Karácsony ígéretei mögött nincs fedezet

Budapest idei költségvetési előterjesztése szerint Karácsony Gergely főpolgármester folytatja a tavaly ősszel megkezdett szimbolikus politizálást. A városvezetés az Európai Beruházási Bank több tízmilliárdos hitelkeretét is felhasználná, miközben bevallja, hogy korábbi ígéreteit nem tudja betartani. A büdzsé elsősorban a problémák megoldása helyett azok felületi kezelésére koncentrál.

Továbbra is csak kampányszlogen a 14 év alattiak ingyenes tömegközlekedése Fotó: Bach Máté

„Amire nincsen forrásunk, arra nem vállalunk kötelezettséget. Még akkor sem, ha Budapest lakóinak ez a korábbi gyakorlat vagy az ígéretek alapján járna. A tavalyi felhalmozási költségvetés újratervezésével Budapest valós lehetőségeihez, a meglévő forrásokhoz igazítottuk a 2020. évi kiadási terveket” – olvasható a Fővárosi Közgyűlés február 26-i ülésének egyetlen napirendi pontjában, Budapest 2020. évi költségvetésének előterjesztésében.

A Karácsony Gergely főpolgármester és Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes jegyezte, politikai nyilatkozatnak is felfogható dokumentum szerint „szakítani kell azzal a hazugsággal, amelyben jól kommunikálható, de valós fedezet nélküli fejlesztésekkel hitegették a budapestieket”.

A dokumentum a 2019-es fővárosi büdzsé szapulásával folytatódik, mely szerint az Európai Beruházási Bank (EBB) 52 milliárd forintos kereskedelmi hitelének forrásként való beállítása tulajdonképpen politikai értelemben fedezet nélküli kötelezettségvállalás volt, mivel annak lehívására az előterjesztők szerint a Tarlós István vezette főváros nem kapott engedélyt a kormánytól.

Továbbra is csak kampányszlogen a 14 év alattiak ingyenes tömegközlekedése
Fotó: Bach Máté

Az ellentmondást csak fokozza, hogy Kiss Ambrus a Népszavának múlt héten elismerte: tavaly a főváros az EBB fejlesztési hitelkeretét végül nem vette igénybe, így engedélyt sem kért a kormánytól az összeg lehívására. Kiss ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a főváros új vezetése 2023-ig lehívná a 99 milliár­dos EBB-hitelkeretének megmaradt részét, 59 milliárdot.

Az előző vezetés 2015-ben írta alá az európai bankkal azt a megállapodást, mely 200 millió eurót biztosít közlekedési beruházásokra, 100 milliót pedig környezetvédelmi, energiahatékonysági, szennyvíz- és hulladékgazdálkodási, városrehabilitációs, valamint infokommunikációs fejlesztési projektekre hívható le.

A főváros idei költségvetési előterjesztésében kiadási főösszegként 415 milliárd forintot állapítottak meg, ami csaknem 30 milliárd forinttal több, mint a 2019-es.

A város működtetése a dokumentum szerint viszont csak 18 milliárddal kerül többe ebben az évben. Az EBB-keretből 28,3 milliárd forintot is beterveztek a büdzsébe. „A már meglévő pénzeszközein és az állami/uniós támogatásokon kívül a főváros csak a hitelkeret-szerződéseit használhatja fel” – magyarázza meg a tervezett hitellehívást az előterjesztés.

Ismert, Karácsony megválasztása után Demszky Gábor, volt SZDSZ-es főpolgármester azonnal azt tanácsolta neki, hogy a kormány „megkerülésének” érdekében a nemzetközi pénzintézetekhez forduljon hitelért, újra vegye fel a kapcsolatot a Világbankkal és az említett EBB-vel. Az sem mellékes, hogy az önkormányzati választást követő napokban a frissen megválasztott ellenzéki főpolgármester egy kerthelyiségben találkozott Bajnai Gordonnal.

A volt szocialista kormányfő 2017. augusztus elsejétől 18 hónapon át az EBB Európai Stratégiai Beruházási Alapjának egyik döntéshozója volt. Az alapnak az a feladata, hogy közforrások felhasználásához nyújtott segítség révén magánberuházásokat mozgósítson.

A találkozót követően a fővárosi cégek és azok felügyelőbizottságai élén a Demszky–Gyurcsány–Bajnai-éra emberei jelentek meg. A fővárosi költségvetés előterjesztése számos szimbolikus – klímavészhelyzet, esélyegyenlőség, rezsitámogatás, lakhatás, színházak –, ugyanakkor keveseket érintő intézkedést tartalmaz. A kampányígéretekkel és az ellenzék választási programjával szemben a 14 év alattiak nem, csak az álláskeresők ingyenbérlete van betervezve a büdzsébe. A nyugdíjasok és a rászorulók sem számíthatnak a beígért évi húszezer forintos rezsitámogatásra, mert összesen csak húszezren részesülhetnek a főváros támogatásában.

Az előterjesztés a tömegeket érintő idei budapesti fejlesztésekkel is csak érintőlegesen foglalkozik. A 3-as metró rekonstrukciója mellett arról írnak, hogy csaknem 100 milliárd forintra növelik a közösségi közlekedésre jutó forrásokat, bővítik a kerékpáros közlekedési infrastruktúrát és felújítják a Lánchidat, aminek kapcsán elhallgatják, hogy a kormány hatmilliárdos támogatást biztosít a munkálatokhoz.

A költségvetés szerint a város viszont egyetlen fillért sem szán a tulajdonában lévő, több tízmilliárdos állami támogatásból szerkezetkész állapotba hozott állatkerti biodóm befejezésére.

Tisztázandó kérdések

Karácsony Gergely főpolgármester nem vett részt a saját maga által kitalált beszélgetőfórum, a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács tegnapi ülésén. Bár a résztvevők tudomásul vették a főváros költségvetési javaslatát, munkavállalói oldalról elhangzott: nem egyértelmű, hogy az önkormányzati vállalatok dolgozóinak tervezett úgynevezett bérpótlékot ki és miből finanszírozná. Azt is kifogásolták, hogy a javaslatban túl markánsan jelenik meg a szenioritás díjazása, ami a teljesítmény elismerésének rovására történne. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes arról beszélt, hogy a javaslatban nem egységes bérpótlékrendszer bevezetését tervezték, hanem figyelembe vennék a különböző cégek sajátos viszonyait, ám nem fejtette ki, hogy ez alatt pontosan mi értendő. Karácsony helyettese arra is kitért, hogy nem alakítanának ki P+R parkolót Békásmegyeren és Újpesten, mert szerintük túl sok fát kellene kivágni a létesítményekhez, amelyeknek egyébként már megvan a kivitelezési engedélyük. Ehelyett Kiss arról beszélt, hogy hétköznapokon esetleg külvárosi áruházláncok parkolóiba terelnék a forgalmat. Közben a BKV élt a bírósági jogorvoslati lehetőséggel annak kapcsán, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság a vállalatra és a BKK-ra összesen 115 millió forint bírságot szabott ki január 22-én azért, mert törvénysértő módon nyilvánították eredménytelennek a köztéri reklámhelyeik értékesítésére kiírt pályázatot – írta a Világgazdaság. Bár a döntéssel szemben nincs mód fellebbezni, a vállalatoknak lehetősége volt közigazgatási pert indítani a Fővárosi Törvényszéken a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, és ezt a BKV meg is tette.