A V4 politikailag és gazdaságilag is a legerősebb magja az együttműködésnek

A Hír TV Magyarország élőben című műsorának Berzi Gergely, külpolitikai elemző és Szajlai Csaba, a Figyelő főszerkesztő-helyettese volt a vendége.

A magyarok nem akarnak Európa második vonalába tartozni, ezt Orbán Viktor mondta a temesvári forradalom kitörésének 30. évfordulóján. A miniszterelnök az erdélyi városban szövetséget ajánlott a környező országoknak, azzal a céllal, hogy egy új Közép-Európa épüljön, amely a világ egyik legsikeresebb és legversenyképesebb térsége lehet – vezette fel a témát Velkovics Vilmos, műsorvezető.

Mi készen állunk, hogy a szomszédainkkal együtt, Romániát is ideértve, felépítsünk egy új Közép-Európát, olyan Közép-Európát, amely nem csak beszállítója a nyugat-európai gazdaságoknak, hanem a világ egyik legsikeresebb és legversenyképesebb térsége is. Ahol a városainkat autópályák és gyorsvasutak kötik össze, ahol mindenkinek van munkája, ahová visszatérnek a munkásaink és ahol az okoz majd fejtörést, hogy mit kezdjünk a Nyugat-Európából jelentkező munkavállalókkal – mondta Orbán Viktor, miniszterelnök a temesvári forradalom kitörésének 30. évfordulóján rendezett gálaesten.

Ez a beszéd a temesvári forradalom 30.évfordulóján hangzott el, azóta sajtóhírek szerint kitűzték azt a bírósági tárgyalást, amely arról szól, hogy Tőkés Lászlótól visszavonják-e kitüntetését, ez nem a bizalom jele. Önök szerint vannak olyan állapotban a magyar-román kapcsolatok, hogy tényleg évtizedekre előre lehessen tervezni? – reflektált az eseményekre Velkovics Vilmos.

Jogos a felvetés, az tény, hogy a környező országokat megnézve talán Romániával a legnehezebb az együttműködés.

Ukrajna egy külön kérdés, az ország méretéből és geopolitikai helyzetéből fakadóan nem is reális, hogy ennek a közép-európai gazdasági térségnek a részese legyen, de Romániánál ez felmerülhet, de kétségtelen, hogy a V4 együttműködés politikai és gazdasági értelemben is a legerősebb magja ennek a közép-európai együttműködésnek, de mondjuk Szerbiával sokkal kedvezőbbek a kapcsolatok és ott a magyar kisebbség helyzete is sokkal előrébb tart –mondta Berzi Gergely, külpolitikai elemző.

Nagyon erős egyébként a gazdasági vonala, ha pusztán a számokat nézzük. Románia az elmúlt években nagyon szép gazdasági teljesítményt tudott mutatni, most van abban a szituációban, hogy a túlfűtöttség jelei uralkodnak a gazdaságon, ugyanakkor nagyon fontos exportpartnerünk és Orbán Viktor miniszterelnök által idén januárban meghirdetett kifektetéses stratégia, tehát tőkeexport terén is Románia célpiaca Magyarországnak, több mint húszmilliós lélekszámú országról beszélünk, ahol olyan cégek vannak kint, mint a MOL vagy a Fornetti. Másfelől, ha rápillantunk az ország külkereskedelmi partnereinek rangsorára, Románia 3-4. helyre küzdötte fel magát, tehát számunkra egy nagyon fontos célpiacról van szó. Számunkra azért is nagyon fontos a közelség, amiről a miniszterelnök beszélt, ha félretesszük a politikát, mert belátható célországról van szó, természetes földrajzi partnerről van szó, sok mindenben közösek kelet-közép-európai vonások és a V4-el együtt ez már egy hatvanmilliós piac, ráadásul ez a kelet-közép-európai térség pörgeti Európa gazdaságát és elképesztően ívelnek fölfelé a fogyasztási költések is – mondta Szajlai Csaba, a Figyelő főszerkesztő-helyettese.

A teljes tartalom IDE kattintva érhető el.