Felméréssel kezdte a főváros a dugódíj előkészítését

Megkezdődtek a dugódíj bevezetésével kapcsolatos felmérések. A Magyar Nemzet értesülései szerint a GKI Gazdaságkutató Zrt. vállalkozókhoz eljuttatott kérdőíve nagyrészt a behajtási díjjal és a dízelüzemű gépjárművekkel foglalkozik. A főváros elkötelezett az autósokat sújtó teher bevezetése mellett, azonban a kormány nem támogatja Demszky Gábor ígéretének a valóra váltását.

A behajtási díj és a dízeljárművek kitiltása a cégek működésére is komoly hatással lenne Fotó: Kurucz Árpád

A GKI szokásos, vállalkozásoknak kiküldött kérdőíve döntően a behajtási díjjal és a dízelüzemű gépjárművekkel kapcsolatos kérdéseket tartalmaz – értesült a Magyar Nemzet.

Lapunk forrása szerint ilyen jellegű kérdéseket korábban nem kapott a kutatóintézettől. A felmérés készítői többek között arra is kíváncsiak, hogy mi a vállalkozó véleménye a dízelüzemű járművekre bevezetendő dugódíjról, hány darab benzines, illetve dízelüzemű járművet használ, milyen üzemű gépjárművet és mennyit terveznek venni a jövőben.

Megkerestük az ügyben a GKI-t és a főpolgármesteri hivatalt is, hogy valóban rendelt-e a főváros a gazdaságkutató cégtől felmérést a behajtási díj és a dízelüzemű járművek tárgyában, és mennyibe kerül a kutatás, de lapzártánkig egyik helyről sem kaptunk választ. A főpolgármesteri hivatal némasága azért is furcsa, mert eddig minden esetben válaszoltak a kérdéseinkre vagy jelezték, hogy hova forduljunk az adott ügyben, ha nem ők az illetékesek.

A behajtási díj és a dízeljárművek kitiltása a cégek működésére is komoly hatással lenne
Fotó: Kurucz Árpád

Budapesten az új, ellenzéki többségű Fővárosi Közgyűlés a november 5-i alakuló ülésén Karácsony Gergely (Párbeszéd) főpolgármester javaslatára klímavészhelyzetet hirdetett, de konkrét intézkedések azóta nem történtek, helyzetfelmérést pedig csak 2020-ra ígértek.

Múlt héten azonban Kerpel-Fronius Gábor (Momentum Mozgalom) főpolgármester-helyettes a Napi.hu Smart City Fórumán bejelentette, hogy a főváros klíma- és szmoghelyzetének enyhítése érdekében gőzerővel folyik a tervezése annak, hogy „kiszabadítsák az autók bilincséből a Duna-partot”. A főpolgármester arra utalt, hogy az új városvezetés tervei szerint először hétvégenként, majd teljesen megszüntetnék a gépjárműforgalmat a budai és pesti alsó rakpartokon, ami a főváros észak–déli irányú főközlekedési útvonala.

Ami a dugódíj néven elhíresült behajtási díjat illeti, azt csak az Országgyűlés többségének jóváhagyásával vezetheti be a főváros, amit a kormány nem támogat. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón is emlékeztetett, hogy Demszky Gábor korábbi főpolgármester 2009-ben a 4-es metró uniós finanszírozása érdekében vállalt önként kötelezettséget a behajtási díj belátható időn belüli bevezetésére.

A tárcavezető megjegyezte: ha érkezik a fővárostól olyan kérés, hogy segítsen arról tárgyalni, hogy az Európai Unió mentse fel Magyarországot ezen kötelezettség alól, akkor erre a kormány készen áll. Gulyás szerint ugyanakkor a főváros nem fogalmazott meg ilyen kérést, hanem azt jelezte: szeretnék bevezetni a dugódíjat. Heltai László, az LMP budapesti elnöke két hete jelentette be, hogy pártja kezdeményezi az Országgyűlésben a dugódíj települési szintű bevezetését jelenleg akadályozó törvényi háttér módosítását.

Az ellenzéki politikus szerint minden segítséget meg kell adni a főpolgármesternek a dugódíj minél előbbi bevezetéséhez, mivel az csökkentené a légszennyezettséget, a dugókat, valamint forrást és teret adna a gyalogos- és kerékpáros-közlekedésnek.

A Világgazdaság felmérése szerint, ha a Fővárosi Közgyűlés úgy döntene, hogy bizonyos zónákból kitiltja a dízelüzemű személyautókat, az a Budapesten közlekedő – elsősorban helyi és agglomerációs – autós társadalomnak mintegy 30 százalékát érintené. A gazdasági napilap szerint a Budapesten és Pest megyében tavaly nyilvántartott majdnem 1,2 millió személyautóból akár 373 ezer dízeles is a tilalom alá esne, ha a rendelet már most érvényben lenne.