Karácsonyék a CT-s forrásokra pályáznak

A kerületekhez tartozó járóbeteg-ellátás fejlesztését szolgáló ötvenmilliárd forintos kormányzati forrás elosztásába Karácsony Gergely is bele akar szólni. Budapest ellenzéki főpolgármesterének Facebook-bejegyzése arra utal, hogy a városrészek nem lakosságarányosan részesülnek majd az Egészséges Budapest program pluszpénzeiből.

A főpolgármester nem csak a rendelőkre költené a pénzt Fotó: Havran Zoltán

„A 2020-as év azzal kezdődik majd számunkra, hogy a pénz (a járóbeteg-ellátás fejlesztésére szolgáló 50 milliárd forint – a szerk.) okos és felelős felhasználására a kerületekkel közösen dolgozzuk ki a javaslatainkat” – üdvözölte Karácsony Gergely december végi Facebook-bejegyzésében a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatot, ami a Fővárosi Közgyűlésnek az atlétikai vb megrendezésével összefüggő kéréseinek, javaslatainak végrehajtásáról szól. A Párbeszéd főpolgármestere azt is megjegyezte, hogy „a választási ígéreteimmel összhangban minden kerületben lesz elérhető CT és más diagnosztikai eszköz, az öt év alatt erre elkölthető 50 milliárdból radikálisan fogjuk tudni csökkenteni a várólistákat”. A közösségi oldalon tett bejegyzés szerint a főváros ellenzéki vezetője hatáskörén túlterjeszkedve a kerületek zsebében vájkál, amikor a járóbeteg-ellátás, a szakrendelők fejlesztése kapcsán királyi többesben fogalmaz a vb-rendezés támogatásáért kialkudott pluszforrás felhasználásáról.

A főpolgármester posztja arra utal, hogy az öt évre szóló, összesen ötvenmilliárd forintos forrás megosztása és felhasználása nem arányos lesz, mivel akkor átlagban mindössze évi 435 millió forintnyi pluszforrás jutna egy-egy kerületnek. Népességarányosan, a tavalyi KSH-adatok szerint a XXIII. kerület, amelynek lakossága a legkisebb, 22 965 fő, alig valamivel több mint 131 millió forintra tarthatna igényt, szemben a 148 517 fős lakosságú XI. kerülettel, amely évente 847,5 millió forintra számíthatna. A fenti összegek esetében figyelembe kell venni, hogy a képalkotó diagnosztikai gépek költséges eszközök. A Világgazdaság 2017-es adatai szerint egy CT-berendezés röntgencsőcseréje 15-20 millió forintra is rúghat. A legdrágább képalkotó diagnosztikai eszköz, a PET-CT akár 600 millió forintba is kerülhet, az MR-készülékek ára 300 millió forint körül van, egy CT-é pedig 210 millió, és akkor még nincs szó az eszköz speciális elhelyezésének költségeiről és a szakdolgozók béréről.

A főpolgármester nem csak a rendelőkre költené a pénzt
Fotó: Havran Zoltán

Ami a legelterjedtebb berendezést, a CT-t illeti, a Radiológia.hu szakmai honlap szerint tavaly év végén az 1,75 millió budapesti lakosra és a 23 kerületre összesen 43 ilyen diagnosztikai berendezés jutott. Ebből a 43 CT-berendezésből 35 gépnek van közvetlen vagy közvetett egészségügyi alapkezelői (NEAK) finanszírozása, két gép működését a fenntartó önkormányzat finanszírozza, hat gépen pedig kizárólag önköltséges betegeket vizsgálnak. Idén év elején a kerületek közül 14-ben van CT, a legtöbb eszköz, 10 darab a XII. kerületben működik, a második helyezett XIII. kerület 6 CT-vel, és a dobogó harmadik helyén a VIII. kerület, ahol öt CT várja a pácienseket. Egyetlen CT-berendezés van a II., IV., V., VI., VII., X. és XX. kerületben. Az I., XV., XVI., XVII., XVIII., XIX., illetve XXI., XXII. és XXIII. kerületben nincsen ilyen diagnosztikai eszköz.

A Népszava közben arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány Egészséges Budapest programja keretében a fővárosban és Pest megyében 32 járóbeteg-szakrendelő újul meg 2021-ig, ennek a tervezett költsége jelenleg 55,5 milliárd forint, azonban a korábbi években megtervezett beruházások kivitelezési árai folyamatosan nőnek. Így a lap szerint pár év alatt elinflálódik a főváros által a járóbeteg-ellátás fejlesztésére kért 50 milliárdos forrás. A cikk példaként a XII. kerületi szakrendelőt említette, amelynek felújításához 2016-ban 9,3 milliárd forintra lett volna szükség, de az építőipari áremelkedés miatt tavaly nyárra már 11 milliárdra drágult, és további 3-4 milliárd forint kell a műszerek beszerzéséhez. Ennek kapcsán a főpolgármester úgy reagált, „nem kívánják a teljes összeget betonra költeni”.