Sok etikai eljárás indul a tanárok körében

Széles körű társadalmi és szakmai vita, egyeztetés előzte meg a pedagógusok etikai kódexének bevezetését, a 2015-ös hatálybalépés óta azonban viszonylagos csönd van körülötte. Most a jogszabályi környezet változása miatt néhány technikai módosítást eszközöltek benne, ennek apropóján lapunk utánajárt, milyen ügyekben szoktak panaszt tenni a tanítók, tanárok egymásra, és volt-e értelme a szabályok bevezetésének.

– Az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményben foglalkoztatott pedagógusokra vonatkozó normagyűjtemény a félelmek ellenére nem vált egymás feljelentgetésének eszközévé.

Az erkölcsi zsinórmérték a szakma színvonalát emeli
Fotó: Havran Zoltán

Tény viszont, hogy az eltelt idő alatt megnőtt a kódex ismertségi szintje, ami azzal jár, hogy jelentősen megnőtt az esetszám és az esetek bonyolultsága is az utóbbi időben. Ám ez nem jelenti azt, hogy elmérgesedett volna a helyzet – közölte lapunk kérdésére Fekete József, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) Országos Etikai Bizottságának elnöke.

Szavai szerint az etikai kódex nem a viszály eszköze. A munkaviszony megszüntetéséről például csak a fenntartó, illetve a munkáltató dönthet. – Ha egy pedagógust az etikai eljárás során másodfokon elmarasztalnak, akkor a legsúlyosabb esetben az illető elveszíti az NPK-ban betöltött tisztségét. A bizottság a munkaviszonyra vonatkozóan legfeljebb javaslatot tehet.

Volt már rá példa, hogy az eljárás alá vont pedagógus elveszítette vagy önként feladta az állását, de nem ez a jellemző. A pedagógusok érzékeny lelkületű emberek, és a szubjektív igazságérzet sokszor nagyon távol áll a jogtól. Néha előfordul, hogy az eljárás indítója tulajdonképpen csak egy bocsánatkérést várt – számol be a tapasztalatokról az elnök.

A szabályok szerint etikai eljárást csak a pedagógus kari tag indíthat (írásban) vagy maga a kar hivatalból. Nem lehet névtelenül panaszt tenni senkire. Első fokon a területi etikai bizottság jár el megyei szinten, ezután kerülhet az ügy az országos bizottság elé.

– A pedagógusok etikai ügyeinek első csoportját azok az eljárások alkotják, amelyekben az indítványozó úgy érzi, hogy a kollégája a gyerekek sérelmére követett el valamit. A másik nagy ügycsoport, amikor a munkatársaknak egymással van konfliktusuk.

Volt olyan, a sajtóból is ismert, extrém eset, amikor ez sajnos akár tettlegességig is fajult. A munkaköri hierarchiából is fakadhatnak konfliktusok, egy-egy munkáltatói vagy fenntartói intézkedés is generálhat problémákat – sorolta a példákat Fekete József.

Az etikai kódex sok más mellett olyan elveket és normákat rögzít, mint az önkéntes jogkövetés, a felelősség, a szakszerűség, a pártatlanság vagy az előítélet-mentesség. Kiemelt hangsúlyt helyez a személyes jó példára és az önfejlesztésre, emellett rögzíti azt is, hogy a pedagógus semmiféle erőszakot ne alkalmazzon, ne fogadjon el aránytalanul nagy ajándékot, és lehetőleg ne tanítsa a saját vagy közeli rokonainak gyermekét.

A kódex nem tiltja meg a tanároknak a politikai szerepvállalást, de leszögezi, hogy a társadalmi szervezetekben, politikai mozgalmakban kifejtett tevékenységet egyértelműen el kell különíteni a munkahelyi tevékenységtől.

Előírja továbbá azt is, hogy a pedagógus megjelenése és magatartása legyen méltó a hivatásához. – Olyan módon viselkedünk, beszélünk és öltözködünk, hogy az erősítse munkahelyünk és a köznevelés megbecsültségét – olvasható a normagyűjteményben, amely alkalmas lehet arra is, hogy helyben, „házon belül” a kollégák elintézzenek olyan konfliktusokat, amelyeket az etikai kódex híján csak peres eljárásban tudnának rendezni. Az etikai kódex így hozzájárulhat ahhoz is, hogy kevesebb bírósági ügy legyen a szakmában.

Az etikai eljárás alá vont pedagógusok lehetőséget kapnak arra, hogy képviselő járjon el helyettük, amennyiben az ügy lefolytatható az ő személyes jelenlétük nélkül is. Ha viszont valaki a szabályszerű értesítés ellenére sem jelenik meg a kitűzött tárgyaláson és képviselőt sem küld maga helyett, akkor a távollétében is elmarasztalhatják.

– A pedagógus etikai kódex megfelel a nemzetközi sztenderdeknek, szemléletében előremutató és széles körű konszenzuson alapul. Napjainkban már szerves részét képzi a pedagógus karban végzett munkának – zárta sza­vait Fekete József.