Kilencedik éve tart a tábornokper

Ahogyan az várható volt, a katonai fellebbviteli ügyész a vádlottak nagy részénél súlyosítást, a védők pedig felmentést, illetve az elmarasztaló ítéletek hatályon kívül helyezését kérték hétfőn a Fővárosi Ítélőtáblán az úgynevezett tábornokperben. A Katonai Ügyészség még 2010-ben emelt vádat tizenhét ember ellen, a Gyurcsány-kormány idején, költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt.

Fapál László (balra) másodrendű vádlott üdvözli L. István Attila elsőrendű vádlottat Fotó: Havran Zoltán

A Gyurcsány-kormány honvédségi korrupciós botrányáról szóló tábornokper megismételt másodfokú eljárása tegnap az ügyészi indítvány ismertetésével és a védők perbeszédeinek meghallgatásával vette kezdetét a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa előtt. Mint ismert, a Katonai Ügyészség még 2010-ben emelt vádat tizenhét ember ellen, költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt. A vádlottak között számos volt vezető beosztású honvédelmi minisztériumi alkalmazott és több magas rangú katonatiszt is volt. A vád lényege, hogy a terheltek olyan bűnszövetséget működtettek, amely kenőpénzeket kért és fogadott el a nagy értékű honvédelmi minisztériumi megbízásokért, és ezzel több száz millió forinttal csapolták meg az állami forrásokat.

Az ügy elsőrendű vádlottja L. István Attila egykori dandártábornok és moszkvai katonai attasé, aki a vád szerint a bűnszövetséget irányította. A másodrendű vádlott, Fapál László, a szaktárca egykori közigazgatási államtitkára, akit egy tanúvallomás alapján azzal vádoltak meg, hogy milliókat kapott a honvédségi beszerzések után a nyertes cégektől visszakért vesztegetési összegekből. A tanúvallomás szerint Fapál a kenőpénzek egy részét egy whiskys­dobozban továbbította Juhász Ferenc akkori szocialista honvédelmi miniszternek. A bíróság azonban a „whiskys­doboz” vádat nem látta bizonyíthatónak.

A legutóbbi, megismételt elsőfokú eljárásban tizenhárom vádlottat ítéltek börtönbüntetésre. Tizenegy vádlott büntetését felfüggesztették, négyet felmentettek. L. István Attila dandártábornokot, az elsőrendű vádlottat három év, O. János dandártábornokot, a tizenhatodrendű vádlottat, egyben az ügy koronatanúját, két év letöltendő börtönbüntetésre ítélték. A másodrendű vádlott Fapál Lászlót három másik társával együtt minden vád alól felmentették. Az indoklás legfontosabb eleme az volt, hogy csak olyanokat ítélnek el, akik ellen van egyéb bizonyíték is, mint O. János beismerő vallomása.

Csiha Gábor fellebbviteli ügyész a hétfői tárgyaláson öt vádlottat kivéve, minden terhelt esetében az ítélet súlyosítását kérte, illetve a felmentetteknél a bűnösség megállapítását. Az ügyész érvelése szerint a koronatanú, O. János vallomásait kirekesztették a perdöntő bizonyítékok közül, mondván, a kihallgatások során az ügyészség téves figyelmeztetést alkalmazott. O. Jánosnak történetesen mentességet ígértek a büntetés alól, ha a feljebbvalóira tesz terhelő vallomást, de ez nem illette volna meg. Az ügyész azonban kiemelte: később ezt közölték a dandártábornokkal, aki ezek után is fenntartotta a vallomását és további cselekményekről is beszámolt. Csiha Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy a másodfokú bíróság nem bírálhatja felül egy olyan bizonyíték hitelességét, amelyet első fokon már elismertek.

Fapál László (balra) másodrendű vádlott üdvözli L. István Attila elsőrendű vádlottat
Fotó: Havran Zoltán

Zamecsnik Péter, az elsőrendű vádlott ügyvédje ugyanakkor fenntartotta a fellebbezését, és arra hívta fel a figyelmet, hogy szerinte több okból hatályon kívül kell helyezni az elsőfokú ítéletet. A védő szerint a bíróság ugyanis vagy nem indokolt, vagy olyan indoklást adott, amely nem felel meg a tényeknek. Zamecsnik álláspontja szerint amelyik vádpontot csak O. János vallomása támasztja alá, azt nem lehetett figyelembe venni, a visszaosztott pénzekről pedig nincs bizonyíték, legfeljebb annyi, hogy L. István Attilának tudomása volt az ilyen esetekről. Ezekben a bűncselekményekben azonban a vádlottnak nem volt feljelentési kötelezettsége. Egyes vesztegetésekről ugyan voltak más tanúvallomások is, de ezekből helytelen következtetéseket vont le a bíróság. Az egyik állítólagosan megvesztegetett cégvezető például azt vallotta, hogy L. István Attila azt mondta neki, valaki majd kérni fog tőle egy nagyobb összeget, de azt nem bizonyították, hogy ezt a vádlott elfogadta volna. Egy másik vallomás szerint L. István Attilának átadtak pénzt egy budapesti szállodában, de azt nem tudni, mikor, pontosan hol és milyen összeget nyújthattak át az elkövetők. Az ügyvéd szerint a további vádpontokban sem állapítottak meg vesztegetésről szóló tényállást.

Kovátsits László, Fapál László védője szintén a felmentő ítélet helybenhagyását kérte védence számára. Indítványát ő is azzal magyarázta, hogy a vádirat Fapálra vonatkozó részét O. János vallomására alapozták, de nem tudtak felmutatni más, érdemi bizonyítékot. A többi vádlott jogi képviselői is felmentésért, illetve enyhítésért folyamodtak a bírósághoz.

Az ügy következő tárgyalását szerdára tűzte ki a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa.