Tíz éve kullognak a Fidesz–KDNP után

Egymás után cáfolt rá az élet az ellenzék áttörését jósoló előrejelzésekre, hiszen a Fidesz–KDNP nyerte a legutóbbi három országos választást, ráadásul – a legnagyobb közvélemény-kutatók mérései szerint – a kormánypártok támogatottsága továbbra is stabilan ötven százalék feletti a biztos szavazók körében. A DK és a Momentum időközben középpárttá erősödött, ugyanakkor a Jobbik és az MSZP jelentősen gyengült, így az ellenzéki „torta” nem lett nagyobb, csak a felosztása változott.

Neki ez a harc lett a végső – Szanyi Tibor a 2019-es EP-választás eredményváróján Fotó: Teknős Miklós

Annak ellenére, hogy az ellenzéki oldalon történtek jelentős átrendeződések, a nagyrészt balliberális alakulatok továbbra is ugyanakkora tortán osztoznak, nem voltak képesek a bizonytalan, erős pártpreferenciával nem rendelkező szavazók nagyobb csoportjait megszólítani. A legfontosabb változás, hogy a Demokratikus Koalíció és a parlamenti mandátummal még nem rendelkező Momentum Mozgalom középpárttá nőttek. Mindkét párt esetében az EP-választás volt a vízválasztó – a Gyurcsány-párt négy, a Momentum kettő mandátumot szerzett –, s azóta is őrzik a legerősebb ellenzéki párt státusát. Ezt alátámasztják a legfrissebb közvélemény-kutatások, hiszen mind a négy intézet legutóbbi felmérése szerint a két alakulat támogatottsága két számjegyű a biztos szavazók körében.

Neki ez a harc lett a végső – Szanyi Tibor a 2019-es EP-választás eredményváróján
Fotó: Teknős Miklós

Ezzel párhuzamosan az ellenzék korábban legerősebb pártjai, a Jobbik és az MSZP nemcsak elvesztették meghatározó pozíciójukat, hanem látványosan sodródtak a végelgyengülés felé, így az ellenzéki oldal politikai súlya összességében nem változott. A fordulópont e két párt esetében is az EP-választás volt: a szocialisták és a Jobbik is mindössze egyetlen képviselőt delegálhattak a strasbourgi székhelyű testületbe. Ez jelentős visszaesés, hiszen öt évvel ezelőtt a Jobbik kétszer, az MSZP pedig háromszor ennyi EP-mandátumot szerzett. Az utóbbi párt ráadásul az ­uniós csatlakozásunkat követő első EP-választáson – még kormányon – kilenc képviselőjét küldhette ki az Európai Parlamentbe.

A jelenlegi parlamenti pártok közül az LMP népszerűsége kopott meg leginkább a vizsgált időszakban. Bár tavaly április óta nyolc honatyával képviseltethetik magukat a parlamenti patkóban, az EP-választáson már nem nyertek mandátumot, s az önkormányzati választáson is rendkívül rosszul szerepeltek. Külön érdekesség, hogy a négy közvélemény-kutató legutóbbi mérései szerint két-három százalékos a támogatottsága a belső válságoktól sújtott alakulatnak, s ezek alapján még a Jobbikból tavaly kiszakadt Mi Hazánk Mozgalom is megelőzi őket, hiszen Toroczkai László radikális alakulatát mindegyik intézet három százalékon mérte az év végén.

Figyelemre méltó jelenség, hogy több ellenzéki párt identitásválságba került az utóbbi időben. Míg a Jobbik esetében a Vona Gábor egykori pártelnök nevével fémjelzett néppártosodás – ami gyakorlatilag balra tolódást jelentett – okolható a szavazói tábor zsugorodásáért, az LMP pedig a már említett belső harcok miatt nem volt képes tisztázni ideológiai irányultságát, s világos programot kínálni a választóknak. Az MSZP erélytelen vezetése szintén előrejelzi a párt eljellegtelenedését, ezek a fejlemények pedig ideiglenesen megkönnyítették Gyurcsány Ferenc számára, hogy a legközpontosítottabb ellenzéki párt, a DK elnökeként valós támogatottságát meghaladó szeletet hasítson ki a hatalom tortájából.

A Momentum esetében pedig kérdés, hogy a jövőben képesek lesznek-e megfelelni a velük szemben támasztott, felfokozott várakozásoknak.