Ambiciózus célok árnyoldalakkal

Az elmúlt év a tudományban számos kiemelkedő eredményt hozott – az agykutatásban, a fizikában érdemi magyar részvétellel. Megannyi izgalmas felismerésről számoltunk be ezeken a hasábokon. Néhány jellemző történet következik most 2019-ből.

Akár tiltott zónaként is beszélhettünk volna a Holdról, hiszen 1972 óta nem járt a felszínén ember, miközben erre – a pénzen kívül – minden feltétel adott volt. A Fehér Ház tavaly jelentette be, hogy 2024-ben amerikai űrhajósok tapossák majd égi kísérőnk porát – köztük az első nő. Az űrhajósokat majdan szállító Orion űrkapszula hasonlít az első holdra szálláskor használt Apollókhoz, de a benne lévő technológia az 1960-as években elképzelhetetlen volt. A Hold körüli keringésre tervezett űrállomáson, a Gateway-en a Hold felé tartó űrhajósok megszakíthatják útjukat. Lehet, hogy a tervekből nem lesz semmi, mert egyre több hír szól arról, hogy a képviselők és szenátorok körében terjed az a nézet, hogy olcsóbb, biztonságosabb és észszerűbb lenne visszatérni a holdra szállás 2028-as céldátumához.

A csernobili atomerőmű területén maradtak tiltott zónák
Fotó: Reuters

A múlt év egyik negatív szenzáció­ja volt, hogy a valaha mért legmelegebb júliust hozta el. Abban a hónapban arról írt a BBC, hogy a következő másfél év kulcsfontosságú időszak az éghajlatváltozás terén. Azóta eltelt közel hat hónap, lezajlott a madridi klímakonferencia, de az ott született kompromisszumok tovább odázzák az érdemi intézkedéseket. Az éghajlatváltozással foglalkozó szakemberek körében mind erősebb a meggyőződés, hogy 2020 az utolsó esély arra, hogy megoldást találjunk az éghajlatváltozás veszélyes hatásaira. (Az ENSZ idén novemberi glasgow-i klímakonferenciája kulcsfontosságú találkozó lehet.)

A változások oka a légkörbe kerülő irdatlan mennyiségű szén-dioxid, ami a szén, a kőolaj és földgáz elégetéséből származik. A fára ugyan megújuló forrásként tekintünk, de ha több kap lángra, mint amennyivel egy év alatt gyarapodik a világ faállománya, ezen az úton is növekszik az üvegházhatású gázok mennyisége. A fákat pusztító államok sorában Brazíliát szokás elrettentő példaként említeni, miközben Madagaszkár vezeti az erdőirtás listáját. 2017-ben félmillió hektárnyi esőerdőt vágtak ki, ami nagyjából félmillió futballpályával egyenlő. Ennyivel csökkent a gazdag, változatos esőerdők mennyisége – ahonnan nemcsak a fák tűnnek el, hanem a korábban ott élő értékes fajok is. Madagaszkáron 90 százalékkal csökkent a főemlős-populáció, a fajok több mint háromnegyede veszélyeztetetté vált és néhány éven belül kipusztulhat.

A mögöttünk hagyott év a tudomány és a tudománypolitika számára fontos üzenettel búcsúzott. Lapunkban is több alkalommal beszámoltunk a kínai Ho Csian-kuj biofizikus kísérletéről. Ő az, akinek kutatásai nyomán génszerkesztett ikrek – Lula és Nana – születtek 2018 végén. A kínai kutató akkor azt állította, azzal, hogy az ikrek génjeit még embrióállapotukban módosították, ellenállók lesznek a HIV-vírussal szemben.

A kínai Frankensteinként emlegetett kutatót három év börtönre és hárommillió jüanos (127 millió forint) pénzbírságra ítélték – jelentette az MTI. Egyebek mellett azért, mert a sencseni tudós és társai hamis etikai vizsgálati papírokkal toboroztak önkénteseket a kutatáshoz. Az ikerpáron kívül még egy génszerkesztett baba látott napvilágot az illegális eljárás nyomán. Az ítélet szerint Ho Csian-kuj és a kutatásban közreműködő két másik szakértő szándékosan megszegte Kína előírásait, etikai irányelveit.

A kutatás valamennyi résztvevőjét örökre eltiltották minden hasonló munkavégzéstől.