Tovább bővülnek az Erasmus forrásai

Évről évre egyre többen – idén már 21 ezren – kapcsolódnak be hazánkból az Erasmus+ programba. A kontinens legnagyobb mobilitási programjának jövőre ismét tovább emelik a büdzséjét, így Európa-szerte több mint hárommilliárd euróból utazhatnak hallgatók, oktatók, és nagyobb hangsúly kerül az intézményi partnerségekre is. A magyar diákok havi 170–200 ezer forintos ösztöndíjai is tovább növekedhetnek.

A tavalyi ráfordításhoz képest 15 százalékkal nőtt a hallgatók és oktatók támogatása Fotó: Reuters

Még mindig Nagy-Britannia és Németország a két legnépszerűbb célország, ahová a vállalkozó kedvű magyar fiatalok kimennek tanulni az Erasmus+ program keretében. A Tempus Közalapítvány adatai szerint az idén összesen 16 milliárd forintból utaztak a hazai hallgatók és oktatók, ami 15 százalékkal meghaladja a tavalyi ráfordítást, és összesen 21 ezer résztvevő támogatására volt elég.

Jövőre még többen kapcsolódhatnak be, a legfrissebb bejelentések szerint ugyanis az Európai Unió több mint hárommilliárd eurót fektet az Erasmus+ programba, ami azt jelenti, hogy EU-szinten 12 százalékkal bővülnek a források. A mobilitási program rendkívül népszerű: csak ebben az évben többen vettek részt benne Európa-szerte, mint hazánk lakossága, év végére várhatóan a tízmilliót is el fogja érni az összlétszám.

A magyarok közül főként a felsőoktatásból utaznak (52 százalék), de egyre többen nyertek támogatást a szakképzésből (24 százalék), ezenkívül 18 százalék a köznevelésből pályázott sikeresen, és folyamatosan növekszik az érdeklődés, illetve a részvétel a felnőtt tanulók körében is (hat százalék).

A tavalyi ráfordításhoz képest 15 százalékkal nőtt a hallgatók és oktatók támogatása
Fotó: Reuters

Az egyetemi és főiskolai hallgatók 3–12 hónapot tölthetnek el külföldön tanulmányi úton, vagy pályázhatnak két hónap és egy év közötti időtartamú szakmai gyakorlatra is. A támogatási összegek a célországok megélhetési költségei alapján változnak, így például az izlandi, luxemburgi vagy dán egyetemekre utazók száz euróval többet kapnak havonta, mint azok, akik például Horvátországot, Csehországot vagy hazánkat választják.

Az idei tanévben tanulmányi részképzés esetén, célországtól függően 420, 470 vagy 520 euró jár a diákoknak, szakmai gyakorlat esetén pedig ennél is több pénzhez, havi 520, 570 vagy 620 euróhoz juthatnak.

A szociálisan rászorulók további kiegészítő támogatást is igényelhetnek, ez tanulmányi út esetén havi 200, szakmai gyakorlatnál havi 100 euró lehet. Az elérhető legmagasabb támogatás így akár havi 720 euró (240 ezer forint) körül is alakulhat, ám ha a kapott ösztöndíj nem fedezné a költségeket, a diákhitel szabad felhasználású verzióját is igénybe vehetik az érintettek.

Fontos tudni, hogy a programhoz online nyelvi támogatás is tartozik, ami annyit tesz, hogy a mobilitásuk megkezdése előtt és annak végén felmérhetik nyelvtudásukat a pályázók. Nem zár ki senkit a programból, ha az ingyenes szintfelmérő rosszul sikerül, ez csak egy pluszsegítség. Fontos az is, hogy a külföldön töltött időszak végén mindenkinek beszámolót kell készítenie a mobilitási tevékenységéről megadott szempontok szerint. Ennek elkészítéséről nem szabad megfeledkezni, mert mulasztás esetén részlegesen vagy teljes egészében visszatéríttethetik a kapott uniós támogatást.

Nemcsak a hallgatóknak érdemes egyébként a felhívásokat böngészni, az iskolák a legkülönfélébb témájú együttműködésekre, stratégiai partnerségekre igényelhetnek támogatást, közös képzésekre, fejlesztésekre kaphatnak pénzt, sőt még szakpolitikai reformok bevezetésére is pályázhatnak.

Sport- és ifjúsági pályázatokat legközelebb jövő februárban lehet beadni, iskolai és óvodai partnerségek esetén 2020 márciusában jár le a jelentkezési határidő. A felsőoktatási és szakképzési mobilitások pályáztatási eljárása intézményenként eltérő, ezekről helyben kell érdeklődni. Az Erasmus+ részletes pályázati útmutatója letölthető a Tempus Közalapítvány honlapjáról.