A tanterv nem egyfajta diktátum

Konferenciasorozatot kezdeményezett a Nemzeti Pedagógus Kar az új tantervi szabályozásról. Ennek részeként március végéig minden megyében lehetőséget kapnak a tanárok, hogy személyesen konzultáljanak a módosított Nemzeti alaptanterv készítőivel – tudta meg lapunk. Szakértői forrásunk szerint sok pedagógus szó szerint akarja megtanítani a tanterv tartalmát, miközben a szabályozás valójában csak iránymutatás, és korántsem diktátum.

A tiszacsegei általános iskolában olyan Tudás kertje van, ami a NAT törekvéseivel harmonizál Fotó: Havran Zoltán

– Nem kell, hogy mindennel egyetértsünk, ami a NAT-ban benne van, hiszen nem a tanterv mondja meg, hogy melyik nap miről beszéljünk az órán. Rengeteg olyan kijelentés van benne egyébként, ami a szakmai szabadságra utal, de ezzel tudni is kell élni.

Észrevenni például, hogy az alapvetésben közvetítendő, nem pedig megtanítandó tartalmakról van szó, vagy hogy a különböző pedagógiai módszerek és tanulásszervezési eljárások mind ajánlva, nem kötelezőként vannak megemlítve benne. A dolgok lényege rajtunk, pedagógusokon múlik – magyarázta Szakál Ferenc Pál, aki szerint újdonság, hogy a nyelvtan tananyaga a korábbinál gyakorlatiasabb irányt vett.

Mindez a kerettantervből egyértelműen látszik, a felső tagozaton például a száraz grammatika, a szabályok magolása helyett a szövegértésre került a hangsúly, a fejlesztési feladatoknál pedig előkerül a vita- és érvelési kultúra elsajátítása, a problémamegoldó gondolkodás és az önálló véleményalkotás fejlesztése. Érdekesség, hogy mind az irodalom, mind a nyelvtan terén szorgalmazza a tanterv az osztálytermen kívüli tanulást is.

A korábbinál szervesebben kötődik a hétköznapi élethez a megújult matematika és a természettudományos tananyag is. Matematikából rengeteg játékot javasol a kerettanterv az 5-8. évfolyamon: a diákok játékpénzzel és adósságcédulákkal tanulhatnak a vagyoni helyzetről, termékcímkék, reklámok, mozijegyek adatait is kell értelmezniük.

Ajánlja az anyag továbbá azt is, hogy a gyerekek menjenek ki kültéri tájékozódós játékot játszani, vagy éppen mérjék le a közeli park, játszótér és az iskolaépület adatait. Ugyanez a szemlélet látható a kémia tananyagban is, amely javasolja a tanulóknak, hogy készítsenek órán szörpöket, gyümölcszselét vagy majonézt, illetve állítsanak elő lepárlással rózsavizet, sőt lehetőség szerint személyesen is látogassanak el egy biogazdaságba.

Az összevont természettudomány tantárgynál külön is kiemelik, hogy az életszerű helyzetek megismerésének alapvető szerepe van, és hogy az élményalapú, gyakorlatorientált tananyag-feldolgozás jóval több sikerrel kecsegtet, mint az eddig megszokott, hagyományos tanulásszervezés. Itt is hangsúlyozzák a terepi tevékenységek, a természetben és a városi környezetben (például múzeumban, állatkertben) történő vizsgálódás fontosságát.