Hazánk és Németország közös ügye a bevándorlás okainak felszámolása

Egy a keresztény értékeket egyre kevésbé felvállaló Európában különösen fontos, hogy legyenek olyan hangok, amelyek támogatják a keresztény közösségeket – fogalmazott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a magyar-német fejlesztéspolitikai együttműködés célkitűzéseit és eddigi eredményeit bemutató budapesti konferencián. 

2020. 02. 19. 18:36
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Fejlesztési együttműködés a migráció okainak felszámolására címmel rendez ma délután konferenciát Budapesten a német Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU) közelálló Konrad-Adenauer-Stiftung alapítvány, a magyar kormány miniszterelnökségi hivatala és az Európai Néppárt. A rendezvényen felszólalva a Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta, noha a 2015-ös migrációs válság idején bizonyos kérdésekben nem volt egyetértés Magyarország és Németország között, ez mostanra másodlagossá vált, hiszen Európa szerte konszenzus alakult ki annak tekintetében, hogy szükség van a blokk külső határainak hatékony védelmére.

– Azt is egyre kevesebben kérdőjelezik meg, hogy a menekültjogot és a bevándorlás kérdését külön kell választani, tette hozzá Gulyás Gergely. A miniszter hangsúlyozta, Magyarországnak határozott véleménye van a migrációról, illetve az illegális bevándorlásról, és azt is számos alkalommal egyértelművé is tettük, hogy a külső határokat meg fogjuk védeni.

– Ugyanakkor tiszteletben tartjuk, ha más országok úgy gondolják, a népesség csökkenését a migrációval szeretnék kompenzálni, hiszen minden népnek joga van eldönteni, kivel akar együtt élni, fogalmazott, hozzátéve: Magyarország más álláspontot képvisel.

Gulyás Gergely
Fotó: Kurucz Árpád

Az Európai Unió fejlesztéspolitikai lehetőségeiről szólva a miniszter elmondta: közös feladat, hogy küzdjünk a migrációt kiváltó okok ellen, és közben arról se feledkezzünk el, hogy ezek az okok jelentős mértékben megszaporodtak az elmúlt években. – A kontinensek között kialakult életszínvonalbeli különbségek következtében sokan gondolták úgy, hogy érdemes máshol, például Európában szerencsét próbálni.

A szíriai helyzetet példaként felhozva Gulyás Gergely emlékeztetett: a közel-keleti országnak kétharmada szétszóródott a világban, így nagy kérdés, hogy ha a polgárháború véget ér, kik és hogyan fogják újjáépíteni az országot.

Hozzátette: felismerve az igényt, hazánk az elmúlt években megnégyszerezte a fejlesztési együttműködésre fordított kiadásait, amelynek jelentős része multilaterális csatornákon, pl az Európai Unión és az ENSZ-en keresztül jut el a rászorulókhoz.

A nemzetközi kötelezettségein túl ugyanakkor hazánk úgy döntött, létrehozza a Hungary Helps programot, amely elsődlegesen de nem kizárólagosan a keresztény közösségek megsegítését célozza. – Szerintünk Európának feladata, hogy az Európai Uniót alapító kereszténydemokrata politikusainak örökségét tovább vigye, és segítse a keresztényeket. Magyarország ebben igyekszik példát mutatni, fűzte hozzá Gulyás Gergely.

A migráció meghatározza Európa jelenét és jövőjét is

Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkár a konferencián felszólalva hangsúlyozta: a migráció meghatározza Európa jelenét és jövőjét is. Mint fogalmazott, túlságosan is sok szó esik arról a politikai diskurzusban, hogy miben különböznek a vélemények Magyarország és Németország között. – A politikai közbeszéd ugyanakkor ezeket felnagyítja, hiszen ha a kétoldalú kapcsolatok azon szegmenseit szeretném felsorolni, amelyek összekötik a két országot, akkor ez a konferencia elég hosszúra nyúlna, tette hozzá az államtitkár.

Hangsúlyozta, a migrációt tekintve mindannyian egyetértünk abban, hogy az illegális bevándorlás káros dolog, amelyet meg kell állítani, ahogy abban is egyetért a két ország érdekközössége, hogy különféle fejlesztéspolitikai eszközökkel el kell juttatni a segítséget a migrációt kibocsátó országokba.

– Ezek ugyanis látszólag nagyon távol, de valójában nagyon is közel vannak: a demográfiai robbanás, az éghajlatváltozás, a háborúk, a terror, a vallási üldöztetés, a vízkészletek hiánya mind sújtja ezeket a közösségeket, ezeknek pedig egyenes következménye a migráció.

– Meg kell ugyanakkor érteni, hogy káros és veszélyes, hiszen a kibocsátó közösségek elveszítik azokat a fiataljaikat, akik újjáépíthetnék a közösséget, és káros a befogadótáraadalmaknak, ahol párhuzamos társadalmak alakulnak ki, tette hozzá Azbej Tristan.

Azbej Trisztán
Fotó: Kurucz Árpád

Ennek megakadályozása is résztét képezi Magyarország humanitárius politikájának, ugyanakkor ezen a területen minden uniós tagállam példát vehet Németországról.

– Berlin hosszú évtizedek óta a világ egyik legjelentősebb donor országa. Az erre fordított erőforrásaik sokszorosan meghaladják a magyar kapacitásokat, ugyanakkor a két és fél éve indult Hungary Helps programnak komoly hozzáadott értéke van a segélyezéshez.

Hozzátette, a program nyíltan vállalt célja, hogy nemzetközi szinten is muníciót adjon az ebben a humanitárius segélyezésben szükséges paradigmaváltáshoz. – A nemzetközi közösségnek ugyanis szemléletet kell váltania, és a migráció ösztönzése helyett biztonságos körülményeket kell teremtenie a kibocsátóországokban, fogalmazott Azbej Tristan.

Magyarországon kultúrája van a segélyezésnek

Hölvényi György, az Európai Néppárt (EPP) frakciójának fejlesztéspolitikai koordinátora hangsúlyozta: Magyarországon kultúrája van a segélyezésnek, elég csak a határon túli magyarságra gondolni. Az európai parlamenti képviselő szerint ugyanakkor az elmúlt évek súlyos válságaira felfigyelve a magyar kormány olyan közösségek felé fordította a tekintetét, akik a keresztény értékek felvállalása miatt kényszerülnek szülőföldjük elhagyására.

– A földrajzi távolságot a keresztény hit és a kultúra kapcsolata hidalja át.

Az EPP Vallásközi Párbeszéd munkacsoportjának társelnökeként az a tapasztalatom, hogy ez a természetes kapcsolat nem mindenki számára természetes Európában, fogalmazott a politikus.

Hölvényi György
Fotó: Kurucz Árpád

Hozzátette: Ki feleljen a világban az üldözött keresztényekért, ha nem Európa?

– A Hungary Helps program megtalálta ebben a történetben a sajátos útját, amire Európában és a kontinensen túl is büszkék lehetünk, fogalmazott Hölvényi György.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.