaérkezzen.

Aki mozgóurnát kért, az a szavazókörben hagyományos módon, személyesen nem szavazhat. Mozgóurnát csak adott választókerületen belül kérhet a választópolgár.

A kistelepülésen élők több képviselőjelöltre is szavazhatnak

A kistelepüléseken élő választópolgároknak nem csak egy szavazatuk van a vasárnapi képviselő-testületi választáson: mivel a képviselőket egyéni listán választják meg, mindenkinek annyi szavazata van, ahány tagú testületet kell megválasztani.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény szerint a tízezernél kevesebb lakosú település egy választókerületet alkot, amelyben a képviselők száma 100 lakosig 2, ezer lakosig 4, ötezer lakosig 6, tízezer lakosig 8.

Az egyéni listás szavazólapon a nyilvántartásba vett jelöltek a választási bizottság által kisorsolt sorrendben szerepelnek, a választópolgár pedig legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány egyéni listás mandátum kiosztható, azaz az egészen kis településeken élők akár kettőt, az öt- és tízezer lakos közötti településen élők pedig akár nyolcat is bejelölhetnek.

A szavazólapokon feltüntetik, hogy a választópolgár hány jelöltre szavazhat érvényesen: ez azt jelenti, hogy ha a megjelöltnél kevesebb számút választ (kivéve, ha egyet sem választott), attól még érvényes a szavazólapja, de ha többet választ, mint a megengedett, akkor a szavazólapon lévő valamennyi voksa érvénytelen lesz.

A szavazatszámlálásnál a bizottság összeszámlálja, hogy az egyes jelöltekre hány voksot adtak le: egy összesítő lapon a szavazatszámláló bizottság feltünteti a jelöltek nevét és sorszámát, a bizottság egyik tagja olvassa fel a szavazólapon érvényes szavazatot kapó jelölt sorszámát, egy másik tag pedig az összesítő lapon vezeti a jelöltek szavazatait, majd a számlálás eredményét rögzítik a jegyzőkönyvben.

Az egyéni listán azok lesznek képviselők, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb érvényes szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén sorsolással állapítják meg, az egyenlő számú szavazatot kapó jelöltek közül ki szerez mandátumot.

Az országban 3008, tízezernél kevesebb lakosú település van, azonban elmarad a képviselő-testületi választás a Baranya megyei Apátvarasdon, a Zala megyei Lakhegyen és a Győr-Moson-Sopron megyei Rábaszentandráson, mert nem indult annyi jelölt, ahányat meg lehetne választani.

A szolgálatban lévő tűzoltók, rendőrök és katonák is szavazhatnak

A tűzoltóknak, a rendőröknek és a honvédség tagjainak is biztosítják a részvétel lehetőségét az önkormányzati választáson.

A katasztrófavédelem minden dolgozójának biztosítja a részvétel lehetőségét az önkormányzati választáson tájékoztatta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője az MTI-t. Mukics Dániel közölte, hogy mindazoknak, akik vasárnap szolgálatba lépnek, és másképpen nem tudják megoldani a voksolást, rendelkezésre áll a szolgálatcsúsztatás lehetősége.

Az országos rendőrfőkapitány intézkedése szerint a parancsnokoknak a szavazás napjára a szolgálatot úgy kell megszervezniük, hogy minden rendőr gyakorolhassa választójogát lakóhelyén vagy átjelentkezéssel a tartózkodási helyén. A hivatásos rendőrök csak polgári ruhában vehetnek részt a voksoláson, és szavazati joguk gyakorlásakor nem viselhetnek önvédelmi fegyvert vagy más kényszerítő eszközt.

A Honvédelmi Minisztérium (HM) az MTI megkeresésére azt közölte: Magyarországon minden katona is szabadon gyakorolhatja választójogát. Ebben a korábbi évekhez képest nincs változás: a belföldön szolgálatot teljesítő katonáknak lehetőségük van élni szavazati jogukkal. A szavazással kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról – mint például az átjelentkezés – a honvédelmi tárca széleskörűen tájékoztatta a katonákat – írták.

Ott is szavazhatnak a megyei közgyűlésre, ahol sem képviselőt, sem polgármestert nem választanak

Bár a Zala megyei Lakhegyen jelöltek hiányában sem képviselő-, sem polgármester-választást nem tartanak vasárnap, a szavazatszámláló bizottság működni fog, és várja a 388 voksolót a megyei közgyűlés tagjainak választására.

Jelölt hiányában nem lehet továbbá vasárnap polgármester-választást tartani a Veszprém megyei Balatonszepezden, így a 390 választópolgár a polgármester-választásra nem kap szavazólapot, de voksolhatnak a négytagú képviselő-testület tagjaira, illetve a megyei közgyűlés listájára.

Lakhegy mellett elmarad a Baranya megyei Apátvarasdon és a Győr-Moson-Sopron megyei Rábszentandráson is a képviselő-testületi választás, mert nem indult annyi jelölt, ahányat meg lehetne választani. Apátvarasdon 106, Rábaszentandráson 379 választópolgár tehát a polgármesterre és a megyei közgyűlés tagjaira szavazhat.

Ahol elmarad a polgármester- vagy képviselő-testületi választás, négy hónapon belül időközi választást kell tartani, addig a jelenlegi polgármester látja el a városvezetői feladatokat.

A nemzetiségi választások közül 527 marad el települési szinten. A Nemzeti Választási Bizottság 2715 települési nemzetiségi választást írt ki, ezek közül 2188-at tudnak megtartani, továbbá nem lehet megtartani két területi szintű (azaz megyei) választást sem.

A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a jelöltek nyilvántartásba vétele után 498-an léptek vissza, ebből 173-an a polgármester-jelöltségtől, valamint 300-an a képviselő-jelöltségtől. A nemzetiségi választástól 259 jelölt lépett vissza. Az önkormányzati választáson kilenc, a nemzetiségin hat nyilvántartásba vett jelölt meghalt.

Egész nap szabad kampányolni a 150 méteres határon kívül

Szabad kampányolni a közterületeken a vasárnapi önkormányzati választáson a szavazás ideje alatt is, kivéve a szavazóhelyiségek körüli, 150 méteres sugarú területeken. A választási törvényben meghatározott területi korlátozás azonban nem vonatkozik a 150 méteren belüli magánterületekre.

A voksolás ideje alatt nincs általános kampánycsend, de a szavazókörnek helyet adó épület bejáratától számított 150 méteren belül, közterületen nem lehet semmilyen kampánytevékenységet folytatni.

A szavazás napján választási gyűlést sem lehet tartani.

A választási szervek tagjai a szavazás napján nem viselhetnek ruházatukon jelöltet, jelölőszervezetet népszerűsítő, hozzájuk köthető szimbólumokat a választási szervek hivatalos helyiségeiben, így különösen a szavazóhelyiségben.

Százhuszonöt településen függesztettek ki kinagyított szavazólapot

Százhuszonöt településen olyan sok jelölt indul a vasárnapi önkormányzati választáson, hogy a Nemzeti Választási Iroda (NVI) a nyomdától az ő szavazólapjaikból kinagyítottat is kért. Ezeket kifüggesztették, hogy a választók szavazás előtt könnyebben megtalálhassák jelöltjeiket.

Az NVI nyilvántartása szerint 125 olyan település van, ahol legalább 25-en indulnak az egyéni listán megszerezhető képviselői helyekért. Az NVI ezért úgy döntött, hogy ezeken a településeken – a választópolgárok tájékozódását megkönnyítendő – kifüggesztik a szavazókörökben a szavazólapok kinagyított képét is.

A jelöltek ugyanis a választáson nem abc szerint, hanem a választási bizottság által kisorsolt sorrendben szerepelnek az igen hosszú – akár kéthasábos – szavazólapon, ami nehezítheti az eligazodást közöttük.

Az NVI nyilvántartása szerint a legtöbb – 49 – egyéni listás jelölt Kunágotán indul. Egyeken 48, Hodászon és Alsószentmártonban 46, Halmajugrán 42, Tiszalúcon 40, Battonyán 38, Jászárokszálláson és Aranyosapátiban 36-36 az egyéni listás jelöltek száma.

Az NVI döntése szerint emellett a főpolgármesteri és valamennyi polgármesteri szavazólapból is készített a nyomda kinagyított képet.

Az önkormányzati választásról szóló híreinket IDE kattintva tekinthetik meg.