Gyárfás Tamást a bíróság kérdései összezavarták

Maratoni vádlotti vallomása harmadik napján, kedden is az igazáról – és ártatlanságáról – próbálta meggyőzni Gyárfás Tamás a bíróságot. A sportvezető egyebek mellett arról beszélt, hogy a néhai Princz Gábor és Fenyő János között óriási háború dúlt a médiamogul halálakor, Portik Tamást pedig azért küldték rá, hogy megpróbálja őt csapdába csalni. A bírói és ügyészi kérdésekkel azonban nem tudott mit kezdeni a vádlott, aki zavaros válaszokkal próbálta menteni magát.

Zamecsnik Péter ügyvéd védencével, az egykori médiavállalkozóval a törvényszék folyosóján Fotó: Kurucz Ápád

A Fenyő János médiavállalkozó meg­gyilkolása kapcsán felbujtással vádolt Gyárfás Tamás annak ellenére, hogy három napon át, napi több mint öt órában az ártatlanságát magyarázta a Fővárosi Törvényszéken, tegnap Póta Péter bírói kérdéseit követően azonnal elbizonytalanodott, zavaros válaszokat adott. Póta azt szerette volna megtudni Gyárfás Tamástól, hogy korábban miért nem vállalta a poligráfos vizsgálatot, miért szabott ennek feltételeket. Gyárfás azt válaszolta, hogy az első kihallgatása közben olyan sokkos állapotba került, hogy attól tartott, butaságokat válaszolna olyan kérdésekre is, amikre egyébként tudná a választ. A bíró arra is kíváncsi volt, hogy a magát ártatlannak valló Gyárfás miért nem jelentette fel a zsarolóit. Korábban erre azt mondta a sportvezető, volt médiavállalkozó, hogy nem akarta magára vonni a figyelmet. A válasz azért is érdekes, mert ehhez képest Gyárfás 2000-ben mégis idézés nélkül sétált be a rendőrségre vallomást tenni.

A vád szerint Gyárfás az 1990-es évek meghatározó jelentőségű médiavállalkozója volt, akárcsak Fenyő János, a Vico Rt. vezérigazgatója. A vádlott és a sértett között az 1990-es évek közepétől üzleti vita, hatalmi harc és ezekből fakadóan erős személyes ellentét alakult ki. Gyárfás Tamás 1997-ben elhatározta, hogy a játszma végleges lezárása érdekében megöleti Fenyő Jánost. Emiatt 1997 szeptemberé­ben megbízta az éjszakai életből ismert Tasnádi Pétert az emberöléssel, aki 12 millió forintért vállalta, azonban miután átvett hatmillió forint előleget, nem teljesítette a megbízást. A vád szerint ekkor Gyárfás Portik Tamást – akit 1994 óta ismert – bízta meg, hogy ölesse meg Fenyőt. Portik elfogadta a megbízást, és rávette a szlovák bérgyilkos Jozef Roháčot Fenyő megölésére. Roháčot a gyilkosság miatt időközben jogerősen elítélte a bíróság.

Békét kötöttek

A vádlott a vádirat azon részére, miszerint „Fenyő János sértett nem hagyott fel a gazdasági ellehetetlenítésével, Gyárfás Tamás vádlott legkésőbb 1997 szeptemberében elhatározta, hogy a közte és Fenyő János sértett közötti hatalmi harc végleges lezárása érdekében megöleti Fenyő János sértettet”, úgy reagált, hogy cége, az St. Plusz Kft. 1996-ban, 1997-ben és 1998-ban is jelentős nyereségre tett szert, ami szerinte azt bizonyítja, hogy Fenyő nem akarta az üzletét tönkretenni. A cégbírósági adatok valóban alátámasztják, hogy a vádiratban megjelölt évben, 1997-ben volt a legeredményesebb az St. Plusz Kft., Gyárfás akkor adózás után 396,524 millió forintot vehetett fel. Gyárfás azt is hangsúlyozta, hogy a gyilkosság előtt, 1996 októberében békét kötött a később likvidált üzleti vetélytársával.

Változatok zsarolásra

A tegnapi vallomásban is előkerült Imrich K. (Jozef Rohác szlovákiai „ismerőse”), aki 2017 szeptemberében Gyárfásnak átadott egy többoldalas, manipulált iratot, amely a Portik Tamással való beszélgetéseik szerkesztett, írott változata volt. A Gyárfás által zsarolóknak nevezett személyek között olyan Portikhoz, illetve az olajbűnözés zászlóshajójához, az Energol Rt.-hez kapcsolódó személyek bukkantak fel, mint a német–magyar állampolgár Dósa István András, az MSZP karitatív tagozatának egykori elnöke, illetve Sz. József, az említett Imrich K. és S. Gábor, a Volánbusz egykori vezérigazgatója. Dósa Günter Regen néven Bánáti János ügyvédet kereste meg azzal, hogy „tárolási díj” ellenében átadna a Gyárfás és Portik közötti beszélgetések felvételeit. Dósa első vallomása szerint Portik felesége – aki még 2013-ban negyvenmillió forintot adott neki befektetésre, ám befuccsolt az üzlet – adta oda a felvételeket 2017-ben. Dósa szerint Portik felesége nem adott utasítást a zsarolásra, de felvetette annak lehetőségét. Dósa később azt vallotta, a bécsi találkozójukon az asszonytól egy ruhákat tartalmazó zsákot kapott , amelyben „fontos ruhadarabok” voltak, egy gyermekruhában pedig megtalálta a hanganyagokat. Ennek kapcsán Gyárfás Tamás tegnap ismét leszögezte: az eredeti hangfelvételeken nem szerepel a Fenyő-gyilkosságra utaló mondat, amely szerint „letettük, letettük a fenyőfát”. Az idézett részt szerinte Dósáék, vagyis a zsarolók vághatták hozzá az anyaghoz.

Zamecsnik Péter ügyvéd védencével, az egykori médiavállalkozóval a törvényszék folyosóján
Fotó: Kurucz Ápád

Gyárfás az általa néven nevezett „védett” tanú állításával szemben azt hangsúlyozta, sosem járt a Művész­inas nevű étteremben, ahol a vád szerint a felbujtás történt egy meghiúsult üzlet miatt. „Gyárfással közösen úgy döntöttek, hogy likvidálják Fenyőt” – olvasható a vallomásban. (A tanú szerint Fenyő János és Portik Tamás, valamint Gyárfás Tamás a TV2-t akarta megszerezni. Fenyő visszalépett, ­miután megtudta, Gyárfás is benne van az üzletben. Portik pedig kiakadt ezen, és Gyárfással együtt döntöttek, likvidálják Fenyőt. – A szerk.) – Ez eleve képtelenség. Ha valakivel, Fenyővel biztosan nem pályáztam volna közösen a kereskedelmi tévécsatornára – mondta Gyárfás.

Halottakról vagy jót…

A vádlott azzal is menteni próbálta magát, hogy 1997-től Fenyő János célpontja már nem ő volt, hanem a Posta­bank azóta elhunyt elnöke, Princz Gábor. Gyárfás felidézte: Fenyő pszichológusa és bizalmasa, a halálos beteg Perczel Tamás 2004-ben húsz órán át beszélt Fenyő Jánosról és ellenségeiről, amit rögzítettek. A filmben Princz Gábor Postabank-vezért, Gyárfás Tamást és Székely Herbertet nevezte meg, mint akiknek érdekében állt Fenyő halála. (Székely később Fenyő cégbirodalmának egyik örököse lett.) „Fenyő föl akarta számolni Princzet” – hangzott el a tárgyalóteremben tegnap Perczel egyik mondata. A Postabank tulajdonában lévő Magyar Nemzet 1994–1995-ben Kormos Valéria hatrészes, egy-egy oldalas cikkében foglalkozott a Fenyő tulajdonában álló Vico Rt. különböző üzleteivel. A cikkek miatt Fenyőnek a visszavágás lehetősége 1997. február 28-án, a Postabank-botrány kirobbanásakor jött el, akkor, amikor a Népszava szította bankpánikban néhány nap alatt több tíz milliárd forintot vettek fel a betétesek a pénzintézetből. „Ott volt a Fenyő páncélszekrényében az eredeti és a meghamisított mérlege a Postabanknak” – mondta a 2004-es felvételen Perczel Tamás. Gyárfás szerint Princz és Portik is kapcsolatban álltak. A néhai bankár korábban azt vallotta: két alkalommal találkozott Portikkal. Az olajos bűnöző az állítása szerint „hihetetlenül jó” kapcsolatban volt Princzcel, kapott tőle „lét”, sőt vissza nem térítendő kölcsönt is. A Portik–Gyárfás-felvételeken is hallható, amint Gyárfás azt kérdezte: „Princz miben segít téged?”, amire Portik azt válaszolta: „Mindenben.”

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Csapdába csalva

A vádlott szerint Portik feladata volt, hogy csapdába csalja őt. Hangfelvétel van arról, hogy Portik a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójával, Laborc Sándorral a Menza étteremben 2008. június 26-án közölte: ő nem magától ment el Gyárfáshoz, őt küldték, hogy lépre csalja a sportvezetőt. Portik a Gyárfással folytatott, rögzített beszélgetéseik egyikén említi meg az orosz vonalat, egy Szergej keresztnevű egykori budapesti főnököt. – Ez a közlés nekem akkor elment a fülem mellett. Pedig összevághat azzal, amit Jurányi Zsolt üzent a börtönből – mondta tegnap vallomásában Gyárfás. Hozzátette, őt igazolja Jurányi, az 1990-es évek közismert maffiózója is, aki az ügyvédjével a börtönből a Blikknek kijuttatott levélben azt állította: „Gy. Tamás aligha lehetett felbujtó a gyilkossági ügyben, a megrendelőt egészen máshol kell keresni”, illetve: „Fenyő Jánosnak azért kellett meghalnia, mert az ukránokat kihagyta egy üzletből.” A levél szerint Jurányi és ukrán társai is meg akarták zsarolni Gyárfást, azonban a banda egy telefonhívást kapott az akkor már külföldön tartózkodó olajos keresztapától, hogy hagyják békén.

– Nem kizárt, hogy egy egyeztetés után döntötték el: Portik Tamásnak jutott osztályrészül, hogy engem csapdába csaljon – fogalmazott erről a vádlott.

A félelem bére

Az ügyésznőt és a bírót is érdekelte, hogy Gyárfás – aki korábban azonnal rohant a bíróságra, ha a jó hírét csorbulni érezte, még Fenyőt is feljelentette – miért nem jelentette fel az őt zsaroló Portikot és Tasnádi Pétert. A Nap TV egykori tulajdonosa azt válaszolta, mindkettőjüktől félt.

Csütörtökön a vádirat alapján folytatódik a bizonyítási eljárás. Amennyiben az eljárás végén a bíróság bűnösnek találja Gyárfás Tamást, akár 15 évre is börtönbe kerülhet a volt médiavállalkozó.