Darák Péter: Az elmúlt nyolc év egyik sikertörténete a joggyakorlat-elemzés

Hosszú idő után nyugvópontra jutnak a Kúriát érintő jogalkotási kérdések – mondta kedd délelőtti sajtótájékoztatóján Darák Péter, a Kúria elnöke. A legfőbb bírói fórum vezetője kiemelte, hogy a joggyakorlat-elemzések igen sikeresek voltak az elmúlt időszakban, egyes javaslatokat a jogalkotók is beemeltek a jogszabály-tervezetekbe.

– Az elmúlt nyolc évben a Kúria tevékenységének egyik sikertörténete volt a joggyakorlat-elemzés – emelte ki Darák Péter, a Kúria elnöke egy kedd délelőtti sajtótájékoztató keretében, ahol az intézményvezető számot adott a Kúria idei, második féléves tevékenységéről újságírók előtt. Darák szerint elérkeztek ahhoz a ponthoz, ahol a joggyakorlat-elemzés egységes módszertanát is ki kell alakítani. – Ennek érdekében már végeztünk tudományos háttérmunkát és a jövőben egy külön csoport foglalkozik a Kúrián azzal, hogy az eddig lefolytatott joggyakorlat-elemzések módszertani kérdéseit áttekintse és összegezze – mondta Darák Péter.

– A bírák érdekeltek abban, hogy a Kúria alkotmányjogi helyzete megerősödjön, és ha ehhez a jogalkotó megfelelő és hatékony eszközöket talál, úgy az találkozni fog a jogkereső közönség érdekeivel is – mondta a legfőbb bírói fórum vezetője, aki úgy értékelt, hogy 2019 a visszajelzések éve volt számukra. – Hosszú idő után nyugvópontra jutnak az igazgatási szervezetet és a Kúriát érintő jogalkotási kérdések – említette Darák Péter, példaként pedig a közigazgatási bíráskodás helyzetének rendezését, illetve azt a parlament előtt lévő törvényjavaslatot hozta fel, amely a Kúria szervezetét és az igazságszolgáltatásban betöltött szerepét kívánja megerősíteni. A Kúriának a jövőben is kiemelt szerepe lesz az alkotmányos berendezkedés fenntartásában – szögezte le az elnök, hozzátéve: a törvényi változások felértékelik a Kúria abbéli szerepét, hogy megőrizze az igazságszolgáltatás stabilitását.

A Kúria elnöke hangsúlyozta, hogy a jövőben a joggyakorlat-elemzések állandó részévé kell válnia a visszajelzésnek, amelyből a jogalkotó következtetéseket tud levonni arról, hogy eredeti elképzelése mennyire valósult meg a gyakorlatban. Darák Péter kifejtette, hogy a bírók számára létrehozott kúriai internetes adatbázis és az Országgyűlés Hivatala által közzétett anonimizált adatbázis – amelynek fejlesztése jelenleg is zajlik – előremutató módon fog hatni a szakmai közönségre.

– Többéves törekvés, hogy a Kúria határozatai legyenek áttekinthetőek, megszerkesztettek, indokaink legyenek világosak és meggyőzőek és arról is adjanak számot, hogy az adott döntés hogyan illeszkedik bele a büntetőjogi gyakorlatba. Ezen a téren még van előrelépési lehetőség – ismerte el az elnök.

Kónya István, a Kúria elnökhelyettese a 3/2019-es jogegységi határozat jelentőségét hangsúlyozta, amely a büntetőkollégium indítványa nyomán született meg. – Bűncselekmény elkövetésére irányuló szándék felhívás nélküli kinyilvánítása is alkalmas lehet bűncselekmény megállapítására – idézte a határozat tartalmát az elnökhelyettes. Hozzátette: az erőszakot kilátásba helyező gondolatközlés megvalósíthatja például az emberölés előkészületét, a terrorcselekmény előkészületét, de akár a közveszély okozásának előkészületét is.

– A jogszabály-változások másfél éves folyamatra tesznek pontot és lezárják a közigazgatási bíráskodás szervezetével kapcsolatos kérdéseket – mondta Kalas Tibor, a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának vezetője. – A bírák szempontjából az igazgatási bíráskodásban a fegyveregyenlőség elve érvényesül – emelte ki annak kapcsán, hogy a parlament előtt álló törvénycsomag elfogadása esetén a közhatalmi szervek is lehetőséget kapnának arra, hogy alkotmányjogi panaszt terjeszthessenek elő.

Tánczos Rita, a közigazgatás és munkaügyi kollégium munkaügyi szakágának igazgatási feladatokkal megbízott bírája a joggyakorlat-elemzés sikereiről szólva kiemelte, hogy a Kúria javasolta a versenytilalmi megállapodás írásba foglalásának kötelezettségét, amelyet a jogalkotó beemelt a parlament előtti törvénycsomagba.

Orosz Árpád, a polgári kollégium tanácselnöke azt emelte ki, hogy a Kúria egyik joggyakorlat-elemző csoportja a keresetlevelek befogadásának, illetve visszautasításának gyakorlatát vizsgálta. Határozatuk szerint ha a keresetlevél elutasítása ellen benyújtott fellebbezés alapos, a másodfokú bíróság nem új eljárást ír elő, hanem mellőzi a kereset visszautasítását és megváltoztatja az elsőfokú végzést, vagyis meg kell kezdeni az ügy érdemi vizsgálatát. Orosz szerint ezzel erősödik a másodfokú bíróságok szerepe. A polgári kollégium tanácselnöke kifejtette, hogy a döntésre azért volt szükség, mert az új polgári perrendtartás bevezetése után a bíróságok számos keresetlevelet visszautasítottak formai hibára hivatkozva.

Simonné Gombos Katalin, a polgári kollégium szóvivője kiemelte, hogy az Európai Unió Bírósága előtt is megerősítést nyert a Kúria által folytatott joggyakorlat helyessége és iránya a devizahiteles perekben. Hangsúlyozta: a Kúria csak azokban az ügyekben tud véleményt nyilvánítani, amelyek a felülvizsgálati eljárásban ezt lehetővé teszik. Hozzátette: nagyon sok jogerős határozat nem tud a Kúria elé kerülni, mert ezekben az ügyekben a régi polgári perrendtartás 3 millió forintos értékhatárt megszabó rendelkezései kizárják ezt.

Székely Ákos, a büntető kollégium vezetője két konkrét esetet említett, amelyekben a megállapított kerítés, illetve kényszermunka bűncselekményekkel szemben felmerülhetett volna a súlyosabb büntetéssel fenyegető emberkereskedelem is, ezért ezekben az ügyekben új eljárást írt elő a Kúria. Hozzátette: az emberkereskedelem fogalmának helyes értelmezése érdekében várhatóan létrehoznak egy bírákból és ügyészekből álló munkacsoportot, ahogy azt korábban tették más bűncselekménytípusok, például a pénzmosás esetében is.