A magyar idegtudósok a világ egyik legfontosabb lapjában, a Science-ben tavaly több alkalommal publikáltak. Októberben Acsády László – és a vendégkutató Mátyás Ferenc – révén jelent meg közlemény. Novemberi hír volt, hogy hazai kutatók olyan sejtcsoportot találtak az agyban, amely kulcsszerepet játszik a negatív tapasztalatok feldolgozásában. Az egyik szerző, Nyiri Gábor kétszer írt a lapba. Kutatótársaival májusban arról számolt be, hogy az emlékek kialakulásában alapvető szerepet játszó idegpályát találtak kísérleti egerek agyában, ami a memória rögzülésének megértésében hozhat tudományos áttörést. Decemberi bejelentés volt, hogy Dénes Ádám és munkatársai új kapcsolatot tártak fel az idegsejtek és az agy fő immunsejtjei között. Ez a kapcsolat segíthet a sérült idegsejtek megmentésében és akár teljesen új terápiás irányokat nyithat a stroke-ban és más idegrendszeri betegségekben.
Azon is sokan agyalnak, hogy mi lesz, ha kimerülnek a nyersanyagkészletek. Mind többen gondolják úgy, hogy a tengerfenéken kell keresni újabb lelőhelyek után – példa erre a kobalt. A fém napjaink egyik legfontosabb alapanyaga, hiszen nélküle jóval nehezebb és költségesebb lenne az elektronikai eszközök, mobiltelefonok, számítógépek gyártása, az elektromos autók akkumulátorainak előállítása. A fém hatvan százaléka Kongóból érkezik, olyan országból, ahol gyakran kiskorúakat dolgoztatnak a bányákban. (2019 decemberében a hírek élén szerepelt, hogy 14 kongói szülő az USA-ban pert indított a legnagyobb technológiai cégek ellen a bányákban dolgoztatott gyerekeik halála vagy maradandó sérülése miatt.) A kobalt iránti kereslet az elmúlt öt évben megháromszorozódott, és a felfutás üteme továbbra is dinamikus. Tavaly Spanyolország déli részén, Malaga partjainál különleges, mélytengeri bányászatra alkalmas gép prototípusát mutatták be – ha sikerrel járnak a mérnökök, új korszak kezdődhet a fémek bányászatában.
A csernobili atomerőmű 1986-os robbanása a tájat óriási, szennyezett laboratóriummá változtatta, ahol évtizedek óta több száz tudós dolgozik azon, hogy csökkentse a károkat és figyelje, hogy miként újul meg a katasztrófa után a környezet. Az üzem körül kétezer négyzetkilométeres zárt zónát hoztak létre, azonban egyes helyeken annyira visszaesett a sugárzás mértéke, hogy többen sürgették a zóna kiterjedésének újragondolását. Ebbe a sorba illeszkedik az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij tavaly nyári rendelete, amely szerint „zöldfolyosót” létesítenek a csernobili övezetben, hogy mindenki zavartalanul látogathassa a területet. Az ukrán államfő azt ígérte, kinyitják a tiltott zónát a látogatók és a kutatók előtt.