Csodás, nem? A sikeres gazdaságpolitika, ami Matolcsy nevéhez fűződik, s amely az országot fejlődő pályára, illetve talpra állította és sikeressé tette, mit sem számít. Tehát a tények mind-mind az elnök mellett szólnak, de mit mond erre valójában Kovács? Um so schlimmer für die Tatsachen – azaz, ahogyan Fichte német filozófus mondta annak idején, annál rosszabb a tényeknek...
De hát, ahogyan Pelikán elvtárs lánya mondta a kivégzésére váró Pelikánnak A tanúban, „a statuálás a fontos, apuka”. A mi régi jó nemzetietlen-kozmopolita szabad demokrata gyökerű liberálisainknak a statuálás a fontos: Matolcsy György nemzeti, konzervatív és jobboldali, és még sikeres is, tehát fasiszta. S hogy ha nem akad egyetlen bizonyíték sem erre? Akkor találunk, elvtársak! Ha nincs más megoldás, akkor hivatkozunk egy távoli rokonra, s minden meg van oldva. Állítás fajelméleti alapon (közös származás) bizonyítva: az elnök fasiszta.
Ez már önmagában undorító, de talán még ennél is rosszabb az a kulturális rasszizmus, ami a szavaiból árad: „Nem tartottam fontos közgazdásznak”, „...az elméletben örök szélhámos”, „el kellett volna intéznem az egészet (mármint Matolcsy György értékelését – F. T.) Király Júlia bonmot-jával, miszerint unortodox az, aki nem olvassa a tankönyveket.”
Jaj, istenem.
Milyen tankönyveket, Kovács úr? A neoliberális, ortodox tankönyveket, ugye? Mert más tankönyvek nincsenek, csak azok a közgazdasági tankönyvek, amiket önök annak tartanak? Mert más irányzat nincs is, csak a neoliberális, s aki mégis mást gondol, az már egy senki? Matolcsy György önmagában több mint tíz kötetet írt és számos szaktanulmányt, publicisztikát, a könyveiből tanítanak az egyetemeken. De ugye ez mit sem számít...
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!