Varga Judit: Akit a jó szándék vezérel, az nem akarja félrevezetni a magyar társadalmat

A magyar jog szigorúbb védelmet ad a nőknek és gyermekeknek, mint általában az uniós gyakorlat. A statisztikák szerint nálunk lényegesen az európai átlag alatt van az erőszak ezen formája.

A gimnáziumban volt egy fantasztikus irodalomtanárom. Nagyon sokat köszönhetek neki. Emlékszem, mindig azt mondta, amikor diákmódra kötekedtünk vele: „Értsétek jól!„. A tanárnőnek igaza volt. Törekedhetünk mi a jóra, ha lesznek, akik valamilyen megfontolásból rendre nem akarják majd „jól érteni”, amit mondunk.

Így vagyok én az Isztambuli Egyezmény körüli szándékos és jól szervezett dezinformációs kampánnyal is. Akit valóban a jó szándék és a nők védelmében való fellépés vezérel, az nem akarja félrevezetni a magyar társadalmat. Aki valóban tenni akar, az nem kelti azt a látszatot, mintha a tényleges kormányzati cselekvés helyett az Isztambuli Egyezmény ratifikációjának pótcselekvése hozna érdemi előrelépést.

Társadalmi dezinformációval azt a látszatot keltik, mintha a ratifikáció lenne az akadálya annak, hogy működjön a büntetőjog és a kapcsolati erőszak elleni fellépés. Már 2013-ban, egy évvel az Isztambuli Egyezmény életbe lépése előtt büntető törvénykönyvi tényállássá tettük a kapcsolati erőszakot, és az Isztambuli Egyezmény minden jogalkotást igénylő anyagi és eljárásjogi rendelkezése átültetésre került a magyar jogrendszerbe.

A magyar jog ilyen szempontból szigorúbb és kiemeltebb védelmet ad a nőknek és gyermekeknek, mint általában az uniós gyakorlat. A statisztikák szerint nálunk lényegesen az európai átlag alatt van az erőszak ezen formája. A magyar kormány azért nem támogatja az Isztambuli Egyezmény ratifikációját, mert az egyezmény egyes rendelkezései ellentétesek a kormány migrációs politikájával. A Kormány nem kívánja nemzeti jogunk részévé tenni sem a társadalmi nem fogalmát, sem az egyezmény gender-ideológiáját.

Akik szerint ezek a fenntartások légből kapottak, azoknak ajánlom figyelmébe az Isztambuli Egyezményben foglaltak érvényesülését vizsgálni hivatott szakértői testület (GREVIO) legutóbbi, Olaszországgal kapcsolatos jelentését, amit az Európa Tanács január 13-án hozott nyilvánosságra. Ebben a testület erősen bírálja az olasz hatóságok korábbi politikáját a tengeri kutató-mentő missziók leállítása, a kikötési tilalom elrendelése, illetve a migránsokat szervezetten Európába utaztató civil szervezetekkel szembeni határozottabb fellépés miatt. A GREVIO ugyancsak aggódik amiatt, hogy a gender alapú egyenlőség helyett a hagyományos családmodellt támogatják.

Ezzel szemben a magyar Kormányzat hisz a szavak eredeti jelentésében. Amikor azt mondjuk, hogy a nőkkel szembeni és a kapcsolati erőszak ellen akarunk fellépni, akkor pontosan ezt szeretnénk tenni, nem pedig az illegális migrációt legalizálni és a gender-ideológiát bevezetni. Ezért tartom fontosnak hangsúlyozni, hogy az Európa Tanács nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló, Strasbourgban 2011. május 11-én kelt egyezményének rendelkezéseivel, amelyek valóban a cím szerinti célt szolgálják, a magyar jogrendszer összhangban van. Az Igazságügyi Minisztérium honlapján elérhető egy áttekintő táblázat, ami az Isztambuli Egyezmény struktúráját követve bemutatja, hogy a magyar jogrendszerben hogyan érvényesülnek a nők védelmét és a kapcsolati erőszak elleni küzdelmet szolgáló jogi mechanizmusok.

A teljes cikk IDE kattintva érhető el.