Gyurcsányék külföldre továbbítják az információkat

Lényeges kérdésben, a politikai véleményre vonatkozó adatok külföldre, harmadik országba juttatására nem kér külön hozzájárulást a Demokratikus Koalíció azoktól, akik a pártelnökkel „beszélgetnek” a közösségi oldalán – derült ki, miután a Magyar Nemzet jogászok segítségével áttekintette a DK adatkezelési és adatvédelmi tájékoztatóját. A dokumentum elkeni a személyes és az úgynevezett különleges, érzékeny adatok közötti éles különbséget, ami jogilag is aggályos, mert a különleges adatnak minősülő információ­kat nem lehet pusztán Facebook-lájkok alapján felhasználni, ahhoz az érintettek kifejezett hozzájárulása kell.

A gondok akkor kezdődnek, amikor valaki szóba áll a Facebookon Gyurcsánnyal Fotó: Mirkó István

Nyomozás indulhat a DK adatszerzése miatt

A Demokratikus Koalíció aggályos adatkezelése miatt az V. és XIII. Kerületi Ügyészséghez, valamint a BRFK-hoz fordult a közérdekű bejelentéseiről ismert Tényi István. Mint lapunk beszámolt róla, Gyurcsány Ferenc pártja nem kért külön hozzájárulást azoktól a Facebook-felhasználóktól, akik az egykori miniszterelnökkel beszéltek annak közösségi oldalán, ami jogilag aggályos, hiszen a különleges adatnak minősülő politikai szimpátiák felhasználásához az érintettek kifejezett hozzájárulása kell. Emellett Gyurcsányék Manychat nevű amerikai chatrobotja nincs fent a Privacy Shield (Adatvédelmi pajzs) listáján, ami egyebek mellett azért aggályos, mert az USA-ban más adatkezelési szabályrendszer érvényes, mint az EU-ban. (KA)

Ha valaki szóba elegyedik Gyurcsány Ferenccel a Facebookon, akkor egy robot azonnal arra kéri, hogy fogadja el az adatkezelési nyilatkozatot. Ez a Demokratikus Koalíció oldalán (https://dkp.hu/adat/) található írás az érintett személyes és különleges adatainak kezelésére is engedélyt kér. Utóbbi alatt mindenekelőtt a politikai véleményekre utalnak, amelyek nagyon érzékeny adatnak minősülnek.

A gondok akkor kezdődnek, amikor a nyilatkozat úgy fogalmaz, hogy „a DK a személyes adatok egy részét harmadik országban található tárolóhelyen/felhőalapú tárolóhelyen tárolja”. Mindez azt jelenti, hogy aki ezt az általános nyilatkozatot elfogadja, az nem tudhatja pontosan, hogy milyen személyes adatait küldik külföldre. Egyvalami ugyanakkor világosan látszik: ez a felhatalmazás nem felel meg annak az elvárásnak, amelyet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke is nyomatékosított a Magyar Nemzet múlt hétfői lapszámában. Péterfalvi Attila úgy fogalmazott, hogy a különleges adatnak minősülő információkat nem lehet pusztán Facebook-lájkok alapján felhasználni, ahhoz az érintettek kifejezett hozzájárulása kell. Gyurcsányéknál ez a kifejezett, azaz egyértelmű hozzájárulás hiányzik. Lapunk korábban már beszámolt arról, hogy Szigetvári Viktor és a volt titokminiszter Ficsor Ádám – Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc egykori szocialista miniszterelnökök kabinetfőnökei – alapítóként jegyeznek több észtországi, adatbiznisszel foglalkozó céget is, amelyek magyar választók adatait tárolhatják.

A gondok akkor kezdődnek, amikor valaki szóba áll a Facebookon Gyurcsánnyal
Fotó: Mirkó István

Ha külföldre juttatnak politikailag érzékeny adatokat – ami elég valószínűnek látszik, hiszen a Facebook-robotot egy amerikai cég, a Manychat szolgáltatja (https://dkp.hu/adat/adatk.pdf) –, akkor ahhoz külön, kifejezett hozzájárulást kellene kérniük az állampolgároktól. Márpedig erre az általános nyilatkozat elfogadásával nem kerül sor, az nem adja meg az ehhez szükséges speciális felhatalmazást. Úgy tudjuk, Gyurcsányék Manychat nevű amerikai chatrobotja nincs fent a Privacy Shield (Adatvédelmi pajzs) listáján, ami azért aggályos, mert az USA-ban más adatkezelési szabályrendszer érvényes, mint az EU-ban. De ha rajta lenne, akkor is problémás lenne adatvédelmi szempontból – már az észtországi adatkezelés is az –, hiszen a pártpreferencia különleges adatnak minősül.

Egy neve elhallgatását kérő jogász a balliberális párt adatkezelési nyilatkozata kapcsán a közérthetőség érdekében egy sajátos hasonlattal világította meg az ügyet. Szerinte a személyes adatokat egy mindenféle dobozzal teli szobához lehet hasonlítani, amelyben a különleges adatok egy széf tartalmaként írhatók le. Gyurcsányék nyilatkozata annyit árul el, hogy a szobából bizonyos dolgokat külföldre visznek. Ehhez képest – a hatályos szigorú szabályozás értelmében – kifejezetten el kellene mondaniuk, hogy nemcsak a szobából, de a széfből is visznek ki dolgokat, továbbá meg kellene jelölniük, hogy pontosan mit és hova továbbítanak. Ez azért lenne szükséges, hogy a szoba és a széf gazdája minden szükséges információ birtokában dönthessen a hozzájárulásról.

Mivel az adatok útja követhetetlen, az nemcsak adatvédelmi aggályokat vet fel, hanem a különböző nemzetközi botrányok, így például a Cambridge Analytica-ügy fényében az elmúlt három választás tisztaságát is megkérdőjelezheti. Mindezen felül Soros György hálózatának egy ismert tagja is felbukkan az adatkezelő cégek körül, ami már egyenesen nemzetbiztonsági kérdést vet fel. Konkrétan Paul Hilderről (képünkön) van szó, aki Szigetváriék egyik észtországi cégében, a Datapraxisban érdekelt. Hilder az ezredfordulón társalapítója volt a spekuláns pénzéből épített és az általa terjesztett nyílt társadalom elképzelésre utaló Opendemocracy.net elnevezésű internetes felületnek, és szintén az ő közreműködésével próbálta befolyásolni a választások végkimenetelét az amerikai milliárdos az Egyesült Királyságban is. Két hónappal ezelőtt, 2019. november 18-án, a Tűzfalcsoport oldalán jelent meg a hír, hogy a brit Konzervatív Párt feljelentése nyomán nyomozást rendelt el az ügyészség Soros György ellen, mert azt feltételezik, hogy nagy összeggel támogatta egy számára kedvező brexit-megállapodás létrejöttét, valamint azt, hogy buktassák meg Boris Johnson konzervatív és brexit-párti miniszterelnököt.