időjárás 2°C Rajmund, Zelma 2022. January 23.
logo

Ambiciózus célok árnyoldalakkal

Ötvös Zoltán
2020.01.02. 14:26

Az elmúlt év a tudományban számos kiemelkedő eredményt hozott – az agykutatásban, a fizikában érdemi magyar részvétellel. Megannyi izgalmas felismerésről számoltunk be ezeken a hasábokon. Néhány jellemző történet következik most 2019-ből.

A magyar idegtudósok a világ egyik legfontosabb lapjában, a Science-ben tavaly több alkalommal publikáltak. Októberben Acsády László – és a vendégkutató Mátyás Ferenc – révén jelent meg közlemény. Novemberi hír volt, hogy hazai kutatók olyan sejtcsoportot találtak az agyban, amely kulcsszerepet játszik a negatív tapasztalatok feldolgozásában. Az egyik szerző, Nyiri Gábor kétszer írt a lapba. Kutatótársaival májusban arról számolt be, hogy az emlékek kialakulásában alapvető szerepet játszó idegpályát találtak kísérleti egerek agyában, ami a memória rögzülésének megértésében hozhat tudományos áttörést. Decemberi bejelentés volt, hogy Dénes Ádám és munkatársai új kapcsolatot tártak fel az idegsejtek és az agy fő immunsejtjei között. Ez a kapcsolat segíthet a sérült idegsejtek megmentésében és akár teljesen új terápiás irányokat nyithat a stroke-ban és más idegrendszeri betegségekben.

Azon is sokan agyalnak, hogy mi lesz, ha kimerülnek a nyersanyagkészletek. Mind többen gondolják úgy, hogy a tengerfenéken kell keresni újabb lelőhelyek után – példa erre a kobalt. A fém nap­jaink egyik legfontosabb alapanyaga, hiszen nélküle jóval nehezebb és költségesebb lenne az elektronikai eszközök, mobiltelefonok, számítógépek gyártása, az elektromos autók akkumulátorai­nak előállítása. A fém hatvan százaléka Kongóból érkezik, olyan országból, ahol gyakran kiskorúakat dolgoztatnak a bányákban. (2019 decemberében a hírek élén szerepelt, hogy 14 kongói szülő az USA-ban pert indított a legnagyobb technológiai cégek ellen a bányákban dolgoztatott gyerekeik halála vagy maradandó sérülése miatt.) A kobalt iránti kereslet az elmúlt öt évben megháromszorozódott, és a felfutás üteme továbbra is dinamikus. Tavaly Spanyolország déli részén, Malaga partjainál különleges, mélytengeri bányászatra alkalmas ​​gép prototípusát mutatták be – ha sikerrel járnak a mérnökök, új korszak kezdődhet a fémek bányászatában.

A csernobili atomerőmű 1986-os robbanása a tájat óriási, szennyezett laboratóriummá változtatta, ahol évtizedek óta több száz tudós dolgozik azon, hogy csökkentse a károkat és figyelje, hogy miként újul meg a katasztrófa után a környezet. Az üzem körül kétezer négyzetkilométeres zárt zónát hoztak létre, azonban egyes helyeken annyira visszaesett a sugárzás mértéke, hogy többen sürgették a zóna kiterjedésének újragondolását. Ebbe a sorba illeszkedik az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij tavaly nyári rendelete, amely szerint „zöldfolyosót” létesítenek a csernobili övezetben, hogy mindenki zavartalanul látogathassa a területet. Az ukrán államfő azt ígérte, kinyitják a tiltott zónát a látogatók és a kutatók előtt.

Akár tiltott zónaként is beszélhettünk volna a Holdról, hiszen 1972 óta nem járt a felszínén ember, miközben erre – a pénzen kívül – minden feltétel adott volt. A Fehér Ház tavaly jelentette be, hogy 2024-ben amerikai űrhajósok tapossák majd égi kísérőnk porát – köztük az első nő. Az űrhajósokat majdan szállító Orion űrkapszula hasonlít az első holdra szálláskor használt Apollókhoz, de a benne lévő technológia az 1960-as években elképzelhetetlen volt. A Hold körüli keringésre tervezett űrállomáson, a Gateway-en a Hold felé tartó űrhajósok megszakíthatják útjukat. Lehet, hogy a tervekből nem lesz semmi, mert egyre több hír szól arról, hogy a képviselők és szenátorok körében terjed az a nézet, hogy olcsóbb, biztonságosabb és észszerűbb lenne visszatérni a holdra szállás 2028-as céldátumához.

A csernobili atomerőmű területén maradtak tiltott zónák
Fotó: Reuters

A múlt év egyik negatív szenzáció­ja volt, hogy a valaha mért legmelegebb júliust hozta el. Abban a hónapban arról írt a BBC, hogy a következő másfél év kulcsfontosságú időszak az éghajlatváltozás terén. Azóta eltelt közel hat hónap, lezajlott a madridi klímakonferencia, de az ott született kompromisszumok tovább odázzák az érdemi intézkedéseket. Az éghajlatváltozással foglalkozó szakemberek körében mind erősebb a meggyőződés, hogy 2020 az utolsó esély arra, hogy megoldást találjunk az éghajlatváltozás veszélyes hatásaira. (Az ENSZ idén novemberi glasgow-i klímakonferenciája kulcsfontosságú találkozó lehet.)

A változások oka a légkörbe kerülő irdatlan mennyiségű szén-dioxid, ami a szén, a kőolaj és földgáz elégetéséből származik. A fára ugyan megújuló forrásként tekintünk, de ha több kap lángra, mint amennyivel egy év alatt gyarapodik a világ faállománya, ezen az úton is növekszik az üvegházhatású gázok mennyisége. A fákat pusztító államok sorában Brazíliát szokás elrettentő példaként említeni, miközben Madagaszkár vezeti az erdőirtás listáját. 2017-ben félmillió hektárnyi esőerdőt vágtak ki, ami nagyjából félmillió futballpályával egyenlő. Ennyivel csökkent a gazdag, változatos esőerdők mennyisége – ahonnan nemcsak a fák tűnnek el, hanem a korábban ott élő értékes fajok is. Madagaszkáron 90 százalékkal csökkent a főemlős-populáció, a fajok több mint háromnegyede veszélyeztetetté vált és néhány éven belül kipusztulhat.

A mögöttünk hagyott év a tudomány és a tudománypolitika számára fontos üzenettel búcsúzott. Lapunkban is több alkalommal beszámoltunk a kínai Ho Csian-kuj biofizikus kísérletéről. Ő az, akinek kutatásai nyomán génszerkesztett ikrek – Lula és Nana – születtek 2018 végén. A kínai kutató akkor azt állította, azzal, hogy az ikrek génjeit még embrióállapotukban módosították, ellenállók lesznek a HIV-vírussal szemben.

A kínai Frankensteinként emlegetett kutatót három év börtönre és hárommillió jüanos (127 millió forint) pénzbírságra ítélték – jelentette az MTI. Egyebek mellett azért, mert a sencseni tudós és társai hamis etikai vizsgálati papírokkal toboroztak önkénteseket a kutatáshoz. Az ikerpáron kívül még egy génszerkesztett baba látott napvilágot az illegális eljárás nyomán. Az ítélet szerint Ho Csian-kuj és a kutatásban közreműködő két másik szakértő szándékosan megszegte Kína előírásait, etikai irányelveit.

A kutatás valamennyi résztvevőjét örökre eltiltották minden hasonló munkavégzéstől.